2024 SZEZON ÖSSZEFOGLALÓ POSZT hosszú lesz
A tavalyi világrekord-döntés egy hatalmas mérföldkő volt az életemben. Akkor egy pár napig úgy éreztem, hogy legyőzhetetlen vagyok, semmi sem állíthat meg. Aztán a bahamai verseny végén, amit összesítésben megnyertem, begyulladt a csípőm, elkaptam a COVID-ot, és egy szájnyálkahártya-fertőzés is beütött, ennek ellenére mégis világbajnoki címet védtem negyedszerre . Majd jött a bölcsességfogam és a csuklóm begyulladása … De valahogy összeszedtem magam, és belekezdtem a 2024-es szezonba ( miközben igyekeztem a sérüléseket is kezelni ) először Mexikóba majd Ázsiába mentem .
Nyár elején júniusban a Fülöp-szigeteken, egy másfél hónapos komoly arcüreggyulladás után (tehát szárazföldön tudtam edzeni ezidő alatt) pár hét alatt óriási akaraterővel újra beleadtam mindent és ismét sikerült megnyernem Ázsia legnagyobb freediving versenyét , az Asian Cup-ot. Ráadásul új magyar rekordot is döntöttem az állandó súlyú uszonyos kategóriában 92 méterrel – ez a csípősérülésem és a tavalyi bokaszalag-szakadásom tudatában őszintén büszkeséggel töltött el és visszahozta kicsit az önbizalmamat.
Aztán jött a “pofon “ .
Ahogy hazaértem a győztes versenyről, a testem elkezdte felmondani a szolgálatot, és minden porcikám fájt. Megpróbálkoztam egy ciprusi edzőtáborral a VB-re készülve , de nem tudtam merülni. Csukló, csípő, nyak, térd , boka , reflux, izomremegés … Minden orvos és edző elmondta , hogy pihenni kell … A kivizsgálás miatt haza kellett jönnöm , el kellett hagynom az edzéseket, és nehéz döntést hoztam: kihagytam a világbajnokságot, hogy a rehabilitációra koncentráljak, és hosszú távon folytathassam a sportkarrieremet.
Rengeteg pihenésre ítéltek először , gyógyszeres és természetes gyulladáscsökkentés , különböző masszázsok, akupunktúrás kezelés és fizioterápiás terápiák napi szinten . Őszintén szólva itt kezdett romlani az állapotom hiszen lelkileg nagyon nehezen tudtam feldolgozni az azonnali eredmény nélküli terápiás időszakot és a stresszt , hogy mi lesz a karrieremmel ha nem hozok eredményt ebben a szezonban. Szeptember végén Görögországban elkezdtem újra óvatosan edzeni és sekélyebbre merülni (40-50m ) javult a helyzet, de még nem tudtam például súlyt emelni és az izomremegés a víz alatt is jelentkezett . Októbertől Esztergomban voltam oxigén terápián dekompressziós kamrában ami sajnos nem hozta meg a várt eredményt , de egy szuper közegben voltam kedves emberekkel ami sokat segített hogy jobban érezzem magam . Itt kiderült hogy nem dekompressziós betegségem van így 3 hét után abbahagytam ezt a kezelést és más irányba mentünk tovább .
Aktívabban kezdtünk el hozzáállni a rehabilitációnak az elmúlt hónapban : hosszú séták, szabadtéri futás, yoga , meditáció, agykontroll, étrend-kiegészítők , különféle profibb fizikoterápiák, gyógyfürdős kezelések , otthoni test súlyos edzések, pilates Januártól pedig végre jöhetnek a vizes edzések
Ugyanúgy mint a profi felkészülés ez is egy folyamat és sajnos nem mindig mennek olyan gyorsan a dolgok ahogy mi azt szeretnénk. Szépen lassan gyógyulnak a gyulladások, és derülnek ki az okai a problémáimnak amire mind lesz megoldás , hiszen szerencsére semmilyen súlyos betegségre nem derült fény ( nem is fog ) . Az aktív pihenés és a rendszeres, életem végéig tartó profi gyógytorna , egy-kèt èletmódbeli változás a reményeink szerint teljesen rendbe fog hozni, és nem lesz szükség műtéti beavatkozásra.
Az elmúlt 6 év alatt nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is túlterheltem magam, nem volt egyszerű ez a 180 fokos fordulat az életemben , de csodás évek voltak és soha senkivel nem cserélnék ! Az élet nem habos torta , akkor sem ha az álmaidat éled és szeretet vesz körül
Mentálisan az elmúlt félév egy rettenetesen nehéz időszak volt, hiszen nem azt csináltam, amit szeretek , amire vágytam, folyamatos fájdalmam volt és nem kaptam válaszokat , többnyire távol voltam a tengertől, a merülő közösségtől és sokszor úgy éreztem nem értenek meg. Hiába próbáltam pozitívan gondolkodni és hálás lenni, mint sportoló, nem volt könnyű, finoman szólva sz*r volt a szezon.Mint nő, még több kihívás és lecke áll előttem, aminek a happy endjét még messze látom, de valami fény már van az alagút végén és igyekszem türelmes lenni. A türelem pedig ennek az egésznek a legnagyobb tanítása kell, hogy legyen. Azt hiszem
Most már békésebb vagyok, és belátom, hogy szükségem volt erre a szünetre testileg és szellemileg is, ez ellen nem lehet harcolni. Ha menni kell hát menni kell . A görögországi VB-látogatásom óta (amin nem vettem részt, de végre tudtam újra merülni) elkezdtem jobban érezni magam, tényleg a víz alatt érzem igazán , hogy élek!Biztos vagyok benne, hogy 2025 a visszatérés éve lesz!
A kitartás, a sok támogatás, szeretet és a folytatás iránti vágy segítenek, hogy újra talpra álljak és azt csináljak, amit igazán szeretek: edzem, versenyezzek, mélyre merüljek, és bebizonyítsam, hogy nincs lehetetlen, ha az ember keményen dolgozik az álmaiért és van akire számítson !
Köszönöm mindenkinek, aki mellettem állt ebben a nehéz időszakban!
Külön köszönöm a szponzoraimnak, akik a támogatásukkal lehetővé tették, hogy a nehézségek ellenére is folytathassam az utamat. Remélem, hogy 2025-ben is számíthatok rátok, amikor visszatérek!
Veolia Water Hungary Kft
@Double K Freediving
@zulupack_hungary
Jó készülődést mindenkinek és kellemes ünnepeket kívánok!
Ha végig olvastad akkor nagy szeretet bomba Neked! Köszönöm, hogy itt vagy, remélem valami pozitívat tud adni Neked a történetem !
Igazi harcos! Sajnos, a sportolók jobban elhasználják a fizikai testüket, mint mások, hiszen ez olyan, mint az állandó fizikai nehéz munka. Megerőlteti saját testét, aminek ura és parancsolója akar lenni, de a test időnként megmakacsolja magát, vagy akár a szív, mert józanabb, mint az ember agya, jobban tudja, ha hallgatunk rá, mire van szüksége. Az élsportoló sikerélménye mindössze egy pillanat és ezért szó szerint megáldozza saját magát. Kérdés, megéri-e, bár anyagilag a kormány támogatja az élethosszig való juttatásokat, a sportolóknál mást jelent a siker, mint egy egyszerű embernél, aki sikeresen megoldja a legnehezebb feladatokat is, teljesen ingyen, s nem vár érte hálát, sem elismerést. Megoldja, mert ez a dolga és azért segít néha másokon közben, mert az ember, ha megtanul valamit, szinte azonnal példát mutat másoknak, továbbadja a tudását. Talán ilyen irányban kellene kereskedni, mit szeretne és hallgatni a szívre, hogy a mentális gondok is megszűnjenek. Már elért annyit, hogy talán gondtalan lehet élete végéig.