Ítélet emberkereskedelem és kényszermunka ügyében
Ítéletet hozott a Miskolci Törvényszék annak a három vádlottnak az ügyében, akik az
ítéleti tényállás szerint 2018 és 2021 között egy borsodi kistelepülésen
ingatlanjaiknál, vállalkozásaik telephelyein, illetve egy vegyesboltban rendszeres
előnyszerzés céljából állatgondozásra, fapakolásra és egyéb ház körüli, jellemzően
nehéz fizikai munkára kényszerítettek rossz anyagi körülmények között élő, csökkent
értelmi képességű, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeket. Utasításaiknak
erőszakkal, fenyegetéssel adtak nyomatékot és az elvégzett munkával arányban nem
álló ellenértéket adtak a sértetteknek.
A sértettek kizsákmányolásának további módja volt, hogy a III. rendű vádlott azért,
hogy a sértettek közül többen állandóan a terheltek rendelkezésére álljanak, közel
legyenek a munkavégzés helyéhez, illetve kontroll alatt tarthassák őket, 2018 végén
rábeszélte az egyik sértettet, hogy családjával költözzön a vegyesbolt közelében lévő,
saját ingatlanának tartott, ám valójában más tulajdonában lévő, rossz állapotú házba,
melyért bérleti díjat szedett tőlük. A III. rendű vádlott nő a sértettek saját ingatlanát
pedig kiadta, mely utóbb lakhatatlanná vált, ismeretlen személyek szétbontották, így
– más lakhatási lehetőség hiányában – a sértettek oda már nem tudtak visszamenni.
E vádlott ezen túlmenően a sértetteknek hitelt is adott a vegyesboltban
vásárlásaiknál, ily módon is hatalmi, befolyási viszont szerezve felettük.
A törvényszék a vádlottakat társtettesként elkövetett emberkereskedelem és
kényszermunka bűntette miatt mondta ki bűnösnek és őket a rendiség sorrendjében 6
év 6 hónap, 6 év, illetve 5 év fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre
és e tartamokhoz igazodó közügyektől eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte, továbbá
személyenként 1-1 millió forint pénzbüntetést szabott ki velük szemben.
A büntetés-kiszabás során enyhítő körülményként vette figyelembe II. és III. rendű
terheltek büntetlen előéletét, továbbá azt, hogy a vádlottak a lehetséges elkövetési
módok közül viszonylag enyhébbet alkalmaztak, míg súlyosító körülményként
értékelte a több ember sérelmére történő, társas elkövetést, azt, hogy a sértettek
kizsákmányolása hosszú időn keresztül folyt, továbbá ilyenként esett latba a hasonló
jellegű cselekmények törvényszék illetékességi területén történő elszaporodottsága.
Az ítélet nem jogerős, a fellebbezésre jogosultak három munkanapot tartottak fenn
nyilatkozataik megtételére.
Miskolc, 2024. január 24.