A főutakra eközben csak 15, a mellékutakra pedig 1% jutott

Nagyon vegyes a magyar úthálózat minősége, a fejlesztési stratégia pedig megkérdőjelezhető. Míg gyorsforgalmikra közel 2000 milliárd Ft-ot költöttek el 2010 óta, felújításra és a mellékutakra alig jutott.

Miért fontos? Vasútfejlesztés helyett nagyrészt új autópályákra és elkerülőkre költötte a magyar állam az uniós forrásokat. A közutak állapota azonban így is féloldalas.

Számokban: a 2010 utáni évtizedben 2723 milliárdot költött a NIF közütfejlesztésre, ennek a 80%-a autópályákra és elkerülő utakra ment el, összesen 659 km gyorsforgalmi utat adtak át. A főutakra eközben csak 15, a mellékutakra pedig 1% jutott.

  • Autópályából már nemzetközi összehasonlításban is sok van Magyarországon, de a közutak 42%-a rossz állapotú, a felújításuk nagyon vontatottan halad.
  • Az árnövekedés eközben ötször gyorsabb volt az inflációnál. A gyorsforgalmi utak drágulása különösen a Simicska Lajossal történt szakítás után indult be, amikor Mészáros Lőrinc cégei és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Duna Aszalt kezdték elnyerni a projekteket.
  • Az árrekorder eddig az M4-es autópálya román határhoz vezető, 6,7 milliárd forint/km áron épített rövid szakasza.

Lehetséges megoldás: az elhanyagolt főutak rendbetétele nem is lenne olyan óriási összeg. Évi 150 milliárdból tíz év alatt a 6000 km-es teljes hálózatot fel lehetne újítani, vagyis ha a  gyorsforgalmi utak kicsit lassabb tempóban fejlesztenék, erre is juthatna forrás.

Tovább a G7 cikkéhez