Kampánya jelentős pofont kaphat, ha júliusban a New York-i ügyben súlyos büntetést szab ki rá a bíró.
Nyitókép: Scott Olson/Getty Images
A legtöbb amerikai jogász megegyezik abban: nem sok esély van arra, hogy Donald Trumpot börtönbe zárják a választások előtt. Csakhogy a jogi szakértők nagy része még néhány hónapja úgy gondolta, hogy Trump New York-i büntetőpere áll a leggyengébb lábakon. Az esküdtszék mégis bűnösnek találta a volt elnököt. Trumpot üzleti feljegyzések meghamisításáért ítélték el, ami E osztályú bűncselekmény, és pénzbírsággal, próbaidővel vagy akár négy év börtönnel is büntethető – írja az NBC News.
Juan Merchan bíró az egyetlen ember, akinek hatalmában van börtönbe küldeni Donald Trumpot.
Megteszi-e? Ahogy arról korábban részletesen beszámoltunk, jogi szempontból a Trump elleni vádak precedens nélküliek. De éppen emiatt nem lehet kizárni egy hasonlóan precedens nélküli bírói ítélet születését. Merchan bíró a tárgyalás alatt minden lehetséges módon nehezítette a védelem helyzetét, és korábban több alkalommal adott kisebb összegeket demokrata kampányoknak. Bár az amerikai sajtó beszámolói szerint a bíró alapvetően nem arról híres, hogy súlyos büntetéseket szab ki, azonban ez egy speciális helyzet és egy speciális ügy, amelyet teljesen átsző a politika.
Alan Dershowitz amerikai sztárügyvéd a Hill oldalán azt írta, hogy szerinte a bíró a lehető legsúlyosabb büntetést fogja adni. A védőügyvéd kijelentette: mivel Trump nem büntetett előéletű, és a bűncselekmény sem súlyos, ezért szinte lehetetlen, hogy börtönbüntetést szabjon ki a bíró, hiszen az népharagot vonna maga után.
„Az egyik lehetőség az lenne, hogy a bíró jelentős – mondjuk kétéves – börtönbüntetést szab ki, majd felfüggeszti azt.
A felfüggesztett büntetés azt az üzenetet közvetítené, hogy a bíró a bűncselekményt súlyosnak és a börtönbüntetést indokoltnak tartja, de az eset különleges körülményei miatt nem lenne helyénvaló, ha egy elnökjelöltet ténylegesen letöltendő börtönre ítélnének” – írja Dershowitz. Hozzáteszi: ha Trumpot megválasztják, akkor sem adhat kegyelmet magának, mivel ez állami és nem szövetségi ügy.
A kampány első szakaszát a volt elnök New York-i büntető pere (valamint a korábbi polgári perei) dominálták. Van azonban három másik büntető per is, amelyekben szintén tavaly történt vádemelés, azonban különböző okok miatt mindegyik el lett halasztva.
Minősített iratok
Trump ügyvédi csapatának egyetlen taktikája van: a halogatás.
Minél inkább elhúzódik a tárgyalások időpontjának kitűzése, annál nagyobb az esély arra, hogy ejtik az ügyeket.
A floridai perben vannak a legmegalapozottabb vádak Trump ellen. Jack Smith különleges ügyész harminckét vádpontban emelt vádat Trump ellen a „kémkedési törvény” (Espionage Act) alapján, amiért állítólag nemzetbiztonsági dokumentumokat halmozott fel floridai birtokán, valamint további nyolc vádpontot fogalmazott meg a volt elnök ellen, amelyek akadályoztatással és hamis nyilatkozatokkal kapcsolatosak.
Azonban Aileen Cannon floridai bírónő májusban elhalasztotta a tárgyalás időpontjának kitűzését arra hivatkozva, hogy túl bonyolulttá vált az ügy. Amy Davidson Sorkin a New Yorkerben hosszú elemzést írt arról, hogy mi is teszi annyira bonyolulttá az ügyet. Az egyik probléma maga a törvény, amely alapján vádat emeltek Trump ellen. Az Espionage Act az első világháború során született, és arra használták, hogy cenzúrázzák a háború ellenes véleményeket. A törvény ellentmondásos, de nem törölték el, hanem
az elmúlt száz év során elsősorban újságírók ellen próbálták (a legtöbbször sikertelenül) bevetni.
A cikkben Sorkin kifejti, hogy a törvényben, ami alapján elítélnék Trumpot, nem is szerepel a „minősített irat” kifejezés. Még ha valaki titkos iratokat szivárogtat ki, akkor is szinte soha nem jut el tárgyalásig az ügy, de Trump esetében nem is ez történt, hanem csak tárolta az iratokat. Az ügyet procedurális problémák is nehezítik. Mivel minősített iratok vannak a bizonyítékok között, azokat csak egy speciális helyen lehet megtekinteni, viszont Trump a New York-i per és a kampánya miatt is gyakran nem tartózkodik Floridában.
Ebben az ügyben van egyedül olyan bíró, akit Trump nevezett ki. Az bizonyos, hogy a törvények alapján a volt elnöknek nem szabadott volna az iratokat a saját birtokán tárolnia, de a dolgot árnyalja, hogy hasonló módon cselekedett Joe Biden és Hilary Clinton is, ellenük mégsem emeltek vádat.
Biden esetében az indíték hiányára hivatkozva nem tettek vádemelést, valamint azt állította Robert Hur különleges ügyész, hogy mivel idős kora miatt rossz a memóriája Bidennek, ezért valószínűleg nem ítélné el egy esküdtszék.
Minden szem a Legfelsőbb Bíróságon
A napokban kiderülhet, hogy sor kerül-e idén a capitoliumi zavargásokra fókuszáló, január 6-a ügy tárgyalására, amelyben szintén Jack Smith különleges ügyész emelt vádat.
Trump azzal érvel, hogy mivel elnök volt, ezért mentelmi joga van, és a Legfelsőbb Bíróság akár már június végén kiadhatja az ezzel kapcsolatos véleményét. Trump nem csak a mentelmi döntésre vár, hanem egy fontos január 6-i ügy is a bíróság előtt van – írja a USA Today. A Kongresszus épületébe behatoló vádlottak jelentős részét „a Kongresszus akadályozásáért” ítélték el. Egy tüntető ügyvédei azonban azzal érvelnek, hogy az akadályozást bűncselekménnyé nyilvánító törvényt csak az iratok megsemmisítésére, nem pedig egy nyilvános ülés megzavarására lehet alkalmazni.
Ha a vádlott javára döntene a Legfelsőbb Bíróság az azt jelentené, hogy a Trump elleni január 6. vádak egy részét ejteni kellene, mert őt is a Kongresszus akadályozásával vádolják.
A három ügy lassú lefolyására való tekintettel lehet, hogy a New York-i döntés lesz az, amely valóban befolyással lehet a 2024-es választásra és Trump sorsára. Ha Dershowitz jóslata valóra válik és felfüggesztett börtönre ítéli a bíró Trumpot, 
Ha a másik három ügy tovább húzódik, akkor Trumpot megmentheti egy választási győzelem. Ha azonban veszít, akkor még több perre lehet számítani.
Még az euroszkeptikus finn jobboldal is örvend, hogy a Fideszt nem vették fel az ECR frakciójába
A pártban korábban azt mondták, minden megtesznek, hogy ne vegyék fel a Fideszt az ECR-be. Most örülnek, hogy sikerült kívül tartani a „putyinistákat”.