A szándék megvan, mégsem fordul át cselekvésbe
Goschi Gabriella azt is mondja, a sportba jókora erőfeszítéseket kell tenni, márpedig a mai nyugati társadalmak egyik problémája az elkényelmesedés: az emberek nehezen lépnek ki a komfortzónájukból, leginkább az ülő életmód (sedentary lifestyle) a jellemző.
„Az egészségpszichológiai elméletek épp arra keresik a választ, hogy hogyan lehet az emberekben a kedvező viselkedésváltozást létrehozni úgy, hogy az hosszú távon megmaradjon, életformává váljon. Fontos kutatási kérdés ez, hiszen a kezdeti motivátorok egy ideig fenntartják ugyan a lelkesedést, az igazi kihívást az jelenti, amikor a sportot hosszú távon és életvitelszerűen kellene beépíteni a mindennapokba. Ekkor szembesülünk ugyanis az igazi nehézségekkel: mennyi időt vesz el a családtagjainktól vagy más programoktól, mennyibe kerül anyagilag, vagyis mennyi lemondással jár. Azaz ekkor élesedik ki az úgynevezett szándék–viselkedés rés, ami azt jelenti, hogy a szándék megvan ugyan arra, hogy változtassunk, de a folyamat mégsem fordul át cselekvésbe” – magyarázza a szakember.
Kritikus pont tehát, hogy a szokásaink, automatizmusaink és egyéb akadályok ellenében mégis képesek legyünk hosszú távon elköteleződni az új viselkedésünk mellett. „Ha sikerül a rendszeres mozgást fenntartani, kialakul a sportelköteleződés, ami egy vággyal és elhatározással teli pszichológiai állapot, ami ahhoz vezet, hogy az adott sportot folytatni fogjuk, és máris nyert ügyünk van.”
Idő is van, max. korán kell kelni
„A futótársammal reggel 5-kor felülünk Vácon egy vonatra, és elmegyünk a 30 km-re lévő Szobra, majd onnan hazafutunk. 9-re már túl vagyok az edzésen, és kezdődhet a nap.”
Dr. Kovács Katalin, a Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje tinédzserként atletizált, és időnként később is eljárt futni, de a gyerekei születése után teljesen leállt a sporttal. Amikor a gyerekek 3 és 4 évesek lettek, szerette volna visszaszerezni a terhesség előtti alakját, ezért megkeresett egy edzőt, aki mellett pár hónap múlva teljesített is egy félmaratont, Katalin pedig jelenleg a harmadik maratonjára készül. „Ez egy 12 hetes felkészülési időszak, heti 4-5 edzéssel. A család és a munkám mellett ezt csakis úgy tudom megoldani, hogy akkor futok, amikor mindenki más alszik.”
Kovács Katalin szerint a 4.30-as kelésekben meg a kitartásában leginkább a feladattudatos hozzáállása, a saját magával szembeni elvárásai és az akaratereje segíti őt, és még mindig hajtja az a kíváncsiság, hogy negyvenen túl hol lesznek a határai. „Ha mindig jobb időt akarok teljesíteni, akkor ha sötét van, ha esik, akkor is végig kell csinálnom az edzést. A szakadó esőnél rosszabb meg úgysem nagyon jöhet.”
Goschi Gabriella azzal is biztat, a sport nagy előnye az élet más területeihez képest, hogy a megküzdés biztosabban megtérül: szinte napról napra lehet megtapasztalni a fejlődést, és azt élhetjük meg, hogy képesek vagyunk visszaszerezni a kontrollt és az önbecsülésünket.
„Amikor a fizikai aktivitás során az aerob és az anaerob küszöbváltás történik, a cukorégetésről átáll a szervezet a zsírégetésre, az pillanatnyi rövidzárlatot okoz, amitől azt érezzük, hogy egy lépést sem bírunk már megtenni és ott helyben összeesünk. Pedig kevés ennél jobb dolog történhet a testünkkel: a szervezet ekkor adagolni kezdi az adrenalint, sőt a ciklikus mozgású sportokban, mint amilyen a futás, az úszás vagy az evezés, módosult tudatállapotba is kerülhetünk, amelyet a hétköznapokban leginkább flow-nak neveznek. Az előző pillanatban még éppen meg akartunk halni, a következőben pedig bármire képesnek érezzük magunkat.
A felszabaduló szerotoninnal más hormonokkal együtt mindez olyan örömérzetet ad, ami hosszú távon is fenntarthatja a motivációt.”
Ami pedig talán még fontosabb, hangsúlyozza a szakember, hogy „a sportnak személyiségfejlesztő hatása is van, hiszen például a fizikális állapot analóg az élet nehézségeiben való lélektani helytállással: minden krízisben, csakúgy, mint a holtpont pillanatában, az a dolgunk, hogy folytassuk. És ahogy a futásnál, az életben is megtapasztaljuk az önbizalmat és a kontrollt a megküzdéshez.”
(Ennek a cikknek eredetileg itt lett volna vége. Aztán elmentem futni. És ha most mégis azzal fejezném be, hogy hosszú idő óta először esett végre jól, az nemcsak hiteltelen, de iszonyúan béna is lenne. Szóval inkább csak azt írom, hogy tényleg érdemes megfogadni néhány fenti tanácsot, és irány sportolni!)https://telex.hu/eletmod/2023/09/17/sport-motivacio-ujrakezdes-abbahagyas-edzo-sportpszichologus-tanacsok
A sporthoz is fegyelem kell, összpontosításhoz figyelem, a kitartáshoz szorgalom, ezek mind emberi tulajdonságok, bár a sport igazából nem az egyszeri életű emberek műfaja, mert „gyenge” a szívük. Nem is ők űzték emiatt soha. A viselkedés változás elsó lépése a jóvététel, vagyis tetteik jóvátelele, ha ártottak valakiknek. Ebből következik a lélek-nemesség elérése céljából a szenvedés, mert a lélek a szenvedés alatt tisztul, ugyanis minden előző életben elkövetett bűnt le kell vezekelnie. Ez az egyetlen módja lehetséges a viselkedés változásnak.