A miskolci fideszes parlamenti képviselők pénzt nem hoznak a városba, csak sunyognak
Egy júliusi kormánydöntés értelmében újabb 112 milliárd forint fejlesztési forrást kap Debrecen – jelentette be Papp László debreceni polgármester.

Mindezt három hónappal azután, hogy áprilisban ugyancsak ő több mint 174 milliárd fejlesztési forrás érkezéséről számolt be. Kormányzati cselekvés szempontjából Miskolc az elmúlt évtizedekben valahogy mindig perifériára szorult, függetlenül attól, hogy melyik oldal vette magához a hatalmat. Pedig ennek a városnak hihetetlen erőforrásai vannak. Az elhelyezkedése, a meseszép és egyedülálló környezeti adottságai, az értékes munkaereje, a magyar iparhoz és mezőgazdasághoz hozzátett értékálló szerepe.

Szarka Dénes városfejlesztési tanácsnok véleményét kérdeztük erről a megkülönböztetésről:

„Az elmúlt tizenhárom év tanulsága az, hogy Miskolc esetében a kormányzati megítélésnél nem a városvezetés vagy a helyi országgyűlési képviselők pártállása számít, hiszen a fideszes városvezetés alatt Miskolcot ugyanúgy mostohagyerekként kezelte az Orbán-kormány. Viszont amíg 2019 előtt a saját, a hazai és különösen az uniós források felhasználásának hatékonysága bántóan alacsony volt városunkban, addig a koalíciós városvezetés a rendkívüli mértékű kormányzati elvonások, a gigantikus devizakötvény visszafizetése és az energiaárak drasztikus növekedése mellett is képes volt működésben tartani a város szolgáltatásait, az uniós források felhasználása tekintetében pedig az országos sereghajtók közül felzárkózott, és még a fejlesztési ciklus lezárása előtt be tud és be tudott fejezni fontos fejlesztéseket. Ráadásul az előző kurzus átgondolatlan és pazarló építkezéseivel ellentétben olyan fenntartható és emberközeli beruházásokról beszélhetünk, amelyek a mindennapokban is a miskolciakat szolgálják, elég csak az új kerékpárutakat, a Csengey kertet vagy az Avas-tető többlépcsős fejlesztését említeni. Látható tehát, hogy egy elkötelezett lokálpatrióta vezetéssel és a miskolciak munkájával a fejlődés még a nehezebb időkben is elérhető, ugyanakkor rendkívül bántó a helyieknek az, hogy a miskolciak csak magukra és egymásra számíthatnak. Döbbenetes számokról beszélünk, Debrecen egyetlen év alatt Miskolc költségvetésének körülbelül hétszeresét kapja meg a kormánytól, miközben itt az állami feladatok ellátása is finoman szólva akadozik, és például a szakvélemények sorozatával alátámasztott, Diósgyőri várat illető forrásigényt is vonakodnak teljesíteni.”

Arról, hogy mi lehet a megoldás, a képviselő a következőt nyilatkozta:

„Nekünk Miskolc az első, és a város fejlődésének érdekében szeretnénk, ha bármilyen színezetű kormányzattal együtt tudnánk dolgozni. Városunk eleget szenvedett az elmúlt évtizedekben, szeretnénk ezt a tendenciát megfordítani, de ehhez szükség van arra, hogy az ország vezetése is a miskolciak felé forduljon, hiszen egy ekkora várost, amelynek a történelme ennyit adott az országnak, nem lehet magára hagyni. Nagyon várjuk, hogy a következő fejlesztési ciklus uniós forrásai elérhetővé váljanak, és bízunk az ezt gátló – és tőlünk teljesen független – viták rendezésében, hiszen a fejlesztési tervekbe beletett munkát és pénzt a város megelőlegezte annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb és leghatékonyabban tudjuk a közösségi forrásokat felhasználni. Hiszünk benne, hogy az eddig elvégzett munkánkkal fékeztük Miskolc visszaesését, célunk ezekkel a fejlesztésekkel, hogy ezt meg is fordítsuk.”