Kísérlet a szennyezők eltávolítására
Az inverziós réteg gyakorlatilag bezárja a szennyezőket a talajközeli rétegbe. Ezt a hatást csökkenteni olyan intézkedésekkel lehet, melyek hatására csökken a kibocsátó források száma (pl. szilárd tüzelés csökkentése, forgalomkorlátozás). Légmozgás hiányában vagy gyenge légmozgás esetén a szennyező-koncentráció növekedhet is, és több napig is eltarthat, míg a szennyezés feloszlik. Kutatásunk célja egy olyan eszköz, amelynek segítségével a kialakult szmog koncentrációja csökkenthető.
Ennek eszköze lehet egy az inverziós réteget áttörő „kémény”. A konkrét megvalósításhoz egy gyorsan felállítható, könnyű szerkezetű kéményt készítettünk, amelynek az alja a füstködből indul, teteje pedig az inverziós réteg fölé nyúlik. Ilyen módon természetes vagy mesterséges áramlás révén a szennyezett levegő el tud távozni a felállítás helyéről, helyébe a távolabbi városrészekből érkezik a kevésbé szennyezett levegő. Természetesen a berendezést lehetőleg a város legszennyezettebb helyén kell felállítani. A Miskolci Egyetem területén volt lehetőségünk elvégezni a kísérleteinket. Egy megfelelő területen állítottuk fel 3 különböző alkalommal a kéményünket. A kémény palástját alkotó anyag vékony, könnyű műanyag, vagy vászon.
A cső teste moduláris, elsősorban a szállíthatóság és szerelhetőség miatt. A kísérletekhez összesen 5 darab, egyenként 10 méteres szegmenst használtunk. A kémény alján szélesedő csonka kúp-palást (az ún. szoknya) szolgált injektorként. A kísérleti kémény átmérője 2 m, míg a szoknya alsó átmérője 6 m volt. A szegmensek és a szoknya rögzítése tépőzárral és rögzítő karabinerekkel történt. A kémény néhány méterrel a talaj felett lebegett, a tetejéhez emelőballonokat erősítettünk. Ezek az egyenként 5, illetve 3 méter átmérőjű, héliummal töltött ballonok tartották a levegőben a kéményszerkezetet. A kísérlet során a szmogot füstgyertyákkal szimuláltuk. Célunk volt a szennyezőanyagok terjedésének megfigyelése az áramlás beindulása esetén. Az 1. ábrán a kémény alja látható a szoknyarésszel, amint a füstgyertyából származó sárgás füst kitölti azt.
2-3 kép: Normál esetben (2) és inverziós réteg kialakulása esetén (3) a légköri hőmérsékletelosztás
Mivel a kísérleti kémény 50 méteres magasságával nem tudta áttörni az inverziós réteget (nem volt konkrét információnk az inverziós réteg elhelyezkedéséről), ezért nem alakult ki számottevő áramlás. Viszont a kivitelezés és tervezés során gyűjtött tapasztalatok nagyon hasznosak voltak, rámutattak a szerkezet gyenge pontjaira, ötletet adtak a továbblépéshez. Összességében a kezdeti kísérletek sikeresnek mondhatók, azonban ahhoz, hogy az eszköz gyakorlati alkalmazhatóságáról érdemi véleményt tudjunk mondani, további vizsgálatokat kell végezni. Ennek keretében részletes laboratóriumi modellkísérletekre van szükség a stabilitási, illetve konstrukciós kérdések megválaszolásához, valamint numerikus szimuláció segíthet a levegőtisztaság szempontjából reális méretek, sebességviszonyok meghatározásához. A törekvéseink reálisak, nem a valóságtól elrugaszkodottak.
Ennek bizonyítására Klaus S. Lackner és kollégái tanulmányára hivatkozom. Számításaik alapját egy 300 méter magas és 115 méter átmérőjű Heller-forgó jellegű torony képezi, amelynek a tetejére pumpált vizet radiális irányba permetezik, ezzel hűtve az ott lévő levegőt. A hőmérsékletcsökkenés miatt lefelé irányuló áramlás indukálódik a toronyban. Ilyen paraméterekkel naponta 15 km³ levegő áramlik át a tornyon. Az idézett szakirodalom szén-dioxid-csökkentési célú, a bemutatott torony elvben vagy a légkörből történő szén-dioxid-kivonásra, vagy villamos energia (3-4 MW) termelésére használható.
Számításaik szerint a fenti méretekkel rendelkező torony naponta 9500 tonna szén-dioxid megkötését tenné lehetővé. Tekintettel arra, hogy a jelen cikkben vázolt torony magassága körülbelül megfelel a Lackner-féle torony magasságának, a tervezett átmérője azonban csak 20 méter, a várható áramlási sebesség kisebb kell, hogy legyen a Lackner-torony esetén feltételezhetőtől. 5 m/s átlagos áramlási sebességet fel- tételezve a „szmogkémény” légszállító térfogatáramát várhatóan kb. 5,5 millió m³/órára becsüljük. Ebből következik, hogy a kémény óránként 1 km² területről 5,5 méter vastagságú légréteget mozgat át. Amennyiben e számításokat a gyakorlati mérések is igazolják, úgy az itt bemutatott eszköznek gyakorlatban is hasznosítható, lokális szennyezettség-csökkentő hatása lehet.
Nemes Alex, Palotás Árpád Bence
2-3. kép Normál esetben (2) és inverziós réteg kialakulása esetén (3) a légköri hőmérsékletelosztás
1. kép Sárga füstgyertya a légmozgás megfigyelésére, a kémény alján
Forráslista:
| 1. Andy Whittaker, Kelly Bérubé, Tim Jones, Robert Maynard, Roy Richards: Killer smog of London, 50 years on: particle properties and oxidative capacity. Hely nélk.: Elsevier Ltd., 2004. 12 1, Science of the Total Environment, 334-335. kötet, old.: 435-445. 2. D.T. Mage, E.M. Donner: 3. Smog formation. 4. Thermal Inversions and Photochemical Smog. 5. The effects of ozone pollution. 6. J. B. Zhang, Z. Xu, G. Yang, and B. Wang: 7. Barbecue Rule Adopted to Take a Bite Out of Smog. 8. Időjárás és környezet. 9. Budai Tamás, Czigány Szabolcs: 10. Lackner, Klaus S., Grmies, Patrick és Ziock, Hans-J.: |
Pazmeg! A fentiek megépüléséig , helyileg a kémények már ott vannak a városban csak egy kicsit toldani kell rajtuk ( fűtőművek, cementgyár stb)
Oszt alulról beléjük hatol a Sajővölgyének összes PM10-el érkező import dioxinja. Hívjuk őket. Még a TESCO génmódosított élelmiszerek zsírpacnijából is kimásznak, átgázolnak az akkubontókon. A végén még
a ZKE elnöke is odaköltözik a télen nem üzemelő cementgyár szélzászlója alá és a Koboz út tiszta levegőjéből fogja osztani az észt.
Le kellene szállni már a széndioxidról. A H2O a legfontosabb üvegház hatású gáz a légkörben.
„A kibocsátott csilliárd tonna co2 – ami a teljes légkörhöz képest is csak +2 ezrelék (200 év alatt) -, biztos, hogy növeli a légnyomást, legfeljebb nem kimutatható módon, mert olyan kicsi érték. Innen megint M-nek van igaza a „melegedést” illetően.
Itt a nagy probléma az óceánok időnkénti +5-6 fokos melegedése. Ez okozza a szélsőséges időjárásokat. De ezt nem a co2 okozza.
Valencia környékén rendszeresek az árvizek, a XIV. század óta 75 alkalommal jegyeztek fel áradást. Legutóbb 1957-ben pusztított özönvízszerű eső, akkor 5800 lakás semmisült meg és 81-en vesztették életüket a néhol öt méter magasra duzzadó vízben.
Ez egy rendszeresen bekövetkező jelenség, amely a Földközi-tenger feletti nedves és meleg levegő, valamint a Nyugat-Európa feletti sarki eredetű hideg légáramlat találkozásából jön létre.
A MÉDIA ELADJA, MINTHA NEM VOLNA RENDSZERES
A MÉDIA ELADJA, MINTHA A VILÁG EGYETLEN CEMENTGYÁRA HEJŐCSABÁN ÜZEMELNE.
https://index.hu/techtud/2024/11/05/idojaras-spanyolorszag-dana-hidegcsepp-legkor-foldkozi-eso-termeszeti-csapas-klimavaltozas/
https://masfelfok.hu/2019/04/25/mit-nevezunk-uveghazhatasu-gazoknak-vizgoz-szendioxid-metan-dinitrogenoxid-ozon-szenhidrogen/
Állj. 2024-et írunk. A hivatkozások meg ….
A szmognak sem egy típusa van.
„Az oxidáló szmog előfeltétele a napfény (erős UV-sugárzás), a közlekedési eszközök által kibocsátott anyagok (szénhidrogének égéstermékei, nitrogén-oxidok) jelenléte a levegőben; kialakulásának kedvez még a szélcsendes idő. Ilyenkor az UV-sugarak fotokémiai reakciót indítanak el, amely során nitrogén-dioxid és ózon keletkezik. Ez a fajta szmog a napsütötte, forgalmas városokban általában a reggeli csúcsidőben jön létre. Hogy közelebbi példát is mondjunk, Los Angeles mellett például Athénra is jellemző.
A redukáló szmog kialakulása miatt – amelyet téli szmognak is neveznek, mivel kizárólag hidegben, -3 és +5 °C között jöhet létre – elsősorban a fosszilis energiahordozók égetése felelős. Ilyenkor korom, szálló por és kén-dioxid kerül a levegőbe, ahol a gyorsan lehűlő levegőből a pára kicsapódik, ennek következtében kénsav, savas eső, illetve köd képződik.”
A bolsevik redukálás ezen a nyáron megtörtént.
Ahh! Kémyénytartó hélium léghajók a Miskolc Pláza, a Búza tér fölött., vörös vagy kék alapon /sárga csillaggal. 😁😂😀
Gyorsan deviza kötvény kibocsátást, IMF-EU hitelt.
Nem kellene inkább kisebb és több új busz állomást létrehozni és/vagy a buszokat cserélni a fenti pénzből?
Maradjunk már földközelben.
Az Euro 4 és rosszabb motor besorolású járgányokat ki kellene tiltani a forgalomból.
Legalább szmogriadó idején.
.
A fasorpusztító kommunistákat meg kell büntetni, amiért a frissen kivágott vizes fát kiosztották a szegínyembereknek.
Ezek a „tudósok” elmehetnének kéményépítés helyett evgy Gyár utcai tanulmányi kirándulásra. Megtekinthetnék a Dayka átkötés dugógeneráló hatását is. Végszükdésgben meg bolhák lábait tépkedhetnék ki megállapítva, hogy a bolha a lábával hall.