Athens Authentic Marathon – Running the Course KM by KM

Aczél Tamás
opdrSsteon
v
1m
o
19g
1
r
m
2
2
29l4m0
0
4uf
2
m9
1
m
e
i18i02
b
mi
4
e
h

i7
.
.
g7
n
l

·
Sziasztok,
az októberi budapesti Spar maraton után ma az Athens Marathon. The Authentic, vagyis a legeredetibb maratonon indultam. A rajt valóban Marathon városában volt, oda hajnalban buszokkal szállították ki a rendezők a több mint 5 ezer futót. Onnan indultunk, ahonnan a görög – perzsa háború végén a görög győzelemről vitte a hírt ie. 490-ben Pheidippidész Athénba. Sőt nem csak az induló hely, hanem anno az útvonal is ugyan ez volt. A rengeteg induló miatt sok hullámban volt az indítás. A rajtnál nagyon kellemes idő várt minket, 12 fok, borús égbolt, vagyis abszolút ideális körülmények. Már az indulás után rengetegen szurkoltak nekünk az út szélén, mivel ez a verseny a görögöknek a történelmük része, és szinte végig a 42 km alatt kiabáltak, doboltak, sőt sok helyen apró olaj ágakat nyújtottak nekünk. Én is elfogadtam egyet, be tudtam tűzni a rajtszám övbe, így emlékül azt is haza tudom vinni. A pálya első 10 kilométere normál vonalvezetésű volt, sík, egyenes, így lehetett rajta haladni. A kellemetlen rész ez után következett, 20 km-en keresztül hegymenetre váltottunk, és kissebb hullámzással elkezdtük megmászni a főváros mellett magasadó hegyet. Tudtam róla, sokan mondták, hogy Athén nehéz pálya, de amíg nem vagy ott, és nem látod, nem érzed, addig azt mondod, hogy ok, majd legyűrjük. Az út több helyen kanyargott is, vártam, hogy a kanyar után sík, vagy lejtő jöjjön, de a hegy makacs volt, és azt mondta, aki ma célba akar érni a márvány stadionban, az előbb küzdjön. A maratonokon szoktak beszélgetések kialakulni, itt nem nagyon volt. Szinte mindenki leszegett fejjel darálta a távolságot. Szerencsére a frissítés is nagyon profi volt, 2,5 km-enként kínáltak vizet, izo-t, banánt, néhol még zselét is adtak. Ezen helyeken nagyon jó volt a hangulat, így itt megtört a monotónia. Aztán a 31. km-től jött a jutalom. Beértünk Athénba, hatalmas tömeg a pálya szélén, buzdítással, dobolással, szinte karneváli hangulatot varázsolva. Aztán 1 km-el a cél előtt ráfordultunk az ókori márvány stadionhoz vezető útra. Azt hiszem, sosem felejtem azt a pillanatot, amikor megpillantottam az arénát, és a kék „szőnyeget”, amin befutottunk a stadionba sok ezer néző szurkolása mellett. Hatalmas fáradtsággal, de annál nagyobb örömmel találkoztam a családommal.
Ha a számokat nézzük, az idővel is elégedett vagyok. Pesten októberben sikerült a majdnem sík pályán 3:34-et futni, mely egyéni rekord lett. Most nem terveztem semmilyen időt, egyszerűen csak élvezni szerettem volna a hangulatot. Aztán futás közben jön meg az étvágy, az első 15 km 5 perc körüli ezrekkel ment, így már nem lassítottam, jöttem, amit tudtam a hegyen. A közel 400 m szintkülönbség ellenére 3:43 alatt értem célba, ami a 3. legjobb maratoni időm.
Most édes a pihenés, erre az évre már nem tervezek újabb versenyt, kezdődhet az alapozás, és jövő évi versenyek tervezgetése.