Nem lehet-e, hogy „maga a NATO jelenti a nemzetbiztonsági kockázatot”?

A „gender ideológia” elterjesztése egyetlen dúsgazdag amerikai család érdeke volt, az oroszok pedig nem akarták a háborút, csak belerángatták őket – többek között ez hangzott el a rendezvényen, aminek fővédnöke a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

– Hallgattátok, mit mond a néni?

– Igen.

– És figyeltetek is?

– Nem.

A beszélgetés egy anyuka és két 10 év körüli kislány között játszódott le múlt pénteken Ópusztaszeren, a Magyarok Országos Gyűlésén, két „gender ideológiáról” szóló előadás között.

Fotó: Kristóf Balázs

Szekeres Éva és Szekeres Katalin (a Védett Társadalom Alapítvány gyermekvédelmi kutatócsoportjának vezetői) dupla előadásának bizarr hangulatot kölcsönzött, hogy miközben a gyermekvédelem jegyében például arról beszéltek, hogy eutanáziát kért (de egyébként nem kapott) egy kanadai transz nő, akinek „a péniszéből valami vaginaszerűséget alakítottak ki”, a színpaddal szemben folyamatosan jöttek-mentek a családok kisiskolás gyerekeikkel, és a nézőtéren is ült jónéhány kiskorú.

Gyerekek a gender előadáson Fotó: Kristóf Balázs

Szekeres Katalin reflektált is a furcsa helyzetre. Amikor arról vetített ki fotókat, hogy a Pride felvonuláson „kutyafétis-jelmezben vonuló férfiakat látnak a kiskorúak”, megjegyezte: „bocsánat, itt is vannak gyerekek, lehet, hogy nem kell olyan sokáig mutatni ezt a diát.”

Szekeres szerint a Pride látogatása gyerekekkel „a pedofília melegágya, még ha jogilag nem is meríti ki a pedofília fogalmát”.

Hasonló eszmefuttatások, bizonyítékok nélküli állítások és klasszikus dezinformációs narratívák nemcsak gender témában, hanem az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos beszélgetéseken és gyógyászati előadásokon is előkerültek.

A megnyitó közönsége Fotó: Kristóf Balázs

Ezekkel a témákkal a Lakmuszon is gyakran foglalkozunk tényellenőrzéseinkben, ezért döntöttem úgy, hogy élőben is meghallgatok néhány előadást, ami a programfüzet alapján felkeltette az érdeklődésemet.

Mi ez a rendezvény?

A 2023-as Magyarok Országos Gyűlését (MOGY-ot) augusztus 11. és 13 között rendezték az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, ahol a Feszty-körkép is található. A hagyományőrző bemutatók, táncház, kézműves vásár mellett előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket is szerveznek, én a pénteki nap programját néztem meg: a gender-előadások mellett az Ultrahang YouTube csatorna közönségtalálkozóját, valamint belehallgattam az ősi gyógymódok méltatásába is.

Fotó: Kristóf Balázs

Először is nézzük, milyen szervezetek részvételével zajlott a rendezvény.

Az idei MOGY főszervezője a Nemzetvédelmi Szabadegyetem Alapítvány volt. Az alapítvány legismertebb arca az alapító Vukics Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, a kormánypárti sajtó gyakori meghívott vendége az orosz-ukrán háború témájában. Vukics állandó szakértője a MOGY-ra két közönségtalálkozót is szervező Ultrahangnak, amiről áprilisban részletes cikket írtunk a Lakmuszon.

Több előadással képviseltette magát a Védett Társadalom Alapítvány is. Az alapítvány vezetője jelenleg Földi László titkosszolgálati szakértő, rajta kívül kormánypárti médiaszemélyiségek tagjai még a kuratóriumnak. Az alapítványt a Kitörés-emléktúrákat szervező Moys Zoltán és a kultúrharcos cikkeiről ismert Szakács Árpád alapította 2021 nyarán, de Szakács azóta kilépett. A Védett Társadalomért 2022-ben több mint 45 millió forintból gazdálkodott, ebből 22 milliót a közpénzzel támogatott Batthyány Lajos Alapítványtól kapott.

Népviselet, előadás és íjászat Fotó: Kristóf Balázs

A MOGY-ra több „vendég közösség” is hozott előadásokat. Például a SZKÍTA Egyesület, amiről most tudtam meg, hogy mozaikszó, feloldása a Szent Korona Igazsága Tanácsadó és Jogvédő Egyesület. Kiderült még róluk, hogy szorosan együttműködnek a Covid-tagadó és oltásellenes Orvosok a tisztánlátásért csoporttal, ennek megfelelően a sátruknál meg is lehetett vásárolni a „Koronavírus vaklárma?” című könyvet.

Fotó: Kristóf Balázs

A MOGY fővédnöke Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár, de ő csak szombaton adott elő. A fővédnökségen túl a kormány anyagilag nem támogatta a MOGY-ot, legalábbis a megnyitón azt mondták, hogy a háromnapos rendezvényt „állami támogatás, uniós pénz, külföldi filantrópok nélkül, 1234 önkéntes ingyenes munkájával” szervezték meg.

A genderbiznisz

A Védett Társadalom színeiben fellépő Szekeres testvérek azzal váltak ismertté, hogy beiratkoztak az ELTE szexuális nevelésről szóló online kurzusára, majd megírták, hogy ott „genderérzékenyítés” folyik, és petíciót indítottak a kurzus megszüntetéséért.

A MOGY pénteki napjának délelőttjén tartott dupla előadásuk idején még érezhetően csak szállingóztak a látogatók az ópusztaszeri emlékparkba, 50-60 fő hallgathatta végig Szekereséket.

Szekeres Éva Fotó: Kristóf Balázs

Szekeres Éva azzal kezdte, hogy tanulmányozni kell „az LMBTQI+ lobbi” közelmúltbeli tevékenységét nyugaton, ha el akarjuk kerülni, hogy Magyarország „gender-jövője” a nyugati „gender-jelen” legyen.

Szekeres Éva szerint a „gender üzlet” egy „világméretű biznisz-szektát” alakított ki. Jennifer Bilek amerikai újságírótól átvett elmélete szerint „egyetlen dollármilliárdos amerikai család, a Pritzkerek döntöttek a transz ideológia elterjesztéséről”.

Az előadás végére Szekeres már „globális felső tízezerré” tágította az ellenség fogalmát, akiknek „diktatórikus uralmi célja az irányítható társadalom létrehozása, például azzal, hogy a transz ideológiával szembefordítják egymással az embereket”.

Szekeres Katalin ezután “A gender propaganda által széles körben elterjesztett csúsztatások, hazugságok” címen tartott előadást.

Többek közt azt a tételt próbálta igazolni, hogy „attól, hogy beszélünk róla, igenis több lesz a homoszexuális és a transznemű”.

Különböző statisztikákat hozott arról, az elmúlt évtizedekben hogyan nőtt a magukat melegnek vagy leszbikusnak vallók száma, illetve a nemi átalakító kezelések népszerűsége. Arra nem tért ki, hogy ezek a számok nem a szexuális kisebbségek tényleges létszámát mutatják, hanem azt, hányan vállalják fel – akár egy anonim kérdőívben – kisebbségi nemi identitásukat vagy szexuális orientációjukat, amit természetesen befolyásol a társadalmi környezet és a tolerancia szintje.

Szekeres Katalin Fotó: Kristóf Balázs

Szekeres Katalin azt is említette, hogy az azonos nemű párok által nevelt gyerekek körében magas a mentális betegségek aránya.

Ezt a „biológiai szülőtől való elszakítottsággal” magyarázta, azonban okfejtéséből kihagyta, hogy az azonos nemű párok nemcsak béranyasággal vagy mesterséges megtermékenyítéssel, hanem örökbefogadással is gyerekhez juthatnak, ahol az alternatívát nem a „biológiai szülők” jelentik, hanem az állami ellátórendszer. A „biológiai szülőtől való elszakítottság” továbbá az egyszülős családoknál is megjelenik.

Intermezzo: őseink és a rizs

Az ebédre felszolgált bográcsos rizses hús után a SZKÍTA-sátor felé vettem az irányt, ahol Tamasi József, az Orvosok a tisztánlátásért vezéralakja már javában tartotta teltházas előadását „Őseink gyógyászata hogyan határozza meg a jövő orvoslását” címmel.

Tamasi József Fotó: Kristóf Balázs

Ebből csak egy rövid részletet csíptem el, amiben Tamasi arról beszélt, hogy szerinte az orvostársadalom nagy többségét tévedésbe ejtette az egymással összefonódó gyógyszeripari és élelmiszeripari lobbi.

Pedig a lobbisták helyett jobb lenne őseinkre hallgatni, akik ismerték például „az ima, a ráolvasás, a fohász erejét” – mondta Tamasi. Szerinte „tudományosan bizonyítható”, hogy ha egy beteg emberért imádkoznak, akár a világ másik végéből, az gyorsabban gyógyul, mint akiért nem szól a gyógyító fohász.

Fotó: Kristóf Balázs

Megosztotta továbbá, hogy Japánban az iskolában tanítják a pozitív energiák erejét. Ha megfőznek két adag rizst, és az egyiket dicsérik, a másikat szidják, az, amelyiket dicsértek sokkal tovább marad finom.

Sajnos a rizses húson ezt a teóriát már nem tudtam letesztelni.

Szegény oroszok

Az Ultrahang népszerűsége meglátszott a közönségtalálkozójukon is. Délutánra 2-300 ember összejött, pedig Nógrádi Györgyöt, a csatorna legismertebb állandó vendégét csak másnapra tartogatták.

Az Ultrahang közönségtalálkozója Fotó: Kristóf Balázs

A panelbeszélgetésen főleg Vukics Ferenc és Stier Gábor, a moszkvater.com szerkesztője járt élen az oroszok mentegetésében.

Stier szerint Oroszország nem háborút akart Ukrajnában, hanem puccsot, Zelenszkij megdöntését és Ukrajna „ellen-Oroszországként” való megszüntetését. Azonban fokozatosan „belesodródott, belecsúszott a háborúba”.

Vukics Ferenc is úgy látta, Oroszországot „belerángatták ebbe a helyzetbe”. Szerinte az bizonyítja, hogy nem akartak háborút, hogy a 2014-es – általa polgárháborúnak nevezett – donbasszi harcok során az oroszok győzködték a szakadárokat, hogy fogadják el a minszki egyezményeket. Nem fejtette ki, hogyan, de Vukics szerint „még erőszakosabb, még véresebb konfliktus alakult volna ki, ha Oroszország most nem indít háborút”.

„Taktikusan ment bele az orosz vezetés a konfliktusba, amit nem akart” – mondta a katonai szakértő.

Egy hagyományőrző látogató Fotó: Kristóf Balázs

Az “Oroszország csak belesodródott a háborúba” érvelés mellett az a klasszikus narratíva is megjelent, hogy a háborús eseményeket végső soron amerikai érdekek mozgatják.

Vukics például nagyívű történeti fejtegetésbe kezdett arról, hogy Putyin a 2000-es években euroatlanti elvek mentén kormányzott, erős együttműködés látszott kialakulni Oroszország és az EU között. Azonban Amerikának ez nem volt érdeke, ezért mindent elkövetett – többek között „konfliktusok időzítésével” -, hogy megakassza az európai-orosz, és főleg a német-orosz együttműködést.

(Arra nem tért ki, hogy Németország csak közvetlenül az invázió előtt, a donyecki és luhanszki szakadár területek orosz elismerésére reagálva függesztette fel az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyezését.)

Longauer András (moderátor), Stier Gábor, Hidegkuti Konstantin, Vukics Ferenc Fotó: Kristóf Balázs

Vukics szerint valamilyen módon ez az amerikai geostratégiai törekvés kényszerítette támadásra Oroszországot, és szerinte Ukrajnát is Amerika mozgatja. „Iszonyatos emberanyagot áldoznak fel egy másik nagyhatalom érdekei kapcsán” – mondta Vukics.

Ezen a ponton érkezett a közönségből a kérdés arról, miért beszélnek invázióról, orosz agresszióról. A kérdező arról is érdeklődött, nem lehet-e, hogy „maga a NATO jelenti a nemzetbiztonsági kockázatot”?

Fotó: Kristóf Balázs

Bár a panelbeszélgetés nagy részében a résztvevők inkább az USA és Ukrajna felelősségét hangsúlyozták, a közönségtől érkező kérdésre Stier Gábor azt válaszolta, hogy „szigorúan nemzetközi jogi értelemben” bizony orosz agresszióról kell beszélnünk.

Egy másik kérdező arról érdeklődött, mit tehet az egyszerű ember a háború ügyében, “azon kívül, hogy nemzeti kormányra szavazunk, és tudjuk, milyen TV-t kell nézni, milyen rádiót kell hallgatni”.

Vukics Ferenc azzal lelkesítette a közönséget, hogy a háborúról való beszéd terén „Magyarország másfél éves előnyben van a nyugathoz képest. Itt szabadon lehet beszélni, nem agyhalottakkal, és nem lett mindenhová az ukrán zászló kitűzve”.

Fotó: Kristóf Balázs

Egy ilyen péntek után beszélt Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár és MOGY-fővédnök szombaton az MTI tudósítása szerint arról, hogy „Magyarország története legnagyobb humanitárius segítségnyújtási programját indította el az orosz-ukrán háború kitörése után, eddig 45 milliárd forint segítséget nyújtott Ukrajnának”.