A téma a betelepített ázsiai munkások jelenléte volt hazánkban – erről országos politikusok beszélgettek. A téma helyi vonatkozásáról miskolci képviselőket kérdeztünk.

Vitafórumot tartott csütörtök késő délután Lukács László György, a Jobbik-Konzervatívok alelnöke és frakcióvezetője, amelyen részt vett Harangozó Gábor, az MSZP alelnöke is. A fórumot az Európa a Jövőnk Egyesület szervezte, és a City Hotel Miskolc biztosította a helyszínt. A cím a következő volt: Idegen gyárak, munkások – merre tovább Miskolc?

A kormány továbbra is olcsó, ázsiai migránsmunkásokra építi a gazdaságpolitikáját, ehelyett azonban a magyar dolgozók itthonartásán kéne dolgozniuk – mondta lapunknak a fórum előtt Lukács László György, aki szerint további veszélyt jelent, hogy a „szigorúnak mondott törvények, amik a vendégmunkát érintik, a valóságban nem nyújtanak elég garanciát”.

– Vannak olyan kiskapuk, amikkel kijátszhatók ezek a szabályozások. A gazdasági fenyegetés mellett a kultúrára, életmódra is veszélyt jelent az ázsiai vendégmunkások nagyszámú foglalkoztatása, nem beszélve a közbiztonsági kockázatokról, hiszen a kormány még azt sem tudja megmondani, hogy az említett emberek átesnek-e biztonsági átvilágításon – véli a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezetője.

Skandináv példa

Az MSZP politikusa a szociális vonatkozásokon keresztül szemlélte a kérdést.

– Az emberek keményen dolgoznak Magyarországon, gyakran két-három munkahelyen. Ilyen kiszolgáltatott helyzetű munkavállalókkal nem lehet a gazdaságot versenyképessé tenni – véli Harangozó Gábor, aki a hazai modellt szembeállította a „jóléti országokban” bevettel.

– A skandináv államok dolgozóinak nagy része jobban fizetett, jobb munkahelyen dolgozik, van szabadideje. Hozzájutnak a megfelelő oktatáshoz és szükséges képzésekhez. Ha megbetegszenek, azonnal kapnak ellátást az állami egészségügyben, nem kell hónapokat várniuk egy-egy vizsgálatra, kitéve magukat annak a veszélynek, hogy leromlik az állapotuk, és vissza se tudnak menni már a munkaerőpiacra. Ilyen munkavállalókkal lehet kiszolgálni egy versenyképes gazdaságot – fejtette ki álláspontját az MSZP alelnöke.

A fórumot megtartották, a vita azonban szinte teljesen elmaradt, a két politikus ugyanis – más-más szemüvegen át, mégis – nagyon hasonlóan szemlélte a kérdést. A legnagyobb eltérés a vélemények között az volt, ki miképp hívja a vendégmunka intézményét. A Jobbik-Konzervatívok álláspontja, hogy nevén kell nevezni a dolgokat, így az ő kommunikációjukban migránsmunkásként határozzák meg az ázsiából beáramló dolgozókat. Az MSZP – a hivatalos formulának megfelelően – harmadik országból érkező munkavállalókként definiálja őket.

A miskolci helyzet

A fórum – bár címében benne volt a kérdés: merre tovább Miskolc? – inkább a magyarországi helyzettel foglalkozott. Hogy helyi vonatkozások mentén is körbejárjuk a kérdést, a fórumon résztvevő pártok miskolci politikusait is megkérdeztük: nálunk mi a helyzet a vendégmunka terén?

– A helyi önkormányzat partnere minden olyan vállalkozásnak, amelyek minőségi munkahelyeket teremtenének. Egyrészről láthatóan növekszik a gazdaság, a városvezetés emellett azokkal az üzemekkel keresi a kapcsolatot, akik 150-400 főt szeretnének foglalkoztatni, mert ez az igény ellátható a helyi és a környékbeli szabad munkaerővel – hangsúlyozta Szarka Dénes, a Velünk a Város Jobbik-Konzervatívok frakciócsoportjának politikusa.

Szarka Dénes egy korábbi sajtóeseményen Fotó: Juhász Ákos

– Amivel védekezni tudunk, az például Szopkó Tibor alpolgármester előterjesztése, amit a legutóbbi közgyűlésen tárgyaltunk. Ez széleskörű szempontrendszer alapján vizsgálná a betelepülni kívánó cégeket: szűrné a fenntarthatóságot, de azt is, hogy elsősorban helyi munkaerőre támaszkodnak-e ezek a vállalkozások – utóbbi kitétel például a Jobbik-Konzervatívok javaslata – fogalmazott Szarka Dénes.

Bazin Levente a Velünk a Város pártszövetség MSZP-s politikusa szerint sem országos sem miskolci szinten nem jelentenek hosszú távú megoldást a harmadik világbeli munkások.

– A város koncepciója, hogy olyan cégeket fogadjunk, amit a környék elbír. Ne járjunk úgy, mint Debrecen, ahol hirtelen 40 ezer munkásra lett szükség, amit a kormány vendégmunkásokkal akar megoldani.

– Fontos a kutatásfejlesztés, amiben partnere a cégeknek a helyi egyetem, a minőségi munkahelyek biztosítása, hogy ne csak szalagmunkás pozícióban legyenek meghirdetve állások, valamint a megfelelő bérezés megléte. Emellett fontos, hogy a város számára megfelelő léptékű vállalkozásokat hívjunk Miskolcra – mondta Bazin Levente, felhívva a figyelmet arra,

az ipari parkjaink lényegében megteltek, mégsem „árasztják el a harmadik világbeli munkások a várost”.

– Az önkormányzat képes összekapcsolni a munkaerő keresletet és kínálatot a Miskolci Egyetemmel: ez a továbbképzés és az átképzés szempontjából nagyon fontos – véli továbbá a politikus.

Mindkét önkormányzati képviselőt megkérdeztük arról is, jelenleg nagyjából mennyi vendégmunkás tartózkodik Miskolcon. A válaszuk összecsengett: erről városházi szinten nincs információ. Bazin Levente azt is hozzátette, azzal alapvetően nincs probléma, ha egy munkavállaló külföldi. Azt kifogásolják, hogy harmadik világbeli olcsó munkaerőt telepítsenek be a magyar munkavállalók rovására.