Ha a nők választójogát sem lehetett volna gyújtogatások és terrorakciók nélkül kiharcolni, és a rabszolgafelszabadítás sem ment erőszakmentesen, akkor miért gondoljuk, hogy a klímamozgalmaknak tartózkodniuk kellene az erőszaktól?

Sziasztok, kedves Telex-olvasók!

Ha jól számolom, már csak harminchét óra van hátra 2023-ból, annyi idő bőven elég lesz az év utolsó összefoglalójának átfutására. Hosszabb olvasni- és néznivalóinkból válogattam, a mixet elsősorban azoknak ajánlom, akik hozzám hasonlóan a négy fal között, egy pár füldugóval felszerelkezve várják az év legzajosabb napját. Éljenek sokáig azok, akiknek már az óvodában is papírtrombita volt a jelük!

Három fantasztikus interjúval készültem: Udvaros Dorottyával, Zacher Gáborral és Világi Oszkárral is beszélgettünk. Nehéz lenne megmondani, mi a közös bennük, legyen ez a nap feladványa. Folytattuk MÁV-os sorozatunkat, vonatoztuk keletről nyugatra, és igyekeztünk megfejteni a vasutas futárkodás rejtélyét. Arra is megpróbáltunk választ találni egy dokumentumfilm segítségével, hogyan lett Szoboszlai Dominik a magyar labdarúgó-válogatott vezére. És jövőre már senki sem fog emlékezni rá, de azért az év utolsó napjaiban levonult egy kisebb árhullám a Dunán, őrizzük meg képeit az utókornak.

■ Ha egy kövér politikus lefogyna, azzal jót tenne az egész országnak – interjú Zacher Gáborral

Zacher Gábor toxikológus volt a Most jövök ünnepi különkiadásának vendége. Az ország egyik legismertebb orvosával megelőzhető betegségekről, az alkoholbeteg és elhízott magyar társadalomról, a hálapénz kivezetésének következményeiről és a Vészhelyzetről is beszélgettünk. Videóinterjú.

■ Három pillanat, ami megmutatta, hogyan lett Szoboszlai a válogatott vezére

Tanulságos filmet forgatott az MLSZ a fociválogatott 2023-as, veretlen évéről. A kamera akkor is forgott, amikor Szoboszlai Dominik az öltözőben beszélt, és kiderül, hogy a kajla gyerek belenőtt a vezérszónoki szerepbe is. De Marco Rossi hibabeismerése is példaértékű.

■ Demokratikus az, ami nekem tetszik

Napjaink egyik rengeteget taglalt jelensége, hogy a demokrácia minősége és társadalmi támogatottsága csökken a világban. Egyes újabb kutatások szerint ezek egyike sem feltétlenül igaz, ám abban hatalmas különbségek vannak, hogy egyes országokban ki, mit ért demokrácia alatt, és mit tekint antidemokratikusnak. Magyarországon például az általános választójoggal kapcsolatban merülnek fel önellentmondások, Olaszországban pedig az elvárások kreatív manipulációjával az antidemokratákat is elfogadja a nép demokrataként.

■ Miért nem robbantunk?

Ha a nők választójogát sem lehetett volna gyújtogatások és terrorakciók nélkül kiharcolni, és a rabszolgafelszabadítás sem ment erőszakmentesen, akkor miért gondoljuk, hogy a klímamozgalmaknak tartózkodniuk kellene az erőszaktól?

■ A szellem erejét nagyon nehéz letörni

Udvaros Dorottya idén bekerült a Nemzet Színészei közé, és ez csak az egyik apropója volt annak, hogy egy évösszegző interjúra kérjük. A színésznő, aki szerint a pályája eleje óta sok, látszólag hülye döntést hozott, azt mondja, minden tehetség csak önmagának tartozik elszámolással. Beszéltünk traumafeldolgozásról, az ember rettenetességéről, Bödőcs-rajongásáról és az Ascher–Vidnyánszky-tengelyről is.

■ Álmodtam egy napot a MÁV-val, egy egész országon át tartott

Átszeltük Magyarországot keletről nyugatra a magyar vasúton – öt átszállással, majdnem 11 óra alatt. Álomszerű napot töltöttünk a MÁV-on, a karácsony miatt telt házas vonatokon a melegben ültünk, időben célba értünk. Megnyertük egy napra a lottót a MÁV szerelvényein.

■ Nehéz a tárgyalási pozíciónk, mert még többen vannak ellenünk, mint mellettünk – interjú Világi Oszkárral az új hulladékrendszerről és a Molról

Nem indult egyszerűen a Mol-csoport 35 évre elnyert hulladékkoncessziója. A begyűjtött mennyiségek visszaestek, a magyar gazdaság szereplői a nagyon drága EPR-díjakra panaszkodtak. Világi Oszkárt, a Mol vezérigazgató-helyettesét, egyben a Slovnaft vezérigazgatóját kérdeztük.

■ Hattyúk úsznak a játszótér felett – így nézett ki a Duna tetőzése

Bár a 2013-as vízállástól közel 2 méterrel elmaradt, így is elég magasra emelkedett a Duna vízszintje az ország északi felében. A folyó Budapestnél 693 centiméteren tetőzött szerda este. A nagymarosiak nem féltek az árvíztől, ennél magasabb vízállást is láttak már. Képriport.