Ezeket bukja Miskolc. Elektronikus jegyrendszer  a tömegközlekedésben (e-jegy), illetve több mint 600 térfigyelő kamera

PÉNTEK VIRRADÓRA VÉGET ÉRT A MODERN VÁROSOK PROGRAM

Egy tollvonással vonta el a kormány a forrást a Modern Városok Programtól háborús helyzetre hivatkozva csütörtökön. A péntek reggel megjelent Magyar Közlönyben ötvenhárom projekt van nevesítve, ezek a Miniszterelnökségtől átkerültek az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz.

Köztük van két miskolci, még el nem indult beruházás is az Okos Város-Okos Miskolc projekt keretében: az egyik az elektronikus jegyrendszer bevezetése a tömegközlekedésben (e-jegy), illetve több mint 600 térfigyelő kamera beszerzése és telepítése. A közlöny a Diósgyőri vár egyébként is bizonytalan fejlesztéséről is rendelkezik, ez átkerült az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz. 
A kormányrendelet Miskolc mellett a többi megyei jogú város projektjeit is érinti.

A Modern Városok Programot 2015-ben indította el a kormány, majd Orbán Viktor miniszterelnök végigjárva 23 megyei jogú várost, megállapodást kötött a helyi szereplőkkel. Ezek alapján egészségügyi, oktatási, turisztikai, kulturális, ipari, sportolási fejlesztések kerülhettek be a programba, de voltak közút- és vasútfejlesztési projektek is.
A kormány azonban most úgy döntött: ahol a tervezett programok az elmúlt nyolc évben nem tudtak megvalósulni, a projektek továbbvitele és a támogatási jogviszonyok fenntartása nem indokolt. De, ahol a megvalósítás „megfontolás tárgyát képezheti”, ott az illetékes, az építési és közlekedési miniszter, azaz Lázár János dönthet.

Félve lapoztuk a közlönyt, hiszen emlékezhetnek rá, hogy a Diósgyőri vár is a Modern Városok Program keretében valósul meg. Megvalósul? Ezt továbbra sem állíthatjuk biztosan, de a kormányrendelet a döntést Lázár János kezébe adta. Határidőt is szabva a szaktárcának: 2024. július 1. 

A Magyar Közlönyben kihirdetett rendelettel tehát nem történt más, mint a Modern Városok Program keretében eddig meg nem valósult projektek támogatási jogviszonyai megszűntek, a Miniszterelnökségtől az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz kerültek át.

De menjünk vissza picit az időben, egészen a 2010-2019 közötti időszakig, amikor is soha nem látott mértékű uniós forrás érkezett Magyarországra. Lehet, hogy ez így sok miskolcinak nincs meg, mert az előző városvezetés nem nagyon költötte el, amit lehívott. Olyannyira nem, hogy a 2019-es helyhatósági választásokig a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében rendelkezésre álló 35 milliárd forintból csupán 17 százaléknak megfelelő összeget használt fel az előző városvezetés.

A Modern Városok Programban lehívható forrásban sem jártunk élen, hiszen országosan 2300 milliárd forintot különített el a kormány erre a célra, és ha lakosságarányosan nézzük, akkor egyes szakértők szerint Miskolcnak 200 milliárd forint járt volna. De nem járt. A miskolci fideszes városvezetés ugyanis nem lobbizott több pénzért – vagy nem látott ebben lehetőséget, vagy nem érdekelte. 
Ezért a közel 35 milliárd forintból, amely az uniós forráson felüli összeg, az előző városvezetés az Ellipsumot és a vár felújítását álmodta meg. 

Szerepelt benne az Okos Város-Okos Miskolc projekt is, de ahogy írtuk, ez részben valósulhatott meg. Ez nagy kár, hiszen a teljes programból ezekre lett volna a legnagyobb szükség, hiszen a 600 térfigyelőkamera kiépítése a közbiztonság növelését jelentette volna Miskolcon, az e-jegy elindításával pedig jelentős működési költségcsökkenést tudott volna elérni az MVK Zrt., arról nem beszélve, ez az utazók számára is hasznos lett volna.

De vegyük sorra azokat, amik elkészültek vagy készülőben vannak. Az Ellipsumról – ami legalább elkészült – ma már tudjuk, fenntarthatatlan. Igaz, ezt a megépítés előtt is lehetett tudni. Illetve lehetett volna, ha a fideszes városvezetés készít költségvetést, készít számításokat a beruházás tervezésekor. De nem készítettek. 

A vár felújítására – főleg, ahogy az akkori főépítész megtervezte – pedig végképp nem volt szükség, és ez még el sem készült. Mindenki előtt ismert, hogy jelenleg egy torzó áll a vár helyén, még látszanak a régi tornyok, de kívülről valami új – sokak által vitatott – burkolat fedi el a megszokott látványt. Rossz hír, befedi majd egészen, ha lesz pénz a tovább építésére, de egyelőre még nincs.
A munkálatok megkezdése után nem sokkal ugyanis kiderült, a vártornyok nem bírják el a ráépítést. Ezt a kivitelező jelezte az önkormányzatnak, az önkormányzat pedig Kiss Jánosnak, aki akkor a vár felújításáért felelős miniszterelnöki megbízott volt, ma kormánypárti országgyűlési képviselő. Többször szólt neki a város, de nem jött tőle válasz. A mai napig sem.

Majd a városvezetés közvetlenül a szaktárcákhoz fordult, ennek már lassan két éve. Azóta elkészült hat szakértői vizsgálat, amely mindegyike kimondta, a város által a tornyok statikai megerősítésére kért pénz jogos és annak összege, 2 milliárd forint is indokolt. Jelenleg az Építési és Közlekedési Minisztériumnál van az ügy, onnan várja a város a visszajelzést, hogy megkapja a pénzt vagy sem.
A most megjelent kormányrendelet pedig szab egy határidőt: 2024. július 1-jét. Igen, jól olvasták, egészen az önkormányzati választások utánig van ideje a szaktárcának arról dönteni, ad-e pénzt vagy sem. Amíg nincs pénz, addig áll a munka, a kivitelező ugyanis év elején levonult az építési területről, mivel olyan szakaszába ért a felújítás, amely már a tornyokat érintette volna. 

Eközben Kiss Jánosnak még mindig nem tűnt fel, hogy gond van a várral, legalábbis a megszólalásaiból, egészen pontosan a meg nem szólalásaiból erre lehet következtetni. Szerinte elkészül a vár, ezt ő általában garantálja is Facebook-posztjaiban.

minap.hu