„Mi nem fogunk visszalépni” – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Varga Andrea Klára

Szürreális? Az. Ettől még ez kissé leegyszerűsítő, ám pontos leírása annak, ahogy kinevezése óta támadják Sulyok Tamást és felmenőit. Miután Karsai László történész előállt felfedezésével, miszerint Sulyok Lászlót a berendezkedő kommunista rezsim valójában azért üldözte, mert egy 1944-es cikkben vidéki nyilasként üdvözölte a német megszállást. Az a tény ugyanakkor kevesebb figyelmet kapott, hogy az érintett tagadta a szerzőséget, mondván, nem ő írta a vállalhatatlan cikket, amit kollégái még a Rákos-rendszer bírósága előtt is igazoltak. Ettől függetlenül Sulyok László még lehetett szélsőjobboldali, ahogy később a Hócipő (komolyan!) balliberális vicclapban egy elemzés igyekezett azt bizonyítani.

Sulyok Tamás gyermekként veszítette el az apját, a családi legendárium alapján pedig másként őrizte emlékét. Ettől függetlenül az államfő egyértelművé tette: megrendítette, amit azóta megtudott róla.

Ez azonban nem váltott ki empátiát a kommunista diktatúra egyik emblematikus alakjának unokáját (aki szintén nem felelős a felmenői tetteiért!) elvevő Gyurcsány Ferencet, hogy Sulyok mellett gyakorlatilag az egész Fideszt lenácizza. „Ha azonosul náci apjával, akkor mocskolja az egész jobboldalt, melyet képvisel, mocskolja a kormányfőt, aki jelölte őt” – fogalmazott a volt miniszterelnök.

Helyben vagyunk.

Mikor azonosult az államfő bármiféle náci eszmével? Nyilván soha. Ez azonban

nem tartotta vissza a DK immorális vezetőjét attól, hogy a kollektív bűnösség jegyében az egyik legsúlyosabb bélyeget süsse politikai riválisaira.

Persze, a komplett Fidesz-tábort nem sokkal korábban pedofilsimogatónak nevezte, pár éve pedig a DK egyenesen azzal vádolta Orbán Viktort, hogy rászabadította az országra a Covid-járványt.

Megnyugtató, hogy az istenadta nép nem kér ebből a csapatból!

A sajtóhadjárat nyomán azonban kétséges volt, hogyan tud a köztársasági elnök felszólalni a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján a zsidó közösségek és egyházak vezetői előtt, s mit fog mondani.

A minapi beszéd mélyen megrendítő volt az Országgyűlésben, Sulyok Tamás lényegében bocsánatot kért,

még ha nem is tehetett semmiről.

Mint fogalmazott: „A múltat, a személyes múltamat is vállalva hajtok fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt.” Külön kitért édesapjára is: „Megrendített, amiket apámról a nyilvánosságban az elmúlt hetekben hallottam. Nem tudtam faggatni, így maradtak az ő elejtett szavai és hallgatásai. Ma sem tudom már kérdezni.”

Kitért arra is, apja nemzedéke többnyire hallgatott a múltról, ő pedig tizenkét évvel a holokauszt után született. A „családban azt hallottam, hogy mi soha senkinek nem ártottunk, nem voltak ellenségeink”.

Ezt követően a legnagyobb zsidó felekezet, a Mazsihisz elnöke, Grósz Andor kezet nyújtott az államfőnek, majd

arról beszélt, a mai nemzedékek nem felelősök a felmenőik tetteiért, de minden magyar felelős azért, hogy a múlt rémségei soha, semmilyen körülmények között ne ismétlődhessenek meg, és felelős azért, hogy tanuljon a történelemből.

Beszéde és gesztusai alapján ezzel a köztársasági elnök is tisztában van, a magyar államnak a holokausztban való felelősségét vállaló kormány pedig szintén.

Lassan közhely, ettől még igaz: Magyarország nem hibátlan, de az egyik legbiztonságosabb hely a zsidó közösségek számára az egész világon. Emellett a Hamász terroristái, a Hezbollah és Irán rakétái által fenyegetett, a gázai humanitárius katasztrófa miatt betámadott Izrael egyik legnagyobb támogatója és szövetségese.

A magyar kormány, a holokauszt áldozatainak már a kétezres évek elején nemzeti emléknapot hirdető Fidesz teljes mellszélességgel óvja a zsidó közösségek biztonságát és szabadságát, ami egyre nagyobb kihívást jelent a nyugati féltekén.

És ez így van jól!

A hagyományait és értékeit megtagadó Európa közben mintha ismét elfordulna a keresztények hitbéli nagyobb testvéreitől, nem függetlenül attól, hogy a baloldal potenciális szavazókat lát a hazájukból olykor az antiszemitizmust is magukkal hozó migránsokban. Ennek következményei pedig beláthatatlanok.

És akkor még egy gondolat Izrael kapcsán. Kétségtelen: az önvédelmi háborút vívó államot felelősség terheli az ártatlan palesztin áldozatokért. Csakhogy Izrael céljai között nem szerepel a szomszédos országok megsemmisítésének szándéka, igyekszik is kerülni a civilek bántódását a közéjük bújt, túszokat szedő terroristák elleni harca során.

Ezzel szemben

a Hamász, a Hezbollah és a minap drónokat küldő Irán tudatosan és vállaltan a zsidók elpusztítására vállalkozik. Legalábbis ott van a célkitűzéseik sorában.

Ez pedig nem elhanyagolható különbség az ismét puskaporos hordóvá váló Közel-Kelet fenyegető küzdelmeinek megítélése kapcsán.

És Gyurcsány még a fideszeseket nácizza.

Reméljük, viccel, ám ez annak is durva!