Megérkezett a KSH friss munkanélküliségi statisztikája, ebből derül ki a lesújtó adat.
A legmagasabb foglalkoztatási arány tavaly Győr-Moson-Sopron megyét és Budapestet, a legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyét jellemezte, a területi különbségek csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva – állapította meg a KSH Fókuszban a vármegyék, 2022. I-IV. negyedév című friss kiadványában.
A KSH munkaerő-felmérése alapján tavaly a IV. negyedévben az ország 15-64 éves népességének 77,6 százaléka, 4,8 millió ember tartozott a gazdaságilag aktívak közé, országosan 9 ezerrel dolgoztak többen, mint 2021 azonos időszakában. Hozzátették: a foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,4 százalékponttal 74,5 százalékra nőtt.
A foglalkoztatottak népességen belüli aránya 12 megyében emelkedett, 7 megyében és a fővárosban pedig csökkent. A legnagyobb csökkenést Vas vármegyében (-4,1 százalékpont), a legnagyobb növekedést pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében mérték. A foglalkoztatási arány Győr-Moson-Sopron vármegyében 79,2 százalék, Budapesten 79 százalék, Komárom-Esztergom vármegyében 77,9 százalék, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 68,1 százalék, Somogyban 68,2, Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig 68,8 százalék volt.
A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbi 3,7-ről 3,9 százalékra nőtt, ezen belül 6 megyében és a fővárosban mérséklődött, 12 megyében emelkedett, Heves megyében stagnált. A legnagyobb csökkenés Baranya megyében (-1,8 százalékpont), a legnagyobb növekedés Békés megyében (3,1 százalékpont) következett be.
A munkanélküliségi ráta 0,9 és 8,9 százalék között szóródott.
A legalacsonyabb (2 százalék és az alatti) Veszprém, Komárom-Esztergom, Csongrád-Csanád, Fejér és Vas megyékben, a legmagasabb (7,4 százalék és a feletti) Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben volt – közölte a KSH, hozzáfűzve: a területi különbségek a munkanélküliségben is csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Kitértek arra is, hogy a gazdaságilag inaktívak száma az országban 43 ezerrel 1,4 millióra csökkent. Az inaktívak száma 14 megyében mérséklődött, legnagyobb mértékben Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Somogy megyében (14, illetve 12-12 százalékkal).
December végén 230 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, 3,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban – írták az elemzésben, kiemelve: Borsod-Abaúj-Zemplén kivételével az összes megyében és a fővárosban is csökkent az álláskeresők száma, a legjelentősebben (14 százalékkal) Baranyában.
Az álláskeresők legnagyobb hányada (42 százaléka) legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el, arányuk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb (53 százalék), a diplomás álláskeresőké pedig a fővárosban (26 százalék).
Akkor csak az kérdésem, miért nem jelentkezik szinte senki az álláshírdetésre?
Nyilván nem akar dolgozni, aki munkanélküli!
Furcsa módon, ott a legmagasabb a munkanélküliség, ahol legtöbb a cigány!
Oda kéne a két
közé egy 9mm- es lyuk!
Az itt a baj, ha vidéken laksz és nem tudsz autót fenntartani, tömegközlekedéssel nem tudsz dolgozni járni a mai viszonyok között, mert azt sajna központilag szétverték, ezért esélyed sincs, hogy távolabb munkát tudj vállalni, helyben meg sok munkalehetőség nincs.
Szakképzetlen, írni-olvasni alig tudó, speciálisan szocializálódott munkavállalót pedig senki nem akar foglalkoztatni, mert nem keresi a fölösleges problémát ( pld: tuggyukhollaksz; elvágomanyakad; meghalasztalak;stb.).