Tonnaszámra exportálják európai gyártók a betiltott növényvédőszereket szerte a világban

Bár az Európai Unióban már 2018-ban betiltották a méhgyilkos neonikotinoidok használatát, az uniós gyárak a világ más részeit még bőven ellátják ilyen vegyszerekkel. Az Unearthed, a Greenpeace-hez köthető környezetvédelmi csoport és a svájci civil szervezet, a Public Eye közös nyomozása szerint 2021-ben mégis 13 400 tonnányi tervezett exportot jelentettek le az európai, köztük magyar termelők.

photo_camera Az EU-ban már betiltott neonikotinoidokat exportáló EU-tagállamok. A térképen az exportált növényvédőszerek aktív hatóanyag-tartalma alapján rangsorolták az országokat. Fotó: Public Eye and Unearthed analysis of data submitted to the European Chemical Agency (ECHA), 2021 / Sacha Schlumpf

A nyomozás szerint 2021-ben 13 uniós tagállam nyújtott be terveket összesen 13247 tonnányi neonikotinoid exportjára. A legtöbb mérget messze Belgium készült akkor exportálni, összesen 5918 tonnát, a teljes mennyiség 45 százalékát. A második legtöbb neonikotinoid exportjára Franciaország készült, 2809 tonnás tervük a teljes mennyiség 21 százalékát fedezte, a szintén dobogós Spanyolország 1832 tonnát, a teljes mennyiség 14 százalékát készült értékesíteni. E három országon kívül még Németország készült ezer tonnát meghaladó mennyiségű neonikotinoid exportjára 2021-ben.

A jelentés szerint Magyarország két éve 340 tonnányi tervezett exportot jelentett be, ez a teljes exportmennyiség nagyjából 3 százalékát jelenti.

photo_camera A világ országai, ahova az EU tagállamai neonikotinoidokat exportálnak. A térképen az exportált növényvédőszerek aktív hatóanyag-tartalma alapján rangsorolták az országokat. Fotó: Public Eye and Unearthed analysis of data submitted to the European Chemical Agency (ECHA), 2021 / Sacha Schlumpf

Az európai neonikotinoidok messze legnagyobb felvevőpiaca Brazília volt, ide érkezett volna a tervek szerint a teljes exportált mennyiség 47 százaléka, 6272 tonna. Pedig ha van hely a Földön, ahol ezek a mérgek igazán nagy kárt tehetnek, az a világ fennmaradó biodiverzitása húsz százalékának otthont adó Brazília. A második legnagyobb felvevőpiac Oroszország volt, 1598 tonnányi európai export célországa pedig Nagy-Britannia volt, ám onnan ezt továbbexportálják. Számottevő mennyiség érkezett ilyen szerekből Ukrajnába is, amely 985 tonnát, a teljes európai export 7 százalékát készült megvenni 2021-ben.

Az érintett neonikotinoid alapú rovarirtószereket azért tiltották be Európában, mert komoly veszélyt jelentenek a természetre. Már egészen kis mennyiségben veszélyesek a méhekre és más beporzókra nézve, szennyezik a vizeinket, nem bomlanak le könnyen, hosszú időn át mérgezik a környezetet. Az 1990-es években bevezetett neonikotinoidok mostanra a világ legelterjedtebb rovarirtó szerei.

photo_camera Egy Németországban elpusztult méh. Fotó: Fred Dott / Greenpeace

Hogy ez milyen károkat okoz, az a 2010-es évekre vált világossá. 2016-ban az IPBES, a biodiverzitással és az ökoszisztémák karbantartásával foglalkozó kormányközi tudománypolitikai testület már arra figyelmeztetett, hogy egyre nagyobb számban fenyegeti kipusztulás a beporzókat, és egyre több bizonyíték utal arra, hogy a neonikotinoidoknak pusztító hatásuk van a méhekre is. A következő években további kutatások erősítették meg ezt a véleményt, köztük egy, az argentinai Cordoba vidékén végzett kutatás szerint ott egy évtized alatt harminc százalékkal csökkent a méhpopuláció a neonikotinoidok egyre elterjedtebb használata miatt.

A neonikotinoidokat, mivel felszívódnak az egész növényben, nem lehet szimplán lemosni vagy lehámozni az emberi fogyasztásra szánt terményekről, így azoknak hatása lehet az emberekre is. A kutatások szerint az inzulinháztartás és a zsírlebontás zavaraitól a csökkenő tesztoszteronszinten át a neurológiai károsodásokig sok mindent okozhatnak, egyes kutatások szerint még a terhes nők magzatját is károsítani tudják.

photo_camera A neonikotinoidokat legnagyobb mennyiségben exportáló európai cégek, köztük a magyar Berluga Kft. Fotó: Public Eye and Unearthed analysis of data submitted to the European Chemical Agency (ECHA), 2021 / Sacha Schlumpf

Ezen kutatások és a Greenpeace sok éves lobbizása hatására döntött úgy az EU, hogy – először 2013-tól kukorica, repce és napraforgó esetén, majd 2018-tól teljesen – betiltja ezeknek a szereknek a használatát. A tilalom azonban a termelésre és az exportra nem vonatkozott. A lehetőséggel igen sok ország élt. Magyarország például 2021-ben 340 tonna neonikotinoidos rovarirtószer exportját jelentette le. A legnagyobb hazai exportőr a Berluga Kft, a hazai export javarészt (215 tonna, a teljes magyar export 63 százaléka) Oroszországba irányult, de exportáltunk Ukrajnába, Nigériába, Kazahsztánba és Egyiptomba is.

Magyarországon emellett az általános uniós tilalom ellenére még a közelmúltban is használhattak neonikotinoid tartalmú rovarirtó szereket. Az uniós tilalom alól ugyanis szükséghelyzetre hivatkozva mentességet lehetett kérni, Magyarország pedig a tilalom után évekig kért szükséghelyzeti engedélyt a betiltott neonikotinoidok használatára, mely nyilván nagy riadalmat váltott ki a méhészek körében. Ezt a kiskaput aztán idén az EU bírósága bezárta.https://444.hu/2023/05/17/tonnaszamra-exportaljak-europai-gyartok-a-betiltott-novenyvedoszereket-szerte-a-vilagban