Balaton: feleannyi strandoló júniusban, tizedével kevesebb szállásfoglalás és a 2022-es adatokkal válaszoló MTÜ

Július eleje óta megy az adok-kapok, sokan vannak-e a Balatonon vagy sem. Drága, vagy éppen jobban megéri Horvátországig autózni. Az Átlátszó 15 fizetős strandot üzemeltető önkormányzattól kért és kapott adatokat a strandok jegyeladásáról. A Magyar Turisztikai Ügynökségtől hiába kértük ki az adatokat, nem adta ki. A KSH oldalán talált számok alapján, ha 2022-höz viszonyítjuk, akkor mintegy 7 százalékos a csökkenés a kereskedelmi szálláshelyeken, de ha a 2019-es évhez nézzük, akkor már 13 százalékos a visszaesés az első félévben.

A Panoráma strand a Balaton déli partján helyezkedik el, Fonyód központi strandjára a belépő egy felnőttnek 950 forint. Az éttermek és a büfék többsége a strand területén kívül van, mint ahogy látogatásunkkor a nyaralók nagy része is. Augusztus 8-án, kedden a lehűlés után lassan melegszik az idő, a levegő 23, a Balaton 20 fokos – pillanatfelvétel a Balatonról. Pont olyan, mint ami az elmúlt két hónapban a magyar sajtóban megjelent.

Az, hogy a szokásos – drágább-e a Balaton, mint az Adria – témán túl is több cikk született a témában, Flesch Tamás mondatainak tulajdonítható. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke július elején az index.hu-nak azt mondta, „Harminc, de akár negyven százalékkal is kevesebb vendég fordul meg a szövetség adatai szerint a Balatonon a mostani szezonban, és ők is inkább hétvégén, hétköznap még kevesebben választják a magyar tengert”.

A kijelentésre a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elnöke, Guller Zoltán pedig azt fejtegette az Indexnek, hogy nincs szó ekkora visszaesésről.

Guller leszögezte, az év első hat hónapjában két százalékos visszaesés történhetett a vendégforgalomban,

Flesch szervezetének pedig szűk rálátása van a szektorra.

Kevés turista, nem is kevés, hecckampány, időutazás

A kormánypárti média ezután belelendült, megmondóemberek posztoltak egymás után, hogy nem üres a Balaton, majd augusztusban már eljutottunk odáig, hogy Laposa Bence szerint „hecckampány” áldozata lett a Balaton, emiatt pedig jogilag is lépniük kellene – a Balatoni Kör elnöke erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt. Ő úgy fogalmazott, voltak olyan időszakok júniusban, amikor jöhetett volna több vendég, de szerinte ebben nagy szerepet játszik az a rendkívül „méltánytalan hecckampány”, ami a Balatonnal, az ott dolgozókkal és ott vállalkozókkal, de legfőképp az oda érkező vendégekkel szemben „zajlik egy ideje a sajtóban” – szemlézte a 444.hu.

Laposa júniusról beszél, az első, kevesebb balatoni nyaralóról szóló cikk júliusban jelent meg, vagyis Laposa időutazó is lehetne, de már nem lesz az. Amiről viszont szó lesz a cikkben:

  • mennyien voltak júniusban a balatoni strandokon,
  • hogyan foglaltunk idén a szallas.hu szerint,
  • hogyan válaszolt a közadatigénylésre az állami Magyar Turisztikai Ügynökség,
  • mit mutatnak a KSH adatai.

Vissza Fonyódra, augusztusban

Kisebb-nagyobb magyar és német társaságok érkeznek a strandra. Az egyik ott dolgozó szerint csak azért vannak kevesen a parton, mert hideg a Balaton vize, egyébként sokan vannak a városban, „de ez inkább túrázós idő”, jó időben elmondása szerint csurig voltak.

A fonyódi strand melletti büfésoron ebédidőben, fél kettő körül jártunk. A teraszok foglaltsága változó képet mutat. A parthoz közel lévő, menüt is felszolgáló egyik étterem teraszán az asztalok kétharmadánál vannak vendégek, a mellette lévő kisebb, szintén menüt is kínáló hely tele van. A városhoz közeli éttermekben és büfékben viszont alig vannak.

A hajókikötőben dolgozó egyik fonyódi lakos elmondta, hogy idén jelentősen visszaesett a forgalmuk. „Tavaly, ahogy bejelentették a rezsiárak emelését, onnantól drasztikusan kezdett csökkenni a forgalom. Tavaly július közepéig még növekvő tendenciát mutatott, a bejelentéstől kezdve kész, vége volt a szezonnak. Ahhoz képest az idei szezon még rosszabb, a forgalom még annak is a körülbelül a felére esett vissza. Csak a hétvége megy, csak a szombat, a vasárnap már nem. Ráadásul behozták, hogy idén augusztus 1-től a SZÉP-kártyákat az élelmiszerboltokban újból elfogadják, ez újabb döfés a turizmusnak, az éttermeknek, a vendéglátásnak. Szerintem ez még nem a vége. Nem tudok tervezni, nem tudok derűlátó lenni, főleg, azokat az itt élő családokat érinti ez, akik a turizmusból élnek.

Az elmúlt 30 évben ekkora visszaesést nem tapasztaltam.

A német vendégektől is hallom, hogy észlelik a drágulást, eddig tartottuk azt, most már nem, hogy az éttermek és minden egyéb sokkal olcsóbb volt nálunk, és ezért voltunk közkedveltek.”

„2022-höz képest jelentős a visszaesés, most szombat este üres volt az egész hely, oké, hogy rossz idő volt. Nyilván az élelmiszer árak stb. emelkedésének köszönhető ez, mi is tapasztaljuk, hogy nem annyi a nyaraló. Hat szezon óta vagyok itt, az utóbbi években egyre kevesebben vannak, de ez a szezon különösen rossz. Nálunk, ugye, forgalomfüggő, mikor zárunk, elmondható, hogy korábban zárunk. Voltak idén is erősebb esték, de az már csak a péntek és a szombat. Programok sincsenek annyira, hétvégén lett volna, de azt meg elmosta az eső” – mondta az egyik étteremben dolgozó.

A strandok jegyeladása azt mutatja, a fizető vendégek fele júniusban a Balatontól távol maradt

15 balatoni fizetős strandot üzemeltető önkormányzatnak küldtünk közadatigénylést, hogy össze tudjuk hasonlítani a 2022-es és a 2023-as strandolási adatokat. A júniusi, júliusi eladások után érdeklődtünk. Térképen mutatjuk, hogy változtak a jegyeladások 2022 azonos hónapjához képest.

A legtöbb strand esetében 2023 júniusában a fizető vendégek fele távol maradt a Balatontól az előző évhez képest. Az adatokból az is látszik, hogy júliusra visszatértek a vendégek, minimális csökkenés tapasztalható. Két kiugró adatot találtunk: Siófoktól sokan elpártoltak, 2023 júliusában 35 százalékkal csökkent a forgalom a tavalyi évhez képest, Csopakon viszont 12 százalékkal nőtt a forgalom. Fonyódot a júniusi visszaesés kevésbé érte el, a júliust pedig rekordnak számító, 19 százalékos plusz strandforgalommal zárta. Az önkormányzatok közül a fideszes vezetésű Keszthely adott jól megfogható magyarázatot a júniusi visszaesésre.

„A kft. továbbá jelezte, hogy a 2022-es évben júniusban volt kánikulai időszak, valamint Pünkösd június elejére esett és strandidő volt, ez kedvezett a látogatottságnak. 2022 júliusában majdnem minden hétvégén az egyik nap borús volt, és bár csapadék nem volt, de nem volt strandolásra alkalmas az időjárás.” Vagyis nem meglepő módon a strandolás időjárásfüggő. Így lehet, hogy ha egyetlen pillanatot – kánikulát nézünk –, akkor zsúfolt a Balaton, ha pedig egy nem annyira napos hétköznapot, akkor szellős.

Made with Flourish

Naponta gyűjt adatot, mégis 2022-est ad ki az MTÜ

Guller Zoltán még júliusban a balatoni turizmus számait közölve felfedte, hogy idén január és június között egymillió-ezer fő volt a vendégszám, szemben a tavalyi egymillió-huszonháromezerrel, tehát 22 ezer fő volt a különbség, ami hozzávetőleg kétszázalékos csökkenést jelent. Hozzátette, a vendégéjszakák száma a tavalyi 2,71 millióról az idei évre 2,57 millióra mérséklődött.

A Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke akkor még pontos adatokat tudott. 45 napja ezért közadatigénylésben kértünk adatokat: azokat, amiket ez MTÜ, az NTAK indulása óta gyűjtött, területi és időbeli bontásban. Mivel azt írják, „A Magyar Turisztikai Ügynökség felügyelete alatt működő digitális platform lehetővé teszi, hogy valós időben legyen látható az ország összes szálláshelyének anonim, forgalmi statisztikai adata.” Pontosítás és 30 nap után az alábbi táblázatot küldték.

Ebben 2019-et hasonlították 2022-höz, hogy ez 2023 nyarán mennyiben releváns, nem derül ki. Azt is írták, „az Ön által igényelt további adatok a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/E. § értelmében a KSH honlapján érhetők el.” Hiába kértünk linket, nem küldtek. Amit találtunk, aszerint így alakultak a balatoni szálláshelyek vendégéjszakái 2023-ban, és azok így viszonyulnak 2019-hez. Az adatok forrása az MTÜ, az oldal szerint. A kereskedelmi szálláshelyeket vizsgáltuk, mert 2019-ről nem találtunk más adatot.

Made with Flourish

Ha 2022-höz viszonyítjuk, akkor mintegy 7 százalékos a csökkenés a kereskedelmi szálláshelyeken. De ha a 2019-es évhez nézzük,

akkor már 13 százalékos a csökkenés az első félévben.

Az MTÜ egyszerűen közölhette volna a számokat, mégsem tette. Előbb-utóbb kiderül, legfeljebb akkor új ellenségre fogják a nyaralók elmaradását – például a statisztikai hivatalra.

Made with Flourish

Drágult, ahogy minden

„A külföldi vendégéjszakák száma 14 százalékkal nőtt a Balatonon a tavalyihoz képest. A júliusi, hazai forgalom 3 százalékkal magasabb a belföldi turisták esetében, mint a 2019-es, eddigi rekordévben. Július közepéig a balatoni szálláshelyek bevétele 8 százalékkal haladta meg a tavalyi mértéket. De üres a Balcsi, mit lehet tenni” – mondta a közpénzzel kitömött megafonos Trombitás Kristóf. Ha igazat mond, olyan adatot ismer, amit az MTÜ kezel, vagyis az állami szerv fű alatt segíti a Megafont, ami nem meglepő.

A kormánymédia és az influenszerei egyetlen magyarázatot nem vettek elő a balatoni szezon kapcsán: az inflációt. Pedig a kormány szereti azt hangoztatni, hogy „válság, háború és szankciók okozták az inflációt”. Azt mégsem merték leírni, hogy hát drága a Balaton. Pedig, ahogy azt Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője mondta júliusban Szekszárdon, infláció van, és az Európa-rekorder, ahogy megírtuk. Ez a Balatonon is megjelent, ahogy azt a kormánypárti mandiner.hu szerzője is megjegyezte. Idézet a júliusi, Mi lesz veled balatoni nyár cikkből: „Félmillió alatt nem jön ki egy kerek balatoni családi vakáció. Az alsó középosztály számára a balatoni nyaralás költségei már túl vannak a lélektani határon.” A KSH által mért árak alapján

2019-hez képest idén 64-100 százalékkal drágultak az itthoni szállások.

Ebben van önellátó apartman, 3-4 csillagos szálloda és panzió is. Vagyis nem kérdés, hogy a Balaton is drágult, de ezt a kormánymédia most nem meri hangoztatni – leszámítva a középosztály nehézségeit megíró mandineres Maráczi Tamást.

A szallas.hu szerint kevesebb időre foglaltunk

„Az április 26-áig beérkező nyári előfoglalások alapján időarányosan tavalyhoz képest 24%-kal több foglalást tettek meg a szallas.hu-n. Ez viszont nem azt jelenti, hogy ennyivel többen is utaznak majd a nyáron, hanem azt, hogy sokan bátran előre gondolkodtak, és előre lefoglalták már belföldi nyaralásukat (míg tavaly később indult be a kereslet)” – írta az Átlátszó kérdésre a szallas.hu. A legnagyobb hazai szállásfoglaló oldal azt is megjegyezte, „a májusi kampánynál már érződött, hogy mérsékeltebb a mozgósító ereje, mint a tavalyinak, kevesebben foglaltak. Viszont itt több oka is lehet, hogy elmaradást tapasztaltunk, például nem azonos feltételekkel futottak a kampányaink a két évben. Tavaly 5000 Ft támogatást (kedvezményt adtunk) idén «csak nyereményjáték» volt, tehát nem kapott mindenki garantált jutalmat, ami

a kialakult gazdasági környezet hatásán túl szintén hozzájárulhatott ahhoz, hogy kevesebb foglalást értünk el.

Júniusi kampányra pedig korábban nem volt példa, ezt már az idei speciális helyzet indokolta, hiszen májusban már látszódott, hogy a mi célközönségünk, vagyis a belföldi utazók idén kisebb részben foglaltak még”.

Felmérést is készítettek, hogy miért nincs annyi foglalás. „Online kutatásunkat 2023.05.24-étől 28-áig végeztük el a hírlevél-feliratkozóink körében, valamint a Facebook-on is megosztottuk a kérdőívet. Összesen 970 fő válaszolt a kérdéseinkre. A mintavétel nem reprezentatív Magyarország lakosságára nézve, de a válaszok alkalmasak a belföldi utazók főbb utazási trendjeinek és attitűdjeinek szemléltetésére. Bár a 970 válaszadó zöme (85%) úgy nyilatkozott, hogy tervez nyaralást, minden második még nem foglalta le szállását május végéig. A kutatásban résztvevők 58 százaléka csak belföldi üdülést fontolgatott, 32 százalékuk pedig a belföldi mellett még külföldi úti célban is gondolkodott. A csökkenő keresletet kézenfekvő lehet az áremelkedéssel magyarázni. Ugyanakkor

a felmérés szerint csupán 15 százalék azoknak az aránya, akik idén nem tudnak pénzt fordítani az utazásra.

Mindezekből arra következtettünk, hogy ugyan van utazási kedv az idei nyárra, sokan kivártak a foglalással.”

A szallas.hu szerint, „akik kivártak, ők valószínűleg nem azt fontolgatták, hogy menjenek-e nyaralni vagy sem, hanem hogy külföldre vagy belföldre menjenek, mi éri meg jobban ár-érték arányban. Éppen ezért a mi álláspontunk az volt, hogy a hazai szállásadóknak ebben a kiélezett versenyhelyzetben az a feladata, hogy ezeket a magyar vendégeket bevonzzák, ajánlataikat mielőbb versenyképessé tegyék belföldön és vonzóbbak legyenek a magyarok számára, mint egy külföldi utazás. Ehhez idén egyértelműen az alacsonyabb árakra, szezonközi akciós ajánlatokra van szükség. Ezért is indítottunk júniusban mi is újabb akciós időszakot, hogy kedvezőbb áron foglalhassanak a vendégek.”

Úgy látják, az esős június nem hozta meg a belföldi úti célok iránt a kiugró foglalási kedvet, a balatoni hotel partnerek is félházakról vagy még kevesebb, 30 százalék vagy alatti foglaltságról adtak visszajelzést. A last minute foglalók egyébként idén kisebb számban vannak, mint tavaly, és rövidebb időre foglalnak. Leggyakrabban kettő és egy éjszakára keresnek szállást. És a a rövid tartózkodási idő nemcsak a last minute foglalókra igaz:

„A nyári foglalások harmada két éjszakás, negyede egy, ötöde pedig három éjszakára szól.

Ez a trend már a pandémia előtt is elindult, hogy inkább rövidebb időre, de esetleg többször/több helyre megyünk. Idén valószínűleg már kisebb azoknak az aránya, akik többször foglalnak rövidebb időre”.

Az, hogy a Balaton drágább-e, mint Horvátország, lényegtelen. Amíg a balatoni kereskedők, vendéglátósok el tudják adni portékáikat, addig nincs gond. Ha valaki ezt soknak találja, keres más helyet, és ez nem a média hatása, még akkor sem, ha a nehéz helyzetbe került magyar családok torkán ezt próbálja a kormányzat letolni. Ha valakinek a tenger tetszik, odamegy, ha a Balaton, akkor oda. Ahogy Orbán Viktor 2020-ban megmondta, „A magyar ember olyan, hogy ha nem látja egy évben legalább egyszer a tengert, börtönben érzi magát”, igaz ő akkor a Balatont javasolta az Adria helyett.

Szöveg: Segesvári Csaba – Közreműködött: Zsilák Szilvia