Még a Goranje korszak elött…Amikor fegyverrel harcoltak a magyarok Burgenlandért  

Az első világháború után létrejött fegyveres szabadcsapatok az 1920-as évben mindinkább szembekerültek a kormányzat konszolidáló szándékával, így sokan a nyugati határszélre vonultak, mert itt még volt remény a trianoni békediktátum felülírására. Az osztrák nemzetgyűlés ugyanis – etnikai alapon – 1918 novemberében jelentette be igényét a nyugat-magyarországi területekre, melyet Burgenland néven, önálló tartományként akart elcsatolni Magyarországtól. Azon túl, hogy a közvéleményt felháborította, hogy egy másik vesztes állam hazánk kárára próbál terjeszkedni, a nyugati szervezkedést az is segítette, hogy Ausztria csekély katonai erővel rendelkezett – írja a Rubicon.hu.

A Kismartonba bemasírozó rongyosok hadoszlopa.

A nyugat-magyarországi harcokat közvetlenül megelőző esemény a fölöstömi osztrák fegyverraktár kirablása volt, amit Francia Kiss Mihály osztaga 1921. július 30-án hajtott végre. Az innen zsákmányolt 2000 lőfegyver adta később a Rongyos Gárda tűzerejének jelentős részét. 1921. augusztus 28-án aztán elérkezett Sopron átadásának a napja, Ostenburg-Moravek Gyula, a Nemzeti Hadsereg tisztje azonban megtagadta az engedelmességet, a Francia Kiss MihályKaszala Károly és Maderspach Viktor vezette felkelők pedig

Ágfalva mellett megfutamították a bevonuló osztrák csendőröket.

Másfél hónapos küzdelem kezdődött, melyben a Rongyos Gárda, a horvát és magyar lakosság támogatásával kiűzte az osztrákokat Nyugat-Magyarországról. A csatákat jellemzően kis létszámú, irreguláris magyar erők vívták a hasonló erősségű csendőrcsapatokkal, a harcok a felkelők részéről 24 áldozatot követeltek, és az – ismeretlen – osztrák veszteségek sem lehettek ennél nagyobbak. Bár Magyarország elszigetelt helyzete miatt nem támogathatta a Rongyos Gárda harcait, a terület átadásáért sem tett túl sokat, inkább kivárt.

Horthy szeptember elején azzal a paranccsal küldte a helyszínre Gömbös Gyulát, hogy szüntesse meg a lázadást, a tisztnek azonban a valóságban nagyobb gondja volt Prónayék utánpótlásának biztosítására, mint a fegyverszünet kivívására. Az Olasz gondnokság alatt megtartott velencei tárgyalásokon a felek október közepén megállapodtak, Sopron környékén népszavazást írnak ki a terület hovatartozásáról, cserében viszont a Rongyos Gárda kivonul Nyugat-Magyarországról. A december 14-16-a között megtartott soproni szavazáson a lakosság nagy része a visszatérés mellett voksolt. Sopron, a leghűségesebb város és néhány környező falu magyar maradt, Nyugat-Magyarország többi része pedig, Burgenland tartomány néven, Ausztria része lett.

AJÁNLOTT VIDEÓ