Kövér nem jött. Koncz Zsófi tudd pikulázni

Dr. Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese elmondta, hogy szerencsi diákként maga is művelte a hangszert, roppant büszke arra, hogy a város lehet az otthona a találkozóknak.

Tavaly ott Kövér László is .

A tárogató 2015 óta hungarikum. Amikor a hangját hallom, akkor a Hamvas Béla által a Patmosz című művében emlegetett sötét pont ellenpontjaként szabadulásunk, megmenekülésünk, üdvözülésünk fényes pontját is érzem felcsillanni a dallamokban” – fogalmazott Kövér László.

Mint kifejtette, a jelenünket gyötrő válságok, a világjárvány, az európai háború, a mindenhol növekvő demográfiai, gazdasági, pénzügyi és társadalmi válságokból eredő és növekvő létbizonytalanság miatt időszerű Hamvas Béla gondolata, amelyben a romlott és hazug zűrzavarról írt.

„Napjainkban Európában mindenki önmagán kívül keresi a válságok sötét pontjait. Mikor és miért tört meg Európának a demográfiai mutatókban is kifejezhető életereje? A csökkenő európai lélekszámnál miért sorvad rohamosabban az európai lélek? Mikor és miért tért le eredeti útjáról az Európai Unió, mint az európai nemzeti államok együttműködésén alapuló, legnagyszerűbb történelmi vízió? Keressük, de nem vagyunk elég bátrak és őszinték, hogy megtaláljuk magunkban ezt a sötét pontot” – szögezte le a Parlament elnöke.

Meglátása szerint földi létünk során mindazon erényekkel és értékekkel segíthetünk önmagunkon, amelyet összességében jellemnek, a mi esetünkben magyar jellemnek nevezünk. Hozzátette: ahogy Konfuciusz, a nagy kínai filozófus 2500 évvel ezelőtt leírta, az emberi kultúra gerince valóban a jellem, „amely nélkül nincs kultúra, állam, teljesítmény, semmi, csak zuhanás, romlás, fogyatkozás és szétesés minden területen”.

„A tárogató hangja ezért a nyitott lelkű magyar ember számára nemcsak romantikus főhajtás a múlt előtt, hanem buzdítás a jövőre. Olyan harmónia, komolyság és szépség kifejeződése, ami segít abban, hogy a válságképző sötét pontoktól megszabadulva mindig a fény felé fordulhassunk. Lélekerősítő és jellemnemesítő hang és muzsika” – mondta Kövér László.

pikula (főnév)

1. Fúvós hangszer, amely a fuvolához hasonlít, de annál kisebb és egy oktávval magasabb hangon szól; pikoló.

A zenekarban játszik egy pikula is. A pikula magas, vékony hangon szólal meg.

2. Fúvós hangszer, amely gyakran fából készül, rendszerint másfél vagy kétarasznyi hosszúságú, hét hangképző nyílással ellátott, ajaksípként megszólaló hangszer; furulya.

Az óvónő egy pikulán játszik a gyerekeknek. A pikula Európa területén gyakori népi hangszer. Régen a pikulát körtefából faragták.

3. Népies, régiesMagas hangolású klarinét, amelyet falusi cigányzenekarban használnak.

A cigány pikulával kezd rá a nótára. A pikula hangja nagyon kihallatszik a többi hangszer hangja közül.

4. Átvitt értelembenFúvós hangszer hangja, amelyet ezek (1, 2, 3) hangszerek adnak ki magukból játék közben.

A lány már messziről meghallotta kedvese pikuláját, amikor kiment hozzá a rétre. A vidám pikula tetszik a gyerekeknek is.

Eredet [pikula < olaszpiccolo (pikoló < kicsi) < latinpisinnus (pici)]