Az alsózsolcaiak nem akarnak „kísérleti nyulak” lenni

A vállalkozók folyamatosan hajtogatják, hogy a technológia megfelel a nyugati irányelveknek, és meghaladja a nyugat-európai környezetvédelmi követelményeket. Ehhez képest Peter Tibaut az Indexnek adott interjújában azt mondta: az üzem létrehozása „egy nélkülözhetetlen kísérleti projekt”, amellyel bemutathatják, hogy az eljárás biztonságos és környezetkímélő. Úgy tűnik, az alsózsolcaiaknak a „kísérleti nyúl” dicstelen szerepét szánják.

„A helyieknek nem kommunikációra van szükségük, hanem információkra a technológia környezeti hatásairól, és garanciákra, amelyekkel a környezeti károk kizárhatók” – mondja F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke. Szerinte a cég vélhetően a kiemelkedő állami támogatás miatt alakult, s megfelelő tájékozódás és előkészítés nélkül szeretne veszélyes hulladékot hasznosító üzemet létesíteni. A szervezet együttműködik a környékbelieket tömörítő Zöld Arnótért Egyesülettel, valamint az Andrada bejelentésének hatására megalakuló Alsózsolcáért Környezetvédelmi Egyesülettel.

A kisváros független polgármestere, Szilágyi László és a képviselő-testület is kezdettől fogva a lakosok álláspontját osztja. A hír hallatán a környező települések (például Arnót) lakossága is felbolydult, mivel az üzem a régió közel százezer lakosának vízellátását biztosító, sérülékeny státuszú vízbázison feküdne. Az akkubontónak egy eredetileg logisztikai csarnoknak tervezett épület adna helyet, azonban kérdéses, hogy egyáltalán alkalmas-e veszélyes hulladék kezelésére.

A környezetvédelmi hatósághoz az Andrada augusztus 15-én nyújtotta be kérelmét veszélyes hulladékot hasznosító üzem létesítésére. A Magyarországon lítiumion akkumulátorokat gyártó vállalatok – ilyen a dél-koreai Samsung és SK Batteries vagy a japán GS Yuasa – gyárából származó gyártásközi selejtet gyűjtené, tárolná és hasznosítaná évi tízezer tonna mennyiségben, célja a felhasznált fémek (kobalt, nikkel, mangán és lítium) kinyerése.

A kérelemhez beadtak egy előzetes vizsgálati dokumentációt, amely azonban alig tartalmaz valamit a „fejlett, biztonságos és környezetbarát” technológia részleteiről. Az iratban ráadásul nagy átfedések vannak a dél-koreai SungEel bátonyterenyei bontójának dokumentációjával, ami azért sem lehet véletlen, mert mindkettőt ugyanaz a mérnöki iroda készítette – mondja Urbán Erika, az alsózsolcai civil szervezet egyik alapítója, aki szerint mivel ezekben az üzemekben gyakoriak a balesetek, az is aggályos, hogy az Andrada még haváriatervet sem nyújtott be.

hvg.hu

 

 

A civil és szakértői vélemények hatására a szlovén cég szeptember 14-én hiánypótlást adott be, ami azonban továbbra sem tisztázza az ellentmondásokat. „Az utólagos hiánypótlás is azt bizonyítja, hogy a cég által hirdetett modern, biztonságos és tiszta technológia csak elméleti síkon létezik” – mondja Gyenes Gáborné, a Zöld Arnótért Egyesület elnöke.

Az Andrada német, svájci és finnországi üzemekkel helyezi egy lapra a saját technológiáját, a légszennyező anyagok emisszióját firtató hatósági kérdésre viszont kizárólag kínai jegyzőkönyveket csatolt be. Az is csak a hiánypótlásból derült ki, hogy a technológia egyik eleme 800-1000 liter szennyvizet termel havonta – és ez vélhetően csak töredéke a teljes vízfelhasználásnak.

Szeptember 21-én az Andrada bejelentette: „teljes mértékben érti és komolyan veszi az akkumulátor-újrahasznosítási technológiák keltette lakossági aggodalmakat”, ezért megszakította az előzetes vizsgálati eljárást, visszavonta az üzem létesítésére vonatkozó engedélykérelmet, és környezeti hatásvizsgálati eljárást indított. A civilek azonban ezt keveslik, hiszen értelmezésük szerint veszélyes üzem esetén a törvény a legszigorúbb, egységes környezethasználati engedélyezési eljárást ír elő.