A Covid előtti 2019-ben 602-en hunytak el az utakon, azonban ebben az öt évben sajnos nem tudott csökkenni a szám. Miközben Magyarországon romlott az adat 2023-ról 2024-re is, az Európai Unió teljes úthálózatán (amiben benne vagyunk mi is) az előzetes adatok szerint összességében három százalékkal csökkent, 19 800-ra.
Fotó: balesetveszély Miskolcon
A leglátványosabban Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Litvániában, Lengyelországban és Szlovéniában javult a helyi statisztika. Ezek az országok jó úton haladnak afelé, hogy 2030-ra elérjék a közúti halálesetek és súlyos sérülések számának ötvenszázalékos csökkentését célzó, 2020-as uniós célkitűzést.
A legbiztonságosabb utak Svédországban (20 haláleset egymillió lakosra), Máltán (21 fő/egymillió lakos) és Dániában (24 fő/egymillió lakos) találhatók. Bulgária (74 fő/egymillió) és Románia (77 fő/egymillió) jelentette a legmagasabb halálozási arányt 2024-ben. Az EU átlaga tavaly 44 közúti halálozás volt egymillió lakosra vetítve a 2023. évi 46 fővel szemben.
Magyarország az EU átlagánál gyengébb teljesítményével (52 halálos áldozat/egymillió lakos) az uniós sorrend 20. helyén szerepel, három hellyel visszaesve az egy évvel ezelőtti pozícióhoz képest – írta a Közlekedéstudományi Intézet magazinja.
Forrás: MTI/Donka Ferenc
Súlyos sérülések: nincs javulás
Összesen 4650-en szenvedtek súlyos sérülést tavaly, a nyolc napon túl gyógyuló eseteket hívjuk így hivatalosan.
Öt év alatt csak egy része cserélődik le a 4,2 milliós hazai személyautó-állománynak, hiszen nagyságrendileg 100-120 ezer vadonatúj autó gördül ki az utakra évente mostanában, és több tízezer roncsot vonnak ki a forgalomból. Mégis érdemes elgondolkodni a járműpark biztonságosabbá válása felől nézve is azon, hogy nem halnak és nem sérülnek meg súlyosan bennük kevesebben, holott átlagosan több a légzsák, a vezetéstámogató rendszer és számos egyéb biztonsági felszerelés ma egy autóban, mint öt éve, a passzív védelemről nem is beszélve. Ez a grafikon a súlyosan megsérültek számának alakulását mutatja.
Forrás: ORFK
A nők vagy a férfiak okoznak több balesetet?
Megnéztünk a nemek arányát is a személysérüléses közlekedési balesetek okozóinál, így alakult tavaly.
| Nő | 3635 |
| Férfi | 10 260 |
| Ismeretlen vagy nincs adat | 569 |
| Összesen | 14 463 |
A kikezdhetetlen valóságról természetesen akkor kapnánk még érdekesebb és pontosabb adatokat, ha ezeket a számokat arányosítani tudnánk azzal, hogy mennyi férfinek és mennyi nőnek van érvényes jogosítványa a mai Magyarországon. Korábban küldtünk ezzel kapcsolatban adatkérést a Belügyminisztériumhoz, amely sajnos azt a választ adta akkor, hogy nemek szerinti bontás nincs a vezetői engedélyekről. A járművezető-képzők szerint ugyanakkor évtizedek óta gyakorlatilag ugyanannyi nő és férfi szerez jogsit Magyarországon, nekik sincs statisztikájuk, de különbséget sem látnak.
Ennek ellenére is szembeszökő a szinte háromszoros különbség, ráadásul, itt még régebbre is vissza tudunk nézni, és a 2014-es számok gyakorlatilag ugyanezt mutatják. Akkor 10 818 férfi és 3284 nő okozott járművel közlekedési balesetet. A témáról akkoriban dr. Holló Péter, a Közlekedéstudományi Intézet kutató professzora írt elgondolkodtató tanulmányt a Közlekedésbiztonság című szaklapba.
A véleménye egyértelmű volt. „A kutatási eredmények egyértelműen mutatják, hogy az autót vezető nők kisebb baleseti kockázatot jelentenek az utakon a férfiaknál. Ez valószínűleg azzal az általános vélekedéssel magyarázható, hogy a nők szabálytisztelőbbek, óvatosabbak, nagyobb figyelmet fordítanak a közlekedő partnereikre. Persze egyesek személyes tapasztalata ellentmondhat ennek. A férfiak számára sokszor idegesítően lassúnak tűnnek a nők, azonban a férfiakénál magasabb szintű női toleranciát igazolnak a baleseti adatok. Ezért különösen jó lenne, ha férfitársaink nem próbálnák gyorsabb vezetésre ösztönözni feleségeiket, barátnőiket, és főleg nem kritizálnák őket vezetés közben” – írta a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Forrás: Getty Images
Mit művelnek egyesek az utakon?
Egyvalamiben viszont egészen biztosan látni változást a hazai közlekedési balesetekkel kapcsolatban: abban, hogy mit azonosít kiváltó okként az ORFK. Tisztán kivehető trend volt, hogy a rendőrségi statisztikákban fő baleseti okként gyakorlatilag évtizedekig meghatározott gyorshajtás évi számát igencsak közelítette egy másik vezetői hiba, ezért kíváncsian néztünk bele a friss statisztikákba.
De előtte jöjjenek a 2020-as furcsa év számai. Öt esztendeje a balesetek 34 százalékát okozta gyorshajtás a rendőrség szerint, 24 százalékát az elsőbbségi jog negligálása, 16 százalékot pedig a kanyarodás szabályainak megszegése. Ezzel szemben tavalyra látványos csere állt be a két legfontosabb adatnál: öt százalékkal magasabb az elsőbbségi jog meg nem adása miatt bekövetkezett balesetek aránya, mint a gyorshajtásé.
Forrás: ORFK
