A nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) szabályait a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) határozza meg.
A NYES feltételei
A főbb feltételek szerint az igényelhet ilyen segélyt, akinek
– a nyugdíjkorhatára betöltéséig legfeljebb 5 éve van hátra, és
– szerzett már legalább 15 év szolgálati időt, és
– munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, továbbá
– aki a NYES iránti kérelme benyújtását megelőző 3 éven belül legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát már kimerítette, továbbá
– korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.
A NYES összege
A nyugdíj előtti álláskeresési segély összegét főszabály szerint a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani, ami 2025-ben 290.800 x 0,4 = 116.320 forint.
A NYES folyósítási tartama
Az álláskeresési segély az álláskereső
– öregségi nyugdíjra, vagy
– megváltozott munkaképességű személyek ellátására
való jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.
A NYES szüneteltetése vagy megszüntetése
A segély folyósítását több esetben szünteltetni kell, jellemzően arra az időre, amikor a segélyben részesülő dolgozik (kivéve az alkalmi munkát), vagy közfoglalkoztatott lesz, vagy keresetpótló juttatást kap.
A segély folyósítását meg kell szüntetni, ha a segélyben részesülő nem jelenti be a kereső tevékenységét a munkaügyi hatóságnak, vagy ha bármely okból törlik az álláskeresők nyilvántartásából.
Bejelentési kötelezettség
A 15 napon belüli bejelentési kötelezettség minden olyan lényeges körülményre kiterjed, amely érintheti a NYES-re való jogosultság feltételeit.
A NYES igénylése
A nyes iránti kérelem elbírálására a lakó- vagy tartózkodási hely szerinti fővárosi/megyei kormányhivatal foglalkoztatási osztálya az illetékes (ugyanúgy, mint az álláskeresési járadék esetében.)
Az igénylés részleteiről az ide kattintva elérhető hivatalos honlapról tájékozódhat.
Ha 60 éves kora után elveszti valaki a munkáját, mikor lehet a munkakeresésnél vagy vállalkozás alapításánál célszerűbb az álláskeresési járadék, majd a NYES igénybe vétele?
Az álláskeresési járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítási tartama
– szolgálati időnek minősül, viszont
– a járadék/segély összegét és a mellettük engedélyezett munkavégzéssel szerzett, járulékköteles kereset összegét csak akkor kell figyelembe venni a nyugdíj alapját képező nettó havi életpálya átlagkereset számítása során, ha ez a nyugdíjigénylőre nézve kedvezőbb eredményre vezet.
Abban az esetben, ha valaki nem veszi igénybe a járadékot/NYES-t, akkor ez a védelmi szabály nem érvényesül, így
– egyrészt egy új munkahelyen vagy vállalkozásban szerzett alacsonyabb kereset lehúzhatja az életpálya átlagkeresetet,
– másrészt ha az az új kereset nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, akkor a szolgálati időt is arányosítani kell.
Ha a nyugdíj előtti álláskeresési segély előzetes feltételeivel, igénylésével, növelési lehetőségeivel, a nyugdíjszámítás során történő figyelembe vételével kapcsolatos kérdése lenne, azt ide kattintva teheti föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
Tapasztalatam szerint egy férfi helyzetében a legtöbb nyugdíjkérdés, amelyre ide kattintva választ kaphat tőlem, a következő területeken merülhet föl:
Hogyan számítják a nyugdíjat, ha külföldön is szerzett nyugdíjjogosultságot a nyugdíjigénylő? Eltérő-e a nemzetközi nyugdíjmegállapítás, ha nem európai uniós tagállamban, hanem más külföldi államban szerzett valaki jogosultságot? Mi történik akkor, ha valaki uniós tagállamban is, de más külföldi államokban is dolgozott vagy élt?
Mikor kell igényelni a nyugdíjat annak érdekében, hogy annak a lehető legmagasabb legyen az összege? Hogyan lehet akár jelentős mértékben is növelni a nyugdíj összegét annak megállapítása előtt? Milyen érvek szólnak a korbetöltött öregségi nyugdíj azonnal igénylése és annak elhalasztása mellett?
Milyen feltételekkel lehet a korbetöltött öregségi nyugdíj mellett dolgozni – és meddig érdemes? Milyen érvekkel ösztönözheti a munkáltatóját, hogy nyugdíjasként is alkalmazza Önt? Milyen jogok illetik meg védett korban a munkavállalót?
Ha valakinek átalakult a foglalkoztatási jogviszonya (például közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszonyba, egészségügyi szolgálati viszonyba vagy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba került), ez hogyan érintheti a leendő nyugdíját?
Hogyan lehet növelni a korhatár betöltésével a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság összegét?
Mit tegyen a rokkantsági ellátásban részesülő, ha betölti a nyugdíjkorhatárát?
Mikor éled föl az özvegyi nyugdíj? A feléledést követően az özvegyi nyugdíj megszűnhet-e? A megszűnt özvegyi nyugdíj föléledhet-e újra?
Milyen időtartamok számíthatók be a szolgálati időbe, és hogyan lehet bizonyítani azokat az időszakokat, amelyekre vonatkozóan nincs semmilyen adat a társadalombiztosítási nyilvántartásokban?
Milyen támogatást lehet igénybe venni a nyugdíjcélú öngondoskodás eszközei révén?
Ha az ilyen és ehhez hasonló kérdések bármelyikére adandó válaszban nem 100%-ig biztos, akkor inkább ide kattintva kérdezzen, hogy a jogai és lehetőségei pontos ismeretében Ön is maradéktalanul érvényesíthesse ellátási jogosultságait.
Ha ennek következtében akár csak ezer forinttal növelheti a megállapított nyugdíja összegét, akkor e csekély növekedés is az élete során több százezer forintnyi plusz juttatást eredményezhet!
A személyes tanácsadás során a nyugdíj igénylésével kapcsolatos kérdések tisztázása mellett egyebek között kérheti
– a magyar és a nemzetközi nyugdíjigénylés hazai benyújtását,
– az előzetes nyugdíjbecslést,
– a szolgálati idővel kapcsolatos magyar hatósági határozatok észrevételezését,
– a magyar nyugdíjmegállapító határozat elleni jogorvoslat kezdeményezését.
