A görögök a kihalás szélén

Nyugtalanító demográfiai tendenciák

Még aggasztóbb, hogy az előrejelzések ennek a tendenciának az elkövetkező években történő felgyorsulását tükrözik. Ha a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentésének becslései helyesek, akkor

2020 és 2060 között körülbelül harminc százalékkal csökken a görög népesség.

Az ország demográfiai helyzete egyre kilátástalanabb: a születések számának visszaesése, a halálozások növekedése, az elöregedés mutatóinak megugrása mind erre utal.
Az különösebben nem vigasztalja Görögországot, hogy Európára is hasonló sors vár. A legborúlátóbb előrejelzések szerint

az öreg kontinens, tehát nem csak az Európai Unió, 2100-ra 400 milliós „emberveszteséget” lesz kénytelen elszenvedni, ami azt jelenti, hogy a következő századfordulón körülbelül feleannyian leszünk, mint ma.

Ebben a megdöbbentő csökkenésben élen jár Olaszország (61 millióról 31 millióra), Spanyolország (46 millióról 23 millióra), Portugália (11 millióról 4,5 millióra).

A jelenlegi Európai Unió, ha létezett volna a mai formájában, akkor 1960-ban a világ összlétszámának 12 százalékát tette volna ki. Jelenleg ez hat százalék, és 2070-re mindössze négy százalékra csökken.

Manapság az unió mind a 27 tagállamának a lélekszáma fokozatosan apad, az éves csökkenési mutató –0,2 százalék.

Németország lakossága már évek óta fogy, ők hozzászoktak a csökkenéshez, el is ismerték, hogy a bevándorlás miatt az ottani társadalom vegyes összetételű. Berlinben úgy vélik, hogy majd migránsokkal pótolják a meg nem született német lurkókat. Franciaország úgy-ahogy tartja magát. Az utóbbi évtizedekben a születések száma, ha az európai vetélytársakhoz hasonlítjuk, itt volt a legmagasabb. Igaz, ez a növekedés főleg a bevándorló közösségekben volt kiemelkedő, amit a gyermekeknek adott nevekből is sejthetünk. Az utóbbi években azonban ez a szám ott megindult lefelé, mára a természetes gyarapodás 0,1 százalék, ám ezzel a rátával Franciaország már csak egy ideig képes fenntartani a 66-67 milliós lakosságszámot.

E század végére Oroszországnak a jelenlegi 145 milliós lakosságához képest húszmilliós veszteséget kell elszenvednie. Ez súlyosan fogja érinteni az ország geopolitikai helyzetét is, amiről a moszkvai vezetésnek is tudomása van.
Ha például Görögországot a legnagyobb szomszédjával, Törökországgal – amellyel sohasem volt baráti a viszony – vetjük össze a népesség alakulását, az is komoly aggodalomra ad okot. 2060 tájékán a török népesség 100 millió főnél lesz, míg a görögöké messze a 10 milliós határ alatt. A Ta Nea le is vonta a következtetést: „Ha ezt összehasonlítjuk a szomszédos Törökország egyre növekvő népességével, az eredmény megsemmisítő jövőképet fest Görögország számára.”