Nemcsak az érintettek jogai sérülnek azzal, hogy nem vehetnek részt egy valódi közmeghallgatáson, hanem végsősoron a környezet, a helyi közösségek érdekérvényesítése és a demokrácia is. A kormány április végi rendelete beérett: már nem mindig lehet hangot adni az ipari beruházásokkal szembeni tiltakozásoknak, és nem mindig tudja számonkérni a helyi lakosság a döntéshozókat. Van azonban esély a változásra: ehhez a TASZ érintett ügyfeleket keres.
Rendeleti korlátozás, jogsértő gyakorlat
A közmehallgatásokra vonatkozó április végi rendeletet korábban a honlapunkon értékeltük. Már akkor rámutattunk: a kormány úgy módosította a jogszabályokat, hogy a hatóságok és helyi önkormányzatok az érintettek személyes jelenléte nélkül is megtarthatják a közmeghallgatásokat, ezzel pedig a jogintézmény lényege veszhet el. Akkor azt is elmondtuk, hogy a módosítás teret adhat az alapjogbarát és jogsértő gyakorlatoknak is, az alkalmazás során fog eldőlni, hogy a hatóságok és az önkormányzatok melyik utat választják.
Nem kellett sokat várni az első jogsértő gyakorlatig. Nemrég kiderült, hogy Gödön már csak a YouTube-on és üzenetrögzítőn szervezik a közmeghallgatást. Ahogy a megyei önkormányzat hirdetményében szerepel, azt, aki fel akar szólalni, arra kérik,, hogy véleményét maximum 3 percben foglalja össze, ezt követően a hangposta automatikusan megszakítja a hívást. Amennyiben 3 percnél több ideig szeretne véleményt nyilvánítani vagy kérdést feltenni, akkor hívja újra a számot”.
Pont azon a településen történik mindez, ahol egy már meglévő akkumlátorgyárral kapcsolatban is rendszesek a visszásságok – ráadásul most éppen ezt a gyárat tervezik bővíteni – és ezek tisztázásába és a városvezetés számonkérésébe a helyi aktív polgárok nagyon erősen beleállnak. A gödi önkormányzat az első, amelyik nem az általunk javasolt megoldást választotta és nem törekszik a polgári részvételi lehetőségek kiterjesztésére, hanem éppen korlátozza azt. Azonban szerintünk lehet tenni a jogsértő gyakorlat ellen: az érintettek akár az Alkotmánybíróságon is támadhatják a jogaikat korlátozó rendeletet.
Miért fontos a személyesség?
Ahogyan korábban is írtuk, a helyi szintű részvétel egyik legfontosabb és mindenki számára elérhető intézménye az önkormányzati képviselő-testületek rendszeres közmeghallgatása. Legalább évente egyszer köteles minden önkormányzat előre meghirdetett közmeghallgatást tartani, melynek során a lakosok helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek. Az itt elhangzott kérdésekre helyben, vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
A közmeghallgatás személyessége az Alaptörvény által is védett véleménynyilvánításhoz, valamint információszabadsághoz való jog gyakorlásának ad teret, átláthatóbbá teszi a döntéshozatalt, és a nyilvánosság előtti számonkérésre ad lehetőséget. A személyesség a lényege ennek a jogintézménynek. Ez a személyesség azt jelenti, hogy a polgároknak lehetőségük van szemtől szemben kérdéseket feltenni a döntéshozóknak, szembesíthetik őket a véleményükkel. Ráadásul ezt csoportosan is megtehetik, bemutatva, hogy többen vannak azonos álláspontont. Élőben egymás hozzászólására, véleményére is tudnak reagálni, vagy éppen egy-egy felszólalás indíthat el olyan gondolatokat egy jelenlévőben, ami őt is kérdésre, hozzászólásra sarkallja. A személyes jelenlétet semmilyen üzenetrögzítő vagy emailes “konzultáció” nem pótol, nem vált ki.
Az egyetlen jogszerű értelmezése a jogszabály módosításának az lett volna, ha a hatóságok és önkormányzatok semmilyen módon nem korlátozzák a személyesen jelenlévők létszámát, sőt, az érintettek igényeire reagálva online elérhetőséget is biztosítanak, így szélesítik a részvételi lehetőségeket.
Fontos, hogy a közigazgatási hatósági eljárásokban is szerepet játszik a közmeghallgatás intézménye: így például a mostani gödi katasztrófavédelmi eljárás során is köteles volt a felülvizsgálatot ellátó megyei önkormányzat közmeghallgatást tartani. Azért van ez így, mert olyan súlyú, sokakat érintő katasztófa- és lényegében környezetvédelmi kérdésben jár el a megyei önkormányzat, ami sokak életét érintheti potenciálisan.
Ellehetetleniti az érdekérvényesítést, teret ad a környezet pusztításnak
Amióta Magyarországon a kormány egyre több környezetszennyező, a helyi polgárok érdekeivel ellentétes beruházást hoz létre, az érintett települések lakossága egyre határozottabban lép fel a nélkülük és gyakran ellenükben hozott döntésekkel szemben. A tiltakozók szerte az országban, Ácson, Mikepércsen, Győrszentivánon, Bátonyterenyén tüntetéseket szerveznek, népszavazási kezdeményezéseket nyújtanak be, hallatják hangjukat minden elérhető fórumon.
A közmeghallgatások ezeknek a véleményeknek a kialakításában és terjesztésében, valamint a döntéshozók számonkérésben játszanának fontos szerepet, ha az állami szervek nem lehetetleítenék el azokat például az áprilisi jogszabályváltozás révén.
A gödi eset bebizonyította hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek úgy szervezik a közmeghallgatást, hogy a helyben érintettek nem lehetnek személyesen jelen és nem teszik azt lehetővé, hogy bárki hallhassa a feltett kérdéseket és azokkal kapcsolatban kialakíthassa a véleményét. Ezzel pedig a közmeghallgatás jogintézménye kiüresedik és így sérülnek az érintett polgárok alapvető jogai.
Fordulj hozzánk, ha gödi lakosként érintett vagy, vagy hasonló jogsértést tapasztalsz saját önkormányzatodnál, ami miatt nem tudod mások előtt, mások áláspontját is érzékelve elmondani a véleményedet a közmeghallgatáson
Keress bennünket a jogsegely@tasz.hu e-mail címen, ha fel akarsz lépni a jogsértéssel szemben!
De szép magyar ember volt mindig.