A bicskei pedofilügy, illetve az ennek nyomán kitört kegyelmi botrány után rendelte el a kormány a gyermekvédelmi intézményvezetők pszichológiai alkalmassági vizsgálatát. Ennek első fordulójában a vezetői kompetenciákat tesztelték, a másodikban viszont egy névtelenül nyilatkozó érintett szerint egy egy 500 kérdéses kérdőívet töltettek ki velük a Belügyminisztériumban.

Ebben olyan kérdésekre kellett válaszolni, mint hogy fél-e a sötétben, illetve egyedülálló, vagy párkapcsolatban él-e.

A lap a kérdések típusa alapján úgy véli, hogy az alapvetően pszichiátriai betegségek beazonosítására szolgáló – többek közt a fegyveres-rendvédelmi területen használt – úgynevezett MMPI (Minnesota Multiphasic Personality Inventory) tesztet tölthették ki. Ennek a vizsgálatnak olyan jellemző kérdéseit is felismerte a teszten áteső nyilatkozó, miszerint

„néha oly rossz gondolataim vannak, hogy jobb nem is beszélni róluk”, „ritkán van székrekedésem”, „nemi életem kielégítő”, „néha megszáll a gonoszlélek”.

A második részben már egy klinikai szakpszichológussal kellett beszélgetniük az intézményvezetőknek a magánéletükről és szakmai pályájukról. Arra is rákérdeztek, hogy töltött-e le pedofil tartalmú videókat, illetve nézett-e ilyen témájú képeket, illetve homo-vagy heteroszexuális-e.

Állítólag a beszélgetésen arra biztatták, hogy őszintén válaszoljon, mert ami ott elhangzik, az köztük marad. Csakhogy a teszt célja, hogy kiszűrjék és eltávolítsák a pedofil hajlamú dolgozókat.

Az MMPI tesztről egy szakértő azt mondta, hogy egy amerikai találmányról van szó, alapvetően jó személyiségteszt, sok kutatásban alaptesztként használják klinikus szakemberek. Általános képet ad a személyiségről, de csak más tesztekkel együtt, diagnosztikai kérdésekkel kiegészítve ad pontosabb képet.