Levegőszennyezést hozott az energiaszegénység
A WWF ezt a felmérést már 2017-ben is elvégezte azzal a különbséggel, hogy akkor az összes önkormányzatnak kiküldték, tehát nem csak az ötezer fő alatti településeknek. A két kutatás összehasonlítása azt mutatta meg, hogy ha csak a középületeket nézzük, akkor ott jelentős mértékben javult a helyzet. Az energiaválság hatására a válaszoló önkormányzatok döntő része, 93 százaléka hajtott végre vagy tervez energiahatékonysági beruházást a középületein. Sok helyen cseréltek nyílászárókat, korszerűsítették a fűtési rendszerüket, vagy tettek hőszigetelést az épületekre. Viszont fontos látni, hogy igazán magas pontszámokat ezekre az épületekre sem adtak a válaszadó polgármesterek. „Tehát kevés olyan beruházás történt, amire mondjuk 2030-ban is úgy tekinthetünk majd, hogy az korszerű lesz” – mondta a Telexnek Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője, a kutatás vezető szerzője. (Az átgondolatlan felújítások rossz magyarországi gyakorlatáról itt írtunk bővebben.)
Az öt évvel ezelőtti kutatáshoz képest viszont az energiaszegénység kérdésében rosszabb lett a helyzet, pedig ez már eddig is jelentősen meghaladta az uniós átlagot. Az energiaválság hatására a szilárd tüzelőanyag felhasználása jelentősen megnőtt a kistelepüléseken. A válaszadók 70 százaléka jelezte, hogy a településükön gyakoribb lett a fatüzelés, 25 százalékuk pedig a széntüzelés kapcsán érzékelt növekedést.
Amíg eddig nagy átfedés volt az erdős területek és azon települések között, ahol a lakosság nagy része eddig is tűzifát használt, ez az energiaválság hatására már közel sincs így. Elsősorban Északkelet-Magyarországon nőtt meg a fatüzelés, míg a széntüzelés Békés, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében terjedt el leginkább.
Ha a középületeket nézzük, ugyanakkor a jelenleg felhasznált fűtőanyagot tekintve továbbra is a földgáz dominál (72 százalék), habár komolyabb, 10 százalékos átrendeződés figyelhető meg a fatüzelés javára (16 százalék) a 2017-es felmérés eredményéhez képest.
A WWF kutatása szerint 2017-hez hasonlóan
a válaszadó önkormányzatok közel fele nem tekintette problémának a fűtési szezon alatti légszennyezettséget, de ahol igen, ott jelentős átrendeződés történt: míg 2017-ben tizedük szerint jelentett súlyos problémát a légszennyezettség, az idei télre vonatkozóan ez az arány már 25 százalék volt.
Azoknak a településeknek a 80 százaléka, ahol a légszennyezettséget az átlagosnál magasabbnak ítélték meg a polgármesterek, ott jelezték, hogy igényt tartanának légszennyezettség-mérőre. Ennek a kérésnek a kielégítése már csak azért is fontos lenne Harmat Ádám szerint, mert
„az országos levegőminőséget mérő hálózat mindössze 54 ponton mér folyamatosan az országban, tehát vannak olyan járásnyi területek, ahol nincsen semmilyen levegőminőség-mérő. Mindig Sajószentpétert szokták emlegetni rossz példaként, ahol rosszabb a levegő minősége, mint mondjuk Kínában, de ott van ilyen mérőpont. Viszont a Sajó völgyében több más településen, illetve a Hódos-patak völgyében vagy sok Ózd környéki településen nincs, és emiatt nem is tudunk pontos adatokat arra vonatkozóan mondani, hogy a mostani fűtésszezonban mennyivel nőtt meg a légszennyezettség.”https://telex.hu/belfold/2023/04/30/rezsivalsag-futes-szen-fa-energiaszegenyseg-energiahatekonysag-wwf
telex?
😁😂🤣😃😂😀😀
Kína 4 év alatt annyival növeli a CO2 egyenértékű kibocsátást, mint az egész EU teljes kibocsátása. Ha holnaptól az EU helyén egy lakatlan pusztaság lenne az 4 évvel tolná ki a klíma-argameddon eljövetelét.
A klímacél is elérhetetlen a legnagyobb kibocsátók nélkül (Kína+USA+India+Oroszország több mint a felét adja !!!):
1. Kína 27,51% – majdnem a világ kibocsátásának 1/3
2. USA 14,75%
3. India 6,43% – az első három ország 48,69%, majdnem a világ kibocsátásának fele
4. Oroszország 4,86%
5. Japán 2,99%
6. Brazilia 2,25%
7. Németország 1,98% – az első 7 a világ kibocsátásának 60,77%
8. Indonézia 1,64%
9. Kanada 1,63%
10. Mexikó 1,62% – az első 10 ország 65,66%
11. Irán 1,58% – az első 11 ország 67,24%, vagy több mint 2/3
12. Dél-korea 1,49%
13. Ausztrália – idáig 70,01%
14. Szaud Arábia 1,21%
15. Nagy Britannia 1,20 – a második EU tag, összesen 72,42%
16. Dél-afrika 1,13% – az összes ország aki 1%-nál nagyobb kibocsátással rendelkezik (73,55%)
17. Franciaország 0,97%
18. Olaszország 0,93%
19. Törökország 0,90%
20. Ukrajna 0,83% – az első 20 ország 77,18%
21. Lengyelország 0,80%
22. Argentína 0,74%
23. Pakisztán 0,72%
24. Kazahsztán 0,69% – itt haladta meg az összes kibocsátás a 80%-ot (80,13%)
…
45. Belgium 0,25% – összesítve itt lépi át a 90%-ot (90,11%)
…
70. Magyarország 0,13%
„…ahol nincsen semmilyen levegőminőség-mérő. ”
melyik libsi műszergyártó ügynökei vagytok?
vegyetek inkább kártyás villany- vagy gárórát a szegényeknek
én is jobban járok, meg ők is.
Nincs benzin vagy nincs gépkocsivezető?
ja, kell a hangulatkeltés
„A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal üzemeltetésében működő ÉMI mobil mérőkocsik mérési helyszíneinek listája az alábbi linken található: Mobil
A nemzetközi adatszolgáltatásba bejelentett mérőhelyek és szennyezők listája az alábbi linken található: Nemzetközi…”
https://media1.hu/wp-content/uploads/2023/05/donath_anna_andor_eva_bocsanatkeres_IMG_8280.jpg
Nem ezen a képen ölelgeti Pankotai Lilit a Donáth-klán feje?
Nem ezen a képen ölelgeti Pankotai Lilit a Donáth-klán feje?