Varga Judit a hvg.hu-nak sem tudta megmondani, mikor jöhetnek pontosan az uniós pénzek

Bár az igazságügyi csomagról már megszületett a technikai megállapodás az Európai Bizottsággal, és a parlamenti szavazás után június elsején hatályba is lépett az erről szóló jogszabály, azt egyelőre Varga Judit sem tudta megmondani, mikor érkezhetnek az első uniós pénzek Magyarországra. Erről az igazságügyi miniszter Stockholmban – ahol a demokráciáról és a jogállamiságról szóló nemzetközi tanácskozáson vett részt – nyilatkozott a hvg.hu-nak. (A konferenciáról később részletes tudósítással jelentkezünk.)

Varga azzal sem ért egyet, hogy a csomagot sokan „igazságügyi reformnak” hívják, hiszen véleménye szerint reformnak akkor hívhatnak valamit, ha az érintett felek akarják, és van rá egy jogpolitikai indok, mert szükséges. Ebben az esetben azonban – mint fogalmazott – arról van szó, hogy a korábbi ígéretek ellenére az uniós pénzekről való tárgyalások keretén belül ősszel egyszerűen bekúszott, hogy a bíróságokba is bele kell nyúlni.

Nevezzük nevén, ez egy ránk oktrojált csomag

– tette hozzá. Varga szerint az uniós tárgyalásokban számára az volt a legnagyobb teljesítmény, hogy képesek voltak egy politikai indíttatású igényt lefordítani szakmai nyelvre, és azokat kielégíteni, úgy, hogy alkotmányos keretek között maradtak. Mivel az új igazságügyi szabályok az Országos Bírói Tanács, az Országos Bírósági Hivatal, illetve a Kúria hatásköreit érintik, a bíróságon belüli hatalmi erőviszonyokat bolygatják meg, ehhez sok türelemre lesz szükség az azt működtető bíráktól, mert sok mindennek gyakorlatban derül ki a valódi természete.

Az Európai Bizottság korábban már jelezte, hogy pozitív lépésnek tartja a csomag elfogadását, de ez csak egy lépés, a formális értékelést akkor fogják elkészíteni, ha az abban foglaltak végrehajtására is sor kerül. Varga szerint éppen ez mutatja, hogy a Bizottságon belül nincs arra szándék, hogy lezárják az ügyet.

„Ha nincs politikai szándék a bizottságon belül, akkor mindig tudnak találni újabb és újabb kifogásokat, és vissza tudnak élni a hatalmukkal. Ezért fontos, hogy mi folyamatosan a tényeket bizonyítsuk, a bizottság és a nyilvánosság előtt is, hogy ők kértek valamit és mi megcsináltuk. A jogszabály hatályba lépett, most azt kell bizonyítanunk, hogy működik, és valódi eszközöket ad az OBT kezébe. Néhány technikai végrehajtás van még hátra.

Arra a kérdésre, hogy akkor mégis mikor érkezhetnek az uniós források, Varga annyit mondott: „ha mi ezt le tudjuk jelenteni ezt a nyáron, akkor onnantól kezdve lehetőségünk van arra, hogy küldjük a vonatkozó számlákat, amik a nem blokkolt forrásokra vonatkoznak. A többiről a bizottságot érdemes megkérdezni.

Soros elnökség, jogállamiság

A konferencián sok szó esett a magyar uniós elnökségről is, melyről az Európai Parlament június elején, fogadta el a határozattervezetet, amely megkérdőjelezi a magyar kormány alkalmasságát. Varga Judit szerint ezt azonban a helyén kell kezelni, mert nem az Európai Parlament mondja meg, hogy ki lehet elnök, és ki nem.

„Az elnökségek sorrendjét tanácsi határozat mondja ki, és a tanácsban minden kolléga egyértelművé tette, hogy nem kérdés, hogy a magyarok fogják betölteni az elnökséget 2024 második felében” – mondta.

Az igazságügyi miniszter szerint az is a stabilitás jele, hogy a jelenlegi kormányból már többen ott ültek a 2011-es elnökség alatt is, például Orbán Viktor miniszterelnök, vagy akár Navracsics Tibor. Varga szerint a legutóbbi tanácsülésen több kollégája is megerősítette, hogy a soros elnökség esetleges elvétele a tagállamok bizalmát is megrendíthetné az EU-s intézményekkel szemben, még olyanok is, akik teljesen más politikai pártcsaládhoz tartoztak.

„A legfontosabb, hogy maga az elnökség nem jog, hanem egy kötelesség. A soros uniós elnökség struktúráját már nagyjából egy éve felállítottuk, kormánybiztosa is van (Kovács Zoltán kormányszóvivő személyében – a szerk.), és ha lehetek elfogult, személyesen is egy nagyon szép elnökséget szeretnék, mert rengeteg fejlesztés történt a fővárosunkban az elmúlt 10-12 évben, amit érdemes megmutatni a nagyközönségnek – tette hozzá.

Azt Varga Judit is megerősítette, hogy az úgynevezett elnökségi trió (ez az egymást három elnökséget adó Spanyolország, Belgium és Magyarország hármasa) kiemelt helyen fogja kezelni a közös uniós értékek kérdését, bár – mint mondta – ebben hamarabb van felsorolva a demokrácia és a szabadság, mint maga a jogállam.

Varga szerint amikor az Európai Unióban a jogállamiságról beszélnek, akkor az tényleg egy alkotmányos, egymást tisztelő párbeszéd kell, hogy legyen, és ne legyen, ahogy ott is a kákán a csomót keresik, ahol teljesen független a bíróság. Nem politikai alapon kell kiszemelni országokat, majd ezután hozni a jogi érveket, hogy támadhassák őket.

„Ha összehasonlítanánk, kinek független a bírósága, akkor biztosan találnánk olyan országokat, ide tartozik Németország is, ahol a legfelsőbb szintű bíróságok bíráit politikusok nevezik ki. Eközben Magyarországon semmi köze nincs a végrehajtó hatalomnak a bírák kinevezési gyakorlatához, a magyar az egyik legfüggetlenebb modell. Innentől kezdve politikai kérdés, hogy amikor a legfüggetlenebb modellt is éveken át támadják, akkor még mindig szakmai beszélgetésről van-e szó, vagy egy folyamatos politikai nyomásgyakorlásról, zsarolásról. Ráadásul minél hosszabban tart, annál nyilvánvalóbb a politikai természete” – utalt a Magyarország ellen folyó jogállamisági eljárásokra.

A politikus úgy gondolja, vissza kellene térni a konszenzus kultúrájához, mert a politikai frusztráció folyamatos hatáskörbővítésbe nyomja bele a közösséget, ezzel pedig pont a jogállamiságot öli meg.

„A magyar elnökség fontos mondandója lesz, hogy a párbeszédeket mi is szeretnénk folytatni, tanuljunk egymástól, de ne ítéljük el egymást, stigmatizáló módon ehhez kellene visszatérni az Európai Unióban. Emellett az intézmények is felelősek azért, hogy a saját jogszabályi korlátjaikon belül maradjanak, mert a jogállamiság azt is jelenti, hogy például az Európai Parlament tartsa be a saját szavazási szabályait, hogy az Európai Bizottság olyan eljárásokat indítson, amihez van jogalapja, és ne akarjon politikai akcionizmus folytán túlterjeszkedni azokon a jogi szerződéses kereteken, mint amik számára is adottak. Nemcsak a tagállamokban kell vizsgálni a jogállamiságot, hanem az intézmények működésében is, és ha most megnézzük az Európai Parlamentnek az aktuális morális állapotát, érdemes velük kezdeni” – mondta.