Elfogyott a türelem Magyarországgal szemben: „Ideje továbblépnünk, ez így már értelmetlen”

Húsz EU-s tagállam a Pride-törvény visszavonását, ellenkező esetben keményebb bizottsági fellépést követel Magyarországgal szemben. A beterjesztett „átláthatósági” törvényt is rendkívül aggasztónak tartják, az Európai Bizottság már az elfogadása előtt felszólította Magyarországot, hogy vonja vissza a tervezetet. Mégsem kezdeményezik azonban ők maguk a törvények felfüggesztését, noha erre is lenne lehetőségük. Ehelyett mindenki azt hangsúlyozza Brüsszeltől Berlinig, hogy már mennyire pipa Magyarországra.

Kedden tartották Brüsszelben az EU külügyminiszteri tanácsülését, ahol Magyarország volt a középpontban: a hetes cikkely szerinti eljárás folytatása mellett a Pride betiltása és a nagytakarítási törvény is kiemelt téma volt.

Elöljáróban: semmilyen döntést nem hoztak, de arról, hogy mennyire frusztráltak a magyar kormány politikája miatt, sok jól idézhető, eddig és ne tovább nyilatkozatot adtak ki. Ezek közül a német kormány verbális keménykedésének esetleg még jelentősége is lehet.

Húsz ország, sürgős aggódás, mély aggodalom

Mindez egy közös nyilatkozattal kezdődött, amit a nap végére már húsz EU-tagállam írt alá: az olaszok kivételével az összes régi tagállam, valamint a csehek, a szlovénok és baltiak. Ez a húsz ország együtt ítéli el a magyar Pride-törvényt, így szólítják fel közös erővel Magyarországot, hogy vizsgálja azt felül. Ugyanők az Európai Bizottságot is felszólítják, hogy sürgősen használja ki a rendelkezésére álló jogállamisági eszközöket, ha erre netalántán nem kerülne sor.

„Mély aggodalommal figyeljük azokat a legutóbbi jogszabályi és alkotmányos módosításokat, amelyek sértik az LMBTQ+ személyek alapvető jogait”

– áll a holland külügyminisztérium által kezdeményezett közös nyilatkozatban.

linkForrás

Bár Bóka János EU-ügyi miniszter a keddi brüsszeli meghallgatásán azt is tagadta, hogy lenne „Magyarországon olyan, hogy Pride-betiltás”, az EU-tagállamok közös nyilatkozata elég egyértelműen fogalmaz:

„Aggodalommal tölt el bennünket, hogy ezek az intézkedések milyen hatással vannak a véleménynyilvánítás szabadságára, a békés gyülekezés jogára, valamint a magánélethez való jogra”

– áll a közös nyilatkozatban, amely így folytatódik: „Megdöbbenéssel figyeljük ezeket a fejleményeket, amelyek ellentétesek az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartásának alapvető értékeivel, ahogy azt az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke is rögzíti. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok – így az LMBTQ+ személyek jogai – tiszteletben tartása és védelme az európai közösséghez tartozás velejárója.” Azt is kifogásolják, hogy a magyar törvény értelmében a hatóságok arcfelismerő szoftvereket is alkalmazhatnak, és persze be is tilthatják a Pride-ot.

7-es cikkely az örökkévalóságig

A Pride-törvény volt az egyik témája az EU-s külügyminiszteri értekezletnek is, ahol a 7-es cikkely szerinti eljárás folytatásáról vitáztak. A Magyarország elleni eljárás már 2018 óta tart, és még mindig az első fázisban van. Legközelebb júliusban kell szavazni a meghosszabbításáról, 21 tagállam kell hozzá, most ennek a meccsnek volt az aktuális fordulója – döntés nélkül.

Ez összejöhet, de arra nincs nagy esély, hogy innen érdemben tovább is lépjenek a jelenlegi keretek között, hiszen a Magyarország elleni konkrét szankciókhoz, így a szavazati jog időnként nukleáris opcióként emlegetett elvételéhez az összes tagállam jóváhagyása kellene – ez többek között a szlovák ellenállás miatt is sansztalan.

Ennek fényében érdemes figyelni, hogy egyre türelmetlenebbül követeli több tagállam, hogy most már végre tegyenek valamit, mert a magyar kormány ellen így nem sok eszköze van az uniós többségnek.

A német fellépés különösen érdekes. Az új német kormány még csak három hete állt fel, de a CDU vezette koalíció már többször is határozottan jelezte, hogy készek bekeményíteni Magyarországgal szemben.

Friedrich Merz német kancellár a berlini WDR Europaforumon hétfőn Szlovákia és Magyarország kapcsán szintén arról beszélt, ha a két ország továbbra is ilyen csúnyán eltér az EU irányától, még erősebb konfrontáció jöhet – és a közös szabályokat megsértő tagállamokkal szembeni uniós mechanizmusok lehetőségére utalt.

„Nem tudjuk elkerülni a konfliktust Magyarországgal és Szlovákiával, ha ezen az úton haladunk tovább”

– mondta a német kancellár, hangsúlyozva, nem engedhetik meg, hogy az Európai Unió döntései egy szűk kisebbségen múljanak. Merz azt is hozzátette, hogy ezt már Orbán Viktornak is jelezte.

Orbán korábban nyíltan kiállt a szélsőjobboldali AfD mellett, a kampányban fogadta Alice Weidelt, a párt elnökét, és a német választások után is neki gratulált elsőként, a győztes Merz ráért.

Ez arra utalt, hogy a Fidesz már nem is igazán próbálja konszolidálni a viszonyt korábbi néppárti szövetségesével., de a mostani verbális feszültségeknek bizonyára konkrétabb okaik is vannak.

A Pride és a magyar jogállamisági kérdések is szóba kerülnek ilyenkor, de a német kancellár számára valószínűleg fontosabb Ukrajna kérdése, ahol a magyar kormány megpróbálhatja blokkolni a további európai támogatásokat, és az sem lehetetlen, hogy a befagyasztott orosz eszközök „felengedésével” fenyeget. Erről a nagyságrendileg 300 milliárd értékű vagyonról júniusban kellene legközelebb szavazni, és itt az összes uniós tagállam támogatása kellene, hogy a Kreml ne jusson hozzá a vagyonhoz.

Elég, ami elég

Kedden Brüsszelben az Általános Tanács ülésén az új német (Merzhez hasonlóan szintén CDU-s) Európa-ügyi miniszter, Gunther Krichbaum is nekiment a magyar kormánynak:

„Nagy problémák vannak Magyarországon”

– kezdte a felszólalását, és a benyújtott nagytakarítási törvényre utalva arról beszélt, hogy Magyarországon aláássák a sajtószabadságot, márpedig anélkül nincs demokrácia. Ezután a hivatalos minisztériumi nyilatkozatokban ennyire nyíltan ritkán emlegetett uniós atombomba, a szavazati jog megvonásának lehetőségét is bedobta, és a német szövetségi kormány nevében arról beszélt, hogy „a 7-es cikk szerinti eljárás első szakasza már elég régóta zajlik, senki sem vádolhat minket türelmetlenséggel. Egy ponton túl el kell döntenünk, mi legyen a következő lépés. Elmondhatom, hogy a kollégáim türelme napról napra fogy.”

A svéd EU-ügyi miniszter egy fokkal még tovább ment. Miután szintén aggodalmát fejezte ki a jogállamiság, az átláthatóság, valamint a civil társadalom és az LMBTQ-jogok elleni fellépések miatt, Jessica Rosencrantz jelezte, hogy elég volt az eddigi tökölésből:

„Hét éve tart ez az eljárás, hét meghallgatáson vagyunk túl, és ma nagyon világosan fogok fogalmazni: ez így nem mehet tovább. Ha ma sem látunk változást a magyar fél hozzáállásában, akkor ideje továbblépnünk. Ez így már értelmetlen”.

– mondta.

A januártól az EU-elnökséget átvevő Dánia uniós minisztere is azt hangsúlyozza, hogy a helyzet borzasztóan aggasztó, mindenki frusztrált Magyarországgal kapcsolatban, és nem látszik semmi fejlődés.

Lenne éles fegyver is

Az Európai Unióból persze korábban is sokszor érkeztek hasonló jellegű fenyegetések, amik az óriási eltökéltséget hangsúlyozták – ugyanakkor az eszköztár korlátozott, és az sem olyan egyértelmű, hogy mekkora ez az eltökéltség.

Az Országgyűlés előtt lévő nagytakarítási törvény kapcsán, amit az idei egy százalékok elvételét is lehetővé tevő, hétfőn beadott módosítóval tovább szigorítanának, a Bizottság már annak elfogadása előtt jelezte, hogy az „súlyosan sértené az EU alapelveit és jogrendjét”, és felszólította Magyarországot, hogy vonja vissza a tervezetet.

„Amennyiben a jelenlegi formájában elfogadják, az az uniós alapelvek és az uniós jog súlyos megsértését jelentené. Ezért kérjük, hogy ezt a tervezetet vonják vissza a jogalkotási folyamatból. Amennyiben a tervezet elfogadásra kerül, nem fogunk habozni megtenni a szükséges lépéseket”

– közölte a Bizottság sajtószolgálata.

„A törvénytervezet egyértelműen megsérti az európai jogot. Ha Budapest nem vonja vissza a tervezetet, intézkedéseket tesznek ellene” – erősítette meg kedden Michael McGrath, az EU ír igazságügyi biztosa. Azt is jelezte, hogy ha az Európai Bíróság meghozza az ítéletét (ez jó, ha év végéig megtörténik), a Bizottság bírságot szabhat ki Magyarországra minden egyes napra a szuverenitásvédelmi törvény miatt is, mindaddig, amíg nem vonják vissza.

Ez egy újabb kötelezettségszegési eljárás lenne Magyarország ellen, és talán ez a legvalószínűbb forgatókönyv a politikai kommunikációban gyermekvédelminek becézett Pride-törvénnyel kapcsolatban is.

Az Európai Bizottság azonban ennél többet is tehetne.

Brüsszel utólagos kötelezettségszegési eljárás helyett egy átmeneti intézkedéssel azt is kezdeményezhetné, hogy azonnal függesszék fel a Pride betiltását lehetővé tévő magyar törvényt (vagy akár a nagytakarításit is) – ebben az esetben az Európai Bíróság erről gyorsított eljárásban, még a június 28-ai, jubileumi Pride-felvonulás előtt dönthetne.

Erre azonban nem került sor, és Hadja Lahbib, az illetékes egyenlőségi biztos egy háttérbeszélgetésen azt mondta, nem is nagyon akarnak az eszközhöz nyúlni. Sőt, Ursula von der Leyenre utalva azt is elárulta, hogy a vezetés részéről nem élvez teljes támogatást az erőteljesebb fellépés.

Bár a bizottsági elnök kedden cáfolta a sajtóértesülést, hogy megtiltotta volna az uniós biztosoknak, hogy a tervezett Pride-ra Budapestre jöjjenek, a jelek szerint inkább arról lehet szó, hogy a kérést nem szívesen vállalná fel nyilvánosan. A bizottsági vezetés azonban a jelek szerint a Pride ügyében most nem annyira szeretne Orbán számára hazai pályán konfrontálódni, miközben a tagállamok meghatározó többsége arról beszél, hogy ezt várná el tőle.