A kastélytörvény lényege, hogy az állam privatizációra kínál olyan kastélyokat, kúriákat, udvarházakat, amelyek közül többet EU-s és állami milliárdokból újítottak fel az elmúlt években, sok esetben kormányközeli vállalkozók. Próbaképp a fent említett nyolc, frissen felújított kastélyra írtak ki pályázatot, a Telex pedig megnézte, mennyibe került ezeknek a renoválása.
A lap szerint összesen 22 milliárd forint ment el a nyolc kasatély felújítására. Az ingatlanok mindegyikénél felhasználtak uniós pénzt és állami forrásokat is, bár megjegyzendő, hogy a Telex adatai alapján mindegyik beruházásnál az uniós ráfordítás volt a magasabb.
A most megpályáztatott kastélyok felújítási költségei (forintban) a következőképp alakultak:
- Sándor–Metternich-kastély (Bajna): 1,7 milliárd uniós pénz, 0,6 milliárd hazai forrás.
- Károlyi-kastély (Füzérradvány): 1,7 milliárd uniós pénz, 1,4 milliárd hazai forrás.
- Nádasdy-kastély (Nádasdladány): 1,5 milliárd uniós pénz.
- Püspöki Palota (Sümeg): 1,7 milliárd uniós pénz, 0,3 milliárd hazai forrás.
- Wenckheim-kastély (Szabadkígyós): 1,7 milliárd uniós pénz, 1,5 állami forrás.
- Esterházy-kastély (Tata): 1,6 uniós pénz, 1,5 állami forrás.
- Festetics-kastély (Dég): 1,7 uniós pénz, 1,5 állami forrás.
- Kamalduli remeteség és a hozzá tartozó Esterházy-kastély (Oroszlány-Majk): 1,7 milliárd uniós pénz, 1,5 milliárd állami forrás.
Újabb 3 milliárd veszti el rövidesen a közpénz jellegét!
Rá kéne mutatni végre arra az összefüggésre is, hogy minél több vállalati tulajdont szerez meg az Orbán-klán, annál annál nagyobb lesz a költségvetés kiadása ezen cégek termékeinek és szolgáltatásainak állami beszerzései miatt a felülszámlázások következtében. Ha valaki még mindig nem értené, hogy mitől egészségtelen az, ha az eladó és a vevő ugyanaz a személy, miközben az előbbi közpénz kiadásaiból az utóbbinak magánvagyona keletkezik.
Ilyen az, amikor a hatalom megtartása és az ország felvirágoztatása egymással konkuráló célok.
Tisztán látszik melyik kerül ki győztesen.