Ellipsum. Nemcsak fürdőzőket, munkásokat is keresnek

az alulra beszorítottság, a kilátástalanság, a szegénység, a munka- és lakásnélküliség összefügg az alsó decilis (legalsó 10 százalék) olyan nehézségeivel, mint a visszaeső bűnözés, a családon belüli erőszak, a felfelé mobilitás csaknem teljes lehetetlensége. Ezek viszont, ideszámítva az alkohol- és kábítószer-használatot is, tönkreteszik mind az egyének, mind a legalsó társadalmi rétegek lelkét. Mentálisan beteggé, de legalábbis személyiségükben torzultakká teszik őket. „Mivel náluk a termékenységi ráta is jóval magasabb, mint a felső decilisben, óhatatlanul nagyobb a mentális torzulások aránya is. Meg az átörökítés aránya. Másrészt: az Orbán-rezsim mesterségesen alakítja ki azt az egyre módosabb »nemzeti burzsoáziát«, amelyet nem a versenyképesség, a tudás és a hozzáértés jellemez, hanem a hűség a Párthoz és a Vezérhez. A pszichológia tárgya alapvetően nem az erkölcs; de azért belátható, hogy az immorális hűségből immorális cselekvés következik. Ez viszont a lelkeket is roncsolja”, állapítja meg a szociálpszichológus. A harmadik következmény a szerző szerint a kettő kölcsönhatása.

„Alul a nyomor és a reménytelenség miatt szétrágott lelkek, felül a megalomán és immorális milliárdosok és sameszaik a pazar(ló) életmódjukkal.”
z ember mentális állapota a legritkább esetben tartozik a közre. Ennek a személyes adatnak még egy közszereplő esetében is sokáig védelmet kell élveznie, és ha a jog nem is, de a jó ízlés mindenképpen életbe lép a közlés mérlegelésekor. Egy kormányfő idegrendszere azonban – ahogy egy pilótáé vagy egy mozdonyvezetőé is – szükségképpen közérdekű információ, és az erről folytatott közbeszéd is az. Rudas János számára ez evidencia egyrészt, szakmai kihívás másrészt. Egy tavalyi VH-publikáció-ban a miniszterelnök belső késztetéseiről és személyiségjegyeiről írva leszögezte: nem óhajt semmilyen diagnózist felállítani, személyes találkozás nélkül, szakmai okokból tilos diagnosztizálni bárkit is. Viszont ha személyesen találkoztak volna, akkor pedig etikai szempontok miatt lenne tilos bármit is közölnie. De néhány kérdést a fellelhető jelekből felvetett: milyen motiváció, belső késztetés vezérli Orbánt, mit lehet mondani a személyiségéről, és láthatók-e megnyilvánulásaiban mentális gondok? Ezzel kapcsolatban nem foglalkozott ellenőrizetlen pletykákkal (például grazi gyógykezelés), hanem csak a jól látható megnyilvánulásokkal. Ilyen az egyre erősebb titkolózás. „Aki még ismerte az egykori Szovjetunió rendszerét, tudja, hogy a beteges titkolózás mögött paranoid, vagyis üldözéses téveszmék – úgynevezett doxazmák – voltak. Azért kellett titkolózni, mert féltünk, hogy az ellenség keze beteszi a lábát… Az, hogy az orbáni rezsim is annyi mindent titkosít (Paks II. adataitól az orosz–ukrán háborút tárgyaló ülésig), a paranoid félelem jele. Itt is látjuk, hogy a mentális problémák részben átfednek bizonyos személyiségjellemzőkkel.”

„1 kérdés kell csak: akarja hogy a fidszesek tovább lopjanak?” – zárta rövidre Szentkirályi konzultációs videóját egy hozzászóló
„Előttem van egy egy 4-5 éves gyerek, aki éppen azon töpreng hogy szívesen átoperáltatná magát, de sajnos olyan kórházi várólisták vannak hogy nyugdíjas lesz mire időpontot kap.. esküszöm nálatok nagyobb bohócok a világon nincsenek. Vagyis de, a szektás szavazóitok… ” – kommentelte egy Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő posztját elolvasó, amiben az „asszonyság” azt bizonygatta, hogy a nemzeti konzultáció kérdései között mindenképpen megszondázzák a népet az „óvodások nemváltó műtétjéről”.