Skip to content

Az egyik legszebb szecessziós város – Nagyváradi képriport

Európa egyik legszebb szecessziós városában élnek a törvények adta lehetőséggel: a magas ingatlanadókat úgy lehet megúszni, ha felújítják a homlokzatokat. Ennek köszönhetően ma ismét századfordulós pompájában ragyog Nagyvárad belvárosa. Impozáns épületeit látványos fotókon mutatjuk be.

Nagyváradot 2012-ben Európa huszonhárom legszebb szecessziós városának sorába választotta a belga székhelyű Réseau Art Nouveau Network. A város igyekszik is megfelelni a megtisztelő címnek. Az önkormányzat élt a román törvények adta lehetőséggel: a műemléki jelentőségű épületekben lakók, bérlők kötelező ingatlanadóját drasztikusan felemelték, és a fizetési kötelezettség alól csak az épület homlokzatának felújítása árán lehet mentesülni. Az intézkedésnek köszönhetően a partiumi nagyváros centruma, így szecessziós épületegyüttese is látványosan megújult.

Nagyvárad az előző századforduló éveiben pezsgő világváros hangulatát árasztotta. Az 1836-os tűzvészben leégett belvárosának újjáépítésében már a legújabb, modern építészeti törekvések is széles teret nyertek. A nagyváradi szecesszió különlegessége, hogy itt nem volt építészeti fakultás, amely a modern stílusirányzatok kialakulásában kiemelkedő szerepet játszhatott volna. A Váradon dolgozó építészek másutt megszerzett tudásukat kamatoztatták munkáikban, ráadásul igen széles palettán: a szecesszió szinte mindegyik válfajára, köztük a berlinire, a bécsire, a Lechner Ödön nevével fémjelzett magyarosra és a Kós Károly által vezetett „Fiatalok” csoportjának munkáira egyaránt találunk példát a városban.

Lechner ugyan nem alkotott Nagyváradon, de számos őt követő neves építészpáros igen: Komor Marcell, Jakab Dezső, Bálint Zoltán, Jámbor Lajos és a helyi születésű Vágó testvérpár egyaránt letette itt a névjegyét. A városi főépítész, ifjabb Rimanóczy Kálmán sokszínűségével tűnik ki, Sztarill Ferenc a tervezésen kívül kivitelezési munkákkal is foglalkozott, a „Fiatalokat” pedig Mende Valér képviseli a váradi épületek sorában.

A századfordulós Nagyvárad a modernizmus lázában égett, és nem csupán az építészet területén. Az irodalmi élet megújításán dolgozott négy tehetséges fiatal művész: Ady Endre, Dutka Ákos, Emőd Tamás és Juhász Gyula, akik megalapították a Holnap című irodalmi antológiát. A város fejlesztésében aktívan részt vett a helybéliek mintegy harminc százalékát kitevő, gyarapodó vagyonú zsidó lakosság.

A Fekete Sas-palota
A Fekete Sas-palota. Fotó: Shutterstock / Veronica Maria

Nagyvárad és egyben egész Erdély egyik legszebb szecessziós épülete a Fekete Sas-palota. A város szívében, a Sebes-Körös partján már az 1700-as évektől működött egy Sas elnevezésű csapszék, amely később szállodaként, vigadóként, színházként (1798-ban Nagyváradon itt került sor az első magyar színielőadásra), sőt városházaként is funkcionált. Az 1800-as évek végére annyira leromlott az állapota, hogy már nem lehetett megmenteni az épületet, ezért a város pályázatot írt ki egy új, szállodát, vigadót és üzleteket is magában foglaló, reprezentatív megjelenésű komplexumra.

A Fekete Sas-palota részlete. A szerző felvétele

A grandiózus terv megvalósítása anyagi nehézségekbe ütközött, de két tehetős ügyvéd, Adorján Emil és Kurländer Ede vállalta az új palota építési költségeit, amennyiben a város a jövőbeli vigadó működtetésére adómentességet biztosít. A Fekete Sasra kiírt pályázatok közül a Nagyváradi Napló szerint Komor Marcell és Jakab Dezső terve emelkedett ki: „… egyedül ez a mű alkalmas a város követelményei szempontjából a kivitelre. Művészi becse messze kimagaslik a többi pályatervtől, beosztása a leghelyesebb és legcélszerűbb.” A magyaros szecessziós építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása épült fel itt 1907 és 1909 között.

A Fekete Sas-palota passzázsa a sast ábrázoló festett ólomüvegképpel. Fotó: Wikimedia / Valentina Datcu

A Szent László téren álló palota két aszimmetrikus tömbből áll, amelyeket a főhomlokzat síkjától jóval beljebb passzázs köt össze. Ennek a főbejáraton kívül még két kijárata van, és a kupola alatti üveghomlokzaton láthatók a fekete sast ábrázoló híres festett ólomüvegképek, amelyek Neumann Károly műhelyében készültek 1909-ben. Az építészpárosra oly jellemző magyaros motívumvilág szinte elborítja az épületet: a homlokzat csipkedíszítése, az ablakok és ajtók fülkéjének színes kerámiabetéte, a belső falak hímzést utánzó virágmintás falfestése, a különleges, madárformát idéző tetőszerkezet, a szintén virágmintájú kovácsoltvas elemei, de még a kilincsei is egyedileg tervezettek.

Stern-palota
A Stern-palota részlete. Fotó: Shutterstock / Florin Cnejevici

Komor és Jakab együtt jegyzi a Fő utcai Stern-palotát, amelyet Stern Miklós vállalkozó megrendelésére készítettek. Az épület helyén működött a városi önkormányzat. Az új városháza 1904-es elkészültekor kiürült az épület, ezt követően Stern fizette ki a nyolcvankétezer koronát a telekért. A Stern-féle épület valójában a századfordulóra jellemző eklektikus, körfolyosós bérház, amelyet az építészek a lechneri szecesszió modorában öltöztettek fel.

Komor és Jakab már 1903-ban együtt dolgozott Adorján Emillel, két egymás melletti üres telken is bérpalotát terveztek számára. Az első épületben volt Adorján lakása és ügyvédi irodája. Mivel a szomszédos telket nem sikerült értékesítenie, jobb híján építkezett rá. Mindkét épület a magyaros szecesszió kiemelkedő alkotása. Íves téglasávokkal szabdalt homlokzatukon népi ihletésű virág- és növényindák, mozgalmasan hullámzó párkányok találhatók.

Az Adorján-palota II. részlete. A szerző felvétele
Füchsl-palota

Bálint Zoltán és Jámbor Lajos budapesti műépítészek tervezték a nagyváradi Füchsl-palotát. Ők is Lechner követői voltak, de elsősorban nem a formakincsét, hanem a szellemiségét vették át, amelynek alapján saját formanyelvüket kívánták kialakítani. Ennek ihletésében készült el a bornagykereskedők palotája, amelyről még Ady Endre is elismeréssel, bár kissé szűkszavúan nyilatkozott: „művészi munka, új látnivaló…”

A Füchsl-palota. A szerző felvétele

A palota éke a legömbölyített sarok felett magasodó torony, amely elegánssá teszi az épület megjelenését. A dús vakolatdíszeken, a kovácsoltvas mellvédeken fürtös szőlőindákat fedezhetünk fel: az építészek ezzel utaltak a megrendelők, a Füchsl testvérek foglalkozására.

A Deutsch-féle üveg- és porcelánáruház
A Deutsch Károly Ignác-féle üveg- és porcelánáruház. A szerző felvétele

A lechneri szecesszió népi formavilágát idézi Deutsch Károly Ignác egykori üveg- és porcelánáruháza a Zöldfa utcában. Az épületet az 1970-es években elbontották és újjáépítették, de a gyönyörű homlokzat szerencsére megmenekült. Körszeletekből képzett, hármas ívelésű oromzatának – óriási íves nyílászáróin túl – teljes felülete díszített, mintha kihímezték volna. 1898-ban jelent meg Huszka József Magyar ornamentika című kötete, amelyben összegyűjtötte a Kárpát-medence népi formakincsét. Ebből a kötetből válogatott minták jelennek meg az épületen, vidékek szerint keveredve. A „Fiatalok” csoportjának követői már nem Huszka kötetét használták ihletforrásként, hanem Malonyai Dezső A magyar nép művészete című munkáját, abból is elsősorban nem a népi hímzések, hanem a fafaragások motívumkincsét.

A Nemes-ház
A Nemes-ház. A szerző felvétele

Mende Valér a „Fiatalok” köréhez tartozott, akik nem csupán a díszítésben, hanem az épületek szerkezetében is a népi építészetet kívánták követni, s ezzel a magyaros szecesszió külön ágát képviselték. A tragikusan korán elhunyt Mende Kecskemét mellett Nagyváradon alkotott a legtöbbet. Egyik első műve a Teleki utcában álló Nemes-ház, amelyen már érvényesül az építész egyéni stílusa: magasra nyúló, háromszög alakú oromzat, az erdélyi építészetre jellemző fafaragások, illetve az ezek ihlette motívumkincs visszafogott használata, az erkélyek, kiugrók feletti előtetők építése.

Bihar Megyei Takarékpénztár
A Bihar Megyei Takarékpénztár. A szerző felvétele

Mende Valér grafikusnak is kiváló volt, a rá jellemző geometrikus mintasorokat láthatjuk a Bihar Megyei Takarékpénztár épületén is. Ennek az 1877-ben, eklektikus stílusban emelt épületnek az átalakítását kapta feladatul: homlokzati díszítése olyan, mintha kifaragták volna, a pénzintézetre utaló méhkas körül galambok, geometrikus mintasorok váltakoznak, rendkívül elegáns megjelenést kölcsönözve neki.

Darvas – La Roche ház
A Darvas – La Roche ház. Fotó: Wikimedia / Edelheid Amschel

A nagyváradi születésű Vágó József és testvére, Vágó László a szecessziós stílus egészen különleges, egyéni ízlésük szerint kimunkált változatában alkottak. Lechner Ödön magyaros és Otto Wagner bécsi szecessziójának kettős hatása érvényesült műveiken, köztük a Darvas – La Roche házon is. A szintén nagyváradi Darvas Imre a Bihar megyei erdőkitermelés megteremtője volt, sikeres vállalkozásához 1907-ben befektetőként csatlakozott Alfred La Roche svájci bankár, és megalapították a La Roche és Darvas Fakitermelő Rt.-t, innen ered az épület elnevezése: Darvas – La Roche ház.

A káprázatos magánvillában 2020-ban nyílt meg Románia egyetlen szecessziós múzeuma. Az épület aszimmetrikus tagolású, szoborral, ablakokkal, erkélyekkel, oszlopokkal díszített és tagolt külső homlokzatát a bécsi szecesszióra jellemző szegecselt geometrikus falelemek borítják. A Zsolnay-kerámia szegecsek szín- és mintagazdagsága önmagában is látványosság, de a házba belépve még számtalan fényűző részletben gyönyörködhetünk. Az eredeti festett üvegablakok Róth Miksa műhelyében készültek, a jelenleg láthatók ezek másolatai. A villa alsó szintjén időszaki kiállítások számára alakították ki a tereket, az emeleten a legutolsó tulajdonosok barokk stílusú bútorai kaptak helyet, a gardrób, a konyha és a gyerekszoba azonban már a szecessziós stílust tükrözi.

A Darvas-ház belső tere. A szerző felvétele

A télikertet a Vágó testvérekre jellemző madármotívumos festett üvegablakok határolják, a szalonban geometriai elemekkel díszített szökőkút, a radiátorokat takaró gravírozott rézlemezek, üvegmozaikok, a tulajdonos monogramjával ellátott kilincsek emlékeztetnek a hajdani fényűző életre. A népi építkezésre jellemző boglyaívek határolják a nagyobb tereket, ahol falra festett népi ihletésű festmények is láthatók, ezek kissé elütnek a villa hangulatától. A Vágó testvérek munkáira jellemző, hogy a legapróbb részletekre is gondoltak tervezőmunkájuk során: összművészeti alkotásként is értékelhető a Darvas-villa, amely sok tekintetben a Vágó fivérek talán legjelentősebb alkotásának, a budapesti Schiffer-villa előképének is tekinthető.

Moskovits-házak
A Szent László téri Moskovits-palota. Fotó: Shutterstock / Alex Ionas

A Vágó testvéreknek több alkotása is ismert szülővárosukban, ezek egyike a Szent László téren álló palota, amelyet Moskovits Adolf építtetett. Tiszta egyszerűségével az osztrák szecesszióval mutat rokonságot. Az épületen szalagként körbefutó sárga koronázópárkány alatti felületeken a paraszti munkavégzés allegorikus jelenetei láthatók, ezek az építtetőre utalnak, aki mezőgazdasági termeléssel, terményértékesítéssel foglalkozott.

Moskovits Miksa palotája. Fotó: Shutterstock

A Moskovits család másik tagja, Miksa ifjabb Rimanóczy Kálmánt kérte fel Fő utcai palotájának megtervezésére és felépítésére. Ez volt az első olyan épület Nagyváradon, amelyet az akkor újdonságnak számító vasbetonszerkezettel építettek. A vasbeton építészet hazai mesterének, Zielinski Szilárdnak az építkezés meglátogatásáról és személyes felülvizsgálatáról a helyi sajtó is beszámolt. A palota kapuján máig olvasható Markutz József nagyváradi épület- és műlakatos neve, akinek az épület kovácsoltvas virágtengere köszönhető.

Apolló-palota
Az Apolló-palota. Fotó: Shutterstock

A Stern- és a Moskovits-palotával szemben lévő utcasarkon magasodik az elegáns Apolló-palota. Itt állt egykor az Apolló fogadó, majd Apolló kávéház, ahol a Fekete Sas konkurenciájaként rendszeresen bálokat is rendeztek. A földszintes épület állaga a századfordulóra nagyon leromlott, így ifjabb Rimanóczy Kálmán javaslatára a város elhatározta, hogy ide is új épületet emeltet. 1912-ben Rimanóczy váratlanul elhunyt, s özvegye kifejezett kérésére a város Krausze Tivadarra bízta az építkezést, mivel az Rimanóczy irodájában dolgozva közreműködött az Apolló-palota tervezési munkáiban. Az Apolló a berlini szecesszió stílusában készült, a nyitott és zárt erkélyek váltakozása, a rizalitok, vagyis a homlokzat síkjából kiemelkedő épületrészek oldják a monumentalitást. Az épületen szalagok, füzérek, pajzsok és növénydíszek találhatók, a féloszlopok felett még szobrok is láthatók.

A Fő utcai paloták. A szerző felvétele

A Fő utca e kereszteződése a három különböző stílusú szecessziós palotával felér egy építészeti stílustanulmánnyal.

Ullmann-palota
Az Ullmann-palota. A szerző felvétele

Az egykori Nagyvásártér közelében az ortodox izraelita hitközség telkei voltak, amelyek egy részét a századforduló idején elárverezték. A Kurländer és Ullmann Rt. tulajdonába került területre Ullmann Sándor vezérigazgató álmodott palotát, melyet Berlinben és Bécsben terveztetett meg. A részvénytársaság üzletének, raktárának, irodájának, valamint egy bankfióknak, biztosítónak, Ullmann Sándor magánlakásának és munkatársai lakásának is méltó helyet kellett kialakítani az épületben. Az 1913-ban átadott palotában, amely tulajdonképpen Nagyvárad első áruháza is volt, még egy zsidó imaház is otthonra talált. A terveket Löbl Ferenc, a nagyváradi születésű, ám Bécsben dolgozó építész készítette el. A lábazatot zöldeskék fajansszal, a homlokzatot felette kicsit világosabb burkolólappal borították. A második emelet ablakai alatt a menórát őrző núbiai oroszlánok szobrai ma is láthatók, ezeket a bécsi iparművészeti iskola professzora, Josef Breitner készítette.

Sztarill-palota
A Sztarill-palota. Fotó: Shutterstock

Sztarill Ferenc 1902-ben saját tervei alapján építette fel a színház közelében a palotáját, amelynek emeletein lakások, földszintjén pedig kávéház kapott helyet. A dús szecessziós növényi díszítéssel kissé ellentétes a nyílászárók historizáló, gótikus stílusú megjelenése, de az épület így is rendkívül impozáns. A földszinten működő EMKE kávéház berendezésének készítésekor a Jugendstilt követték. A magyar irodalomtörténet is számontartja a Sztarill-palotát: Ady Endre 1903-ban az EMKE kávéházban találkozott először múzsájával, Lédával, vagyis Diósy Ödönné Brüll Adéllal.

Poynár-ház
A Poynár-ház. Fotó: Shutterstock

A nagyváradi Bémer teret sokáig elcsúfító, Poynár János tulajdonában lévő földszintes épület kisajátítása körül évekig elhúzódó ingatlanügylet megoldására 1907-ben került sor. A tulajdonos megállapodott a várossal, a földszintes házat elbontották, és palotát húztak a helyére. Ráadásul ezzel a Bémer térre nyíló új utca megnyitása is lehetővé vált, és a szomszédos szálloda is gyarapodott egy kerthelyiséggel. A palotát Sztarill Ferenc tervezte és építette. Itt már historizáló elemeket nem találunk, csak a szecesszióra jellemző díszítéseket és az épület mozgalmas vonalvezetéssel kialakított, ívelten előreugró, látványos pillérsort.

Források: Farkas Zoltán és Sós Judit: Erdély (JEL-KÉP Kiadó, 2007., https://adatbank.ro/html/cim_pdf2686.pdf)

Nyitóképen a nagyváradi Fekete Sas-palota. Fotó: Shutterstock / milosk50https://kultura.hu/szecesszios-gyongyszem-a-sebes-koros-partjan/



               

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.



4 Comments

  1. Névtelen
    2023.11.21. 20:55

    Hát ez nem Miskolc!

  2. Névtelen
    2023.11.22. 05:40

    Gondolom, oda a sámánt be se engednék. Csak itt rombolhat

  3. Névtelen
    2023.11.22. 07:37

    A miskolci fidesz sok pénzt tolt a városba 9 év alatt. Köszönik szépen…

    1
    1
  4. Névtelen
    2023.11.22. 14:00

    Gyönyörű szecessziós városért nem kell átlépni a határt, elég leutazni Szegedre:
    https://telex.hu/belfold/2023/06/10/szeged-szecesszio-epiteszet-magyar-ede-reseau-art-nouveau-network

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük