A lipsik számára már nem
A CINE-MIS Nonprofit Kft. szervezésében 2025. április 16-án, 17:00-kor a Miskolci
Művészetek Háza Béke Art Mozitermében filmvetítésre és közönségtalálkozóra kerül sor.
Bemutatásra kerül a Carte Rouge (Vörös térkép) című magyar történelmi dokumentum-
játékfilm (50 perc), mely egyben miskolci premier is lesz.
Gerebics Sándor és Szalóczy Pál forgatókönyvéből készített, 2024-ben bemutatott filmjének
fókuszában a trianoni békediktátum áll. Filmjük 1918-től követi végig az eseményeket, amikor
Teleki a bolgár front elvesztése után rájön, szükség lesz egy térképre, mely hűen mutatja be a
Kárpát-medence etnikai viszonyait. Ezt nevezték el vörös térképnek, és 1923-ban Amerikában
publikálták is. A trianoni békediktátum igazságtalan és megalázó részletei máig homályosak
számunkra. Lássuk be, az évtizedek tudatos elhallgatásának eredményeként a mai generációk
vajmi keveset tudnak erről. A film szakértők szokványos interjúkban történő megszólaltatása
helyett két narrátorral – Reviczky Gábor és Szalóczy Pál – készült.
A vetítést követően közönségtalálkozóra kerül sor, melynek résztvevői: Gerebics Sándor, a film
rendezője, Szalóczy Pál producer és forgatókönyvíró, Ifj. Gerebics Sándor – zeneszerző,
Auerbach István színész, akit Gróf Apponyi Albert szerepében láthatunk.
A beszélgetést vezeti: Pálvölgyi Balázs az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola
kutatótanára
Filmelőzetes:
A vetítés és a közönségtalálkozó ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet az
alábbi linken lehet megtenni:
https://mcc.hu/esemenyregisztracio/carte-rouge-voros-terkep
A helyfoglalás érkezési sorrendben történik.
6 Responses
Videó
+ 2 kép
A trianoni békediktátum igazságtalan és megalázó részletei máig homályosak számunkra. Lássuk be, az évtizedek tudatos elhallgatásának eredményeként a mai generációk vajmi keveset tudnak erről. A szerződés aláírását megelőző tárgyalásokon a magyar kormányzat mindent megtett az igazságosabb béke érdekében. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósokból álló csapat elkészítette a Kárpát medence etnikai viszonyait híven bemutató vörös térképet, a Carte Rouge-t, míg Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője, 1920. január 16-án kapott lehetőséget a magyar elképzelések bemutatására a győztes nagyhatalmak vezetői előtt a párizsi francia külügyminisztériumban. Filmünk 1918-től követi végig az eseményeket, mikor Teleki a bolgár front elvesztése után rájön, szükség lesz egy térképre. Ezzel már kissé megkésett a magyar vezetés, de érezték fontosságát. Különös jelentőséget éreztek, hogy elkészüljön. Teleki minden követ megmozgatott. Nem volt könnyű dolga, hiszen a fennálló helyzetben rengeteg rázúduló nehézséggel kellett megküzdenie. Segítségül hívta a kor legfontosabb szakembereit és Popovics Sándor pénzügyminisztert. Apponyi gróf kicsit később kapcsolódott be, szerepe onnantól válik jelentőssé. Célunk a történet objektív, pátoszmentes elmesélése. A térkép aztán 1920-ban különös jelentőséggel bírt a magyar békeküldöttség párizsi tárgyalásai során. Az ország sorsáért felelősséget érző kiemelkedő személyiségek állnak filmünk középpontjában, akik megpróbáltak mindent megtenni Magyarország egyben tartásáért. Akiket vállalkozásuk reménytelensége sem tántorított el attól, hogy végigjárják az útjukat. Nem hősöket, hanem igaz embereket akartunk közelebb hozni a mai kor közönségéhez. Meggyőződésünk szerint a történelmi filmek a balladák szerepét átvéve segíthetnek a múltbeli traumák társadalmi feldolgozásában. A film szakértők szokványos interjúkban történő megszólaltatása helyett két narrátorral – Reviczky Gábor és Szalóczy Pál – készül. Ők kalauzolják a nézőt, miközben kidolgozott játékfilmes jelenetekkel, archív bejátszásokkal megelevenedik a történet. Reviczky a nemzetközi nagypolitika történéseit ismerteti, míg Szalóczy belső hangként, autentikus forrásokra építve, Gróf Apponyi hangján szólal meg, aki visszaemlékezik kicsit később, a történtek után. A filmet szomorkás fricskaként az epilógus zárja, ahol megtudjuk, hogy a Gróf Teleki által szerkesztett vörös térképet (Carte Rouge) 1923-ban érdemesnek találják Amerikában a publikálásra…
Há’ mer” minden Magyarországon működő élelmiszerlánc vesztességes.
A Spar is befizeti a biorobotjai után közterheket postázza a pénztárnál általam befizetett ÁFÁ-t, elmond egy ügyvözlégyet Raskó volt MDF-es zöldbáró jövőképéért oszt ennyi.
„1976-1977-ben piackutatóként dolgozott az AGRIMPEX Külkereskedelmi Vállalatnál. Egyetemi doktori értekezését 1980-ban védte meg, a magyar mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének vizsgálata tárgykörben. 1977 és 1986 között az AKI tudományos munkatársaként dolgozott. 1983-ban a FAO pályázata alapján kijutott Algériába. 1984 és 1985 folyamán Mexikóban vett részt egy világbanki projekt megvalósításában, majd a következő évben Kolumbiában. 1987-ben Brazíliában működött projekt menedzserként egy öntözési program megvalósításában. 1989 októberétől a Vízépítő Tröszt kereskedelmi és vállalkozási igazgatója volt.
1989-ben belépett az MDF-be. 1990. július 15-től a Földművelésügyi Minisztérium Privatizációs és Vállalkozásfejlesztési Főosztályának vezetőjeként dolgozott. 1991 márciusától a minisztérium helyettes államtitkára, majd júniustól közigagatási államtitikára volt. 1991 júniusától az ÁVÜ Igazgatótanácsának tagja. 1991-től a FAO Nemzeti Bizottságának elnöke volt. Az 1994-es országgyűlési választásokon Kapuvárott, Győr-Moson-Sopron megye 6. számú választókerületében egyéni képviselői mandátumot. Az első eredményhirdetés szerint Varga Gyula kapuvári polgármester végzett az első helyen, ám óvást követően újraszámlálták az érvénytelen szavazatokat és 10 szavazatos többséggel Raskó győzelmét az OVB, majd a Legfelsőbb Bíróság megállapította. 1994-től a FAO-EGB agrárpolitikai hálózatának elnöke volt. 1994 után az Országgyűlés mezőgazdasági, környezetvédelmi bizottságának, majd az adó-konszolidációs illetve a gazdasági bizottságának tagja volt.”
Kell még a 3. Trianon is?
Ezt ismételték, a trianoni bibliai olvasását a darabokra hulló bibliának, világkönyvtár szereplőinek népeinél 1995. óta megmentésével világ-Magyarországnak a cigányaival Müllernek:
*
Cseh Károly: Fatimei jóslat
*
– közép-kelet-európai hexameterek –
*
Varjúraj repdes az alkonyi ég szederindaszín árján,
mintha fatimei jóslat sötét szárnya suhogna.
Tornyokat dönget a szél, tépázva küzd a harangszó.
Küzd Európa kemény csücskébe szorult, hadirokkant
lelkű hazákért. Tudhatod, errefelé ma korábban
kormos a nappali ég üvege, s hamar űzi december
sáros falvak lámpavilága felé a csahos kutyafalkát>
ördögi csordát hajszol az antikrisztusi ostor.
Sárgult kártyalapokká hullik a biblia széjjel.
Cink jele rajta a könnycsepp. Üdvözül, él a sipista.
Terhed a jó – s mialatt majd mardos a szégyen,
mert a kiválasztottak Mennyei Mércefokán át
tékozolót emel eszményeddé egy Nevenincs lény.
*
Ezzel nem dicsekszik az ország, mint Magyarország legyőzői, emberiség felszámolói, amik tort ülve ünnepelték győzelmüket 2007. óta. Még csak a kereső sem hozza ki az igazság írásait a neten, csakhogy sajnáltatják magukat az apokalipszis tagjai, ellátva a vesztes szerepet játszókat minden jóval.
Ja, ja
Már Márki-Zajos is megmondta; az egész tábornak nem megy a keresztrejtvény
a brit tudósok még ettől is tovább mentek:
” A brit tudósok még mindig értetlenül állnak a jelenség előtt, hogy a nyálcsorgató negatív IQ-s
vidéki suttyó bőgatyás Fideszesek már több mint 10 éve folyamatosan felmossák a padlót a
balliberális haladó, modern, felvilágosult intellektuális csúcsragadozókkal.”
„„Próbálom elképzelni, hogy Berlinben, a Reichstag előtti téren, egy mesterséges árok falain a következő városnevek jelennek meg a nemzeti össze¬tartozásra emlékeztetendő: Metz, Strassburg (ma Strasbourg), Königsberg (ma Kalinyingrád), Breslau (ma Wrocław), Kattowitz (ma Katowice) Reichenberg (ma Liberec) stb. stb. Azt is próbálom elképzelni, hogyan fogadnák ezt az ott élő franciák, oroszok, lengyelek, csehek. Nem, nem sikerült elképzelni. /…/”
Vágó úr elfelejtette azt, hogy:
– az I. világháborút követően Németország területének csak 1/8-át vesztette el, mi meg a kétharmadát,
– ráadásul az 1/8-ból is visszakapta a Saar vidéket és az ma is hozzá tartozik!
– az sem merült fel Vágó agyában, hogy a II. világháborút követően Németország a kettészakadás miatt elvesztette ugyan területének egyharmadát (volt NDK), de lássunk csodát azt is visszakapta!
Tehát kedves galacsingörgető elvtárs, akkor lehetne összehasonlítani a dolgot, ha a volt Kelet-Németország (NDK) megmaradt volna ugyan, de lecsatoltuk volna róla Türingiát és azt, valamint a teljes Nyugat-Német részt ( volt NSZK-t) szétdobtuk volna a környező országok közt, melyek mindegyikében kommunizmus lenne és módszeresen elkezdték volna a német nyelvet, kultúrát felszámolni véreskezű diktátorok.
Valaki a DK székházban dobjon már Pista bácsinak egy kakasos nyalókát, azt kéne szopogatnia a madagaszkári betétpálma helyett!”
Ismételték a trianoni biblia olvastatást a darabokra hulló bibliájával a szereplőknek, de valamiért a Hírnök nem engedi megjelentetni az igazságot. Közben Cseh Károly versének trianonról szóló ismétlése közben Fatimei szobrot avattak Szombathelyen.