Nem eléggé lassult az infláció; újabb termékek árrését korlátozza a kormány; devizahiteles ügyben született bírósági ítélet. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.

Lassult az infláció, de nem annyira, mint amennyire az elemzők várták: 4,2 százalékos volt az átlagos áremelkedés. Az árrés korlátozása valóban lejjebb vitte valamivel az inflációt, még ha nem is annyira sokkal, mint amennyire számítani lehetett rá – nyilván sok más termék árát emelték a cégek. De úgy jött össze egy, a vártnál kisebb lassulás, hogy abban benne volt a benzin árának a kormánytól független nagy esése is, úgyhogy érdemes óvatosan figyelni, mit hoz az árrésszabály.

A kormány mindenesetre további termékekre terjesztette ki az árrés szabályozását, mint például a zsebkendőre, a wc-papírra, vagy épp az izzadásgátlóra. A kereskedők szerint ez sok vállalkozás végét jelentheti.

A hét más statisztikái sem mutatnak túl sok jót a gazdaságról. Az ipari termelés 5,4 százalékkal esett vissza – a kormány úgy véli, Németország a hibás, az elemzők szerint még el sem értük a gödör alját. A kiskereskedelmi forgalom alig 0,4 százalékkal nőtt, ezt a kormány azzal magyarázná, hogy 2024-gyel ellentétben idén nem márciusban volt húsvét.

Mi a tanulsága annak, ami most történik?

Miközben a kormány a szokásához híven sokadszor is átírta a 2025-ös költségvetést, már beadta a 2026-ost is. Ezt most épp háborúellenesnek nevezi, aminek egy büdzsé kapcsán természetesen semmi értelme, de valamivel csak el kell fedni, hogy nagyon gyenge talapzaton áll. A tervezett 4,1 százalékos gazdaság növekedés jócskán felül-, a 3,6 százalékos infláció alultervezettnek látszik, a hazai össztermékhez viszonyított 3,7 százalékos deficit-előirányzat pedig erősen feszített.