Sajtókutatást végzett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az elsősorban adatvédelmi (GDPR) alapú, sajtó elhallgattatását célzó, úgynevezett „SLAPP” ügyekkel kapcsolatban – közölte a szervezet. Olyan eljárásokról van szó, amikor befolyásos magánszemélyek az adatvédelmi szabályokat kihasználva igyekeznek ellehetetleníteni a sajtó működését. A SLAPP szó egyébként a „strategic lawsuits against public participation”, vagyis „stratégiai perek a nyilvánosság részvétele ellen” rövidítése.
A TASZ képviseletet nyújt számos érintett szerkesztőségnek és részt vesznek az európai szintű anti-SLAPP irányelvvel kapcsolatos párbeszédben is.
A kutatás során a civil jogvédő szervezet interjúkat készített a sajtó munkatársaival, feltérképezve, ők hogyan látják a jelenséget. A kutatás során kiderült, hogy a 34 megkeresett magyar médiatermék közel harmada találkozott már valamilyen formában a jelenséggel. Ezen szerkesztőségek munkatársai első kézből tapasztalták a GDPR alapú SLAPP ügyek negatív hatásait.
A jelentés főbb megállapításai a következők:
- A GDPR alapú ügyek a cenzúra egy új eszközét jelentik. Ezeknek az eljárásoknak az a lényege, hogy olyan adatkezelési terheket raknak a sajtóra, amelyek ellehetlenítik az újságírást.
- A problémát jogilag az okozza, hogy a jogalkotó nem hangolta össze az adatvédelem EU-s szabályait a sajtó működésével. Az adatvédelmi hatóság (NAIH) gyakorlata teljesen figyelmen kívül hagyja a sajtószabadság alkotmányos szempontjait, és ebben gyakran partnernek mutatkoznak a bíróságok is.
- A GDPR ügyek felfutóban vannak, a szerkesztőségek tapasztalatai szerint egyre többen használják ezt az eszközt. Gyakori, hogy a NER-hez (Nemzeti Együttműködés Rendszere) közelálló személyek lehetetlenítik el így, hogy beszámoljanak a gazdagodásukról.
- Ezek az eljárások nagyon sok erőforrást emésztenek fel és ezzel elvonják az energiát az újságírás elől. A leginkább az adatintenzív típusú, tényfeltáró újságírás van kitéve. Előfordul már az is, hogy öncenzúrát gyakorolnak a szerkesztőségek, és le se hoznak olyan anyagokat, amelyek potenciális veszélyforrások lehetnek.
Habár az adatvédelem sajtóra alkalmazása önmagában nem ördögtől való, a hazai joggyakorlat alapján kialakult helyzet teljesen ellentétes az újságírói logikával.
„Összességében elmondható, hogy a GDPR alapú sajtó elleni ügyek jelentős hatást fejtenek ki és alkalmasak arra, hogy tovább erodálják a közügyekről folytatott érdemi párbeszédet” – írja a TASZ, hozzátéve, hogy örömükre szolgál, hogy a jelentés lezárultát követően volt olyan bírósági döntés, amely rendkívül előre mutató módon figyelembe vette a sajtó alkotmányos rendeltetését. Januárban a Forbes a TASZ segítségével jogerősen megnyerte a Bige László által a gazdaglista ügyében indított eljárást. A döntés is rámutat, hogy lehet megnyugtató jogi megoldást találni a GDPR alapú, sajtót ellehetetlenítő perekre akkor is, ha a jogalkotó nem lép az ügyben.