Japánban kiterjesztett családtámogatási intézkedésekkel, egyebek mellett jövedelempótlékkal ösztönzik az egyre öregedő lakosságot a házasságkötésre és gyerekvállalásra – közölte a japán kormány pénteken.
A jelenleg érvényes rendszer szerint minden, alacsony jövedelemmel rendelkező háztartás havonta 10 ezer jen (26 ezer forint) támogatást vagy gyermekenként 15 ezer jen (39 ezer forint) pótlólagos juttatást kap. A pénteken bemutatott családtámogatási intézkedések legfontosabb eleme a jövedelmi korlát eltörlése és így a támogatásra jogosultak körének kiterjesztése. Ezzel az állam a jövőben minden szülőnek anyagi támogatást nyújt mindaddig, amíg gyermeke el nem éri a középiskolás kort. A tervezet szerint a tokiói kormány emellett fontolóra vette, hogy az általános egészségbiztosítási rendszer keretein belül átvállalja a szülőktől a szülési költségeket, továbbá ingyenessé tennék az iskolai étkeztetést az általános iskolákban. A kormány ezenkívül megemelné a szülési szabadság idején járó támogatások összegét is,
Az ázsiai szigetországban a születések száma immár hetedik éve folyamatosan negatív rekordot döntött azóta, hogy 1899-ben elkezdték hivatalosan nyilvántartani. Tavaly fordult elő először, hogy 800 ezer alatt volt az újszülöttek száma. Kisida Fumio miniszterelnök 2021-es hivatalba lépésekor kormányprogramjának egyik legfontosabb napirendi pontjaként hivatkozott az öregedő társadalom okozta demográfiai és gazdasági problémák kezelésének szükségességére. A pénteki kormányzati intézkedések bemutatásakor Kisida újságíróknak kifejtette: a kormány a miniszterelnök elnökletével új testületet fog megalakítani, melynek feladata a családtámogatásra vonatkozó költségvetési kérdések pontos kidolgozása lesz. Hangsúlyozta: a cél, hogy a támogatásokat a korábbiak duplájára emeljék. Egyelőre nem közölték, hogy
A gyermekvállalással és -neveléssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedések felügyeletére a kormány – Ogura Maszanobu gyermekpolitikai miniszter vezetésével – új hivatalt hoz létre, amely már szombaton munkához lát. Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága, de az országban – nemzetközi összehasonlításban is – kiemelkedően magasak a megélhetési költségek. A munkavállalók 40 százaléka részmunkaidőben vagy megbízási szerződés keretében dolgozik, a kormányt pedig sok kritika érte, amiért sokak szerint nem tett eleget azért, hogy megkönnyítse a fiatalok, a nők és az etnikai kisebbséghez tartozók társadalmi integrálódását. Egy felmérés szerint a 18 és 34 év közötti japán nők sokkal inkább a karrierlehetőségekre koncentrálnak, és legtöbben ugyan terveznek házasságot, de túlnyomó részük nem akar egynél több gyereket vállalni. Ráadásul évek óta növekszik azon nők száma is, akik egyáltalán nem akarnak férjhez menni.