Buri Dávid éppen az épülő kerítésével van elfoglalva, amikor megszólítjuk. Megfordul: mint mondja, ahol ő lakik, nincsenek drogok, ezzel szemben „a számoson van, onnan terjed minden”.
„Bemennek a régi bunkerbe, ott vannak egész nap, meg a hídon. Onnan terjed az egész történet. Továbbra is itt vannak, mindig találnak megoldást”
– mondja.
Fotó: Miskolci politikusok. (Archív)
Úgy látja, ez addig így is lesz, amíg nem bontják el a telepet: erre egyébként a város tett kísérletet a múlt évtized közepén, amikor még Kriza Ákos (Fidesz) volt a polgármester. A számozott utcák megmaradt házait átvette és felújította a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ), jelenleg ők adják ki az ottlakóknak. „Ha nem lesz hol lakniuk, akkor elmennek innen. Azokban a házakban laknak, ahol árulják, terjesztik a drogokat” – mondja Buri Dávid.
Elmeséli: tizenkét évet lakott a Hatodik utcában, de nem oda született, hanem a szüleivel kiköltözött ide a belvárosból, ami „rossz üzlet volt”. De régen az ottaniak még dolgoztak, a mostaniakra már ez nem jellemző. Konfliktusba nem kerül velük, mert nem jár oda, de egyszer a tinédzser gyerekének volt arra dolga, az ottaniak pedig „szóltak is neki”. Ezt követően azt kérte, kerülje el a számozott utcákat.
Buri Dávid jelenleg hegesztőként dolgozik egy vállalkozónak. Úgy látja, nincs munkalehetősége Miskolcon, mert a Vasgyárban van körülbelül három műhely 30-40 emberre, a többi helyi gyár (Bosch, Joyson, Takata stb.) nem alkalmaz hegesztőket. Egy céget említett, ahol az órabére 1700 forint lenne – tizenöt éve kapott ilyen alacsony fizetést. Ezzel szemben Debrecenben, Nyíregyházán 3000-3500 forintos órabérért is dolgoznak. „Borsod egy mélyszegény hely” – teszi hozzá.
„Ide gyűjtötték az aljanépet”
Alig pár perc séta után megérkezünk a telep bejáratához: a Hatodik utcába egy hídon lehet átkelni, itt folyik a Szinva patak. Egy feldúlt férfi megszólít bennünket: mint meséli, 1983 óta lakik itt, három éves volt, amikor ide költöztek. Ekkor még rajtuk kívül kevés volt a roma, de az itt lakók elköltöztek, és „ide gyűjtötték az aljanépet”.
Idegességének oka, hogy ki akarják tenni a lakásából, és állítása szerint más családokat is ez a veszély fenyegeti. Ha pedig valaki nem tudja elintézni a lakhatását, a gyerekeik intézetbe kerülhetnek. Neki van hova mennie, ugyanis szerzett lakást a Lyukóvölgyben, ami Magyarország egyik legnagyobb szegregátuma, 4-5 ezer ember él a szintén miskolci völgyben. A többi házat is lerombolják, mert állítólag a területet megvette a közismert energiaital-gyártó vállalat. Pedig neki azt mondták, hogy aki normálisan él és fizeti a lakbért, kap lakást. A férfi nem járult hozzá, hogy róla és a családjáról kép készüljön.
Nincs információ a felszámolásról
A számozott utcákban lévő házak önkormányzati tulajdonban vannak, de az MMSZ adja ki őket. A civil szervezet helyi részlegétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nincs tervben a telep felszámolása, és még több, mint két évig élő szerződésük van a várossal. Ugyan vannak pletykák arról, hogy a területet hasznosíthatják a jövőben akár gazdasági vagy sportcélra, illetve történnek fejlesztések a környéken, de semmi konkrétumról nem tudtak beszámolni. Megkerestük az önkormányzatot is, ahonnan cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A férfi annyit még elmond, hogy itt senki nem árul drogot: ő nem hagyná, hogy a gyerekei ezt lássák. Egyszer előfordult, hogy átment a szomszédjához, aki terjesztett, utóbbi pedig feljelentette őt. Több száz óra közmunkára és pénzbüntetésre ítélték. Igaz, később a szomszédját is elvitték a rendőrök, mint állítja.
„Felszámolták” a telepet
A Hatodik utcától nem messze még ma is megtalálhatóak azoknak a házaknak a törmelékei, melyeket a Kriza-érában bontottak le: egyes esetekben még a kémény is áll. A rombolás megdöbbentő látványt nyújt, arra sem vették a fáradságot mintegy egy évtized alatt, hogy a maradványokat eltakarítsák. Erre található a Buri Dávid által említett óvóhely is, melyből több is épült a környéken, ugyanis a kohászat kiemelten védendő létesítmény volt.
Honti Zalán meséli, hogy a Vasgyárban több szociális program is futott, például bűnmegelőzési célzattal. De a látottak és hallottak magukért beszélnek. És még nem érkeztünk el utunk legmegrázóbb helyszínéhez, a bunkerhez: a hajtóvadászat miatt a függők felszívódtak a nyílt utcáról, a belövésre használt jól ismert helyszínekről eltűntek. A bunkerbeli állapotok lehangolóak: a földön szerhasználat nyomai, eldobott ruhák, gumióvszerek. Honti elmondja, az aluminium dobozok alját levagdossák, hogy azon hevítsék fel a kábítószereket.
