A brit Financial Times már novemberben leírta ezt a számot. A kormány vélhetően három módon támogatja a CATL-gyárat: közvetlenül pénzzel munkahelyteremtési támogatás formájában, adókedvezményekkel és infrastruktúrafejlesztésekkel. Egyelőre csak az utóbbi nyilvános, értéke 88 milliárd forint.
800 millió euró, vagyis 320 milliárd forint támogatást ad a magyar kormány (az állam) a Debrecenbe települő kínai CATL-gyárnak – osztotta meg a Facebookon Tompos Márton momentumos országgyűlési képviselő a kínai sajtóban megjelent cikkekre hivatkozva.
Valójában a 800 millió eurós információ nem új, és nem a kínai sajtóban jelent meg először, hanem a Financial Timesban még 2022 novemberében – a cikkről annak idején a hvg360 is beszámolt.
A Financial Times szerint egyébként ez nem munkahelyteremtési támogatás, hanem adózási és infrastrukturális “ösztönzők”. A cikk a CATL által korábban Lengyelországgal és Szerbiával folytatott tárgyalásokra rálátó forrásokra hivatkozva említi ezt az összeget, illetve emlékeztet rá, hogy Szijjártó Péter külgazdasági miniszter szerint “bravúros mentés” volt a CATL gyárának elhappolása “másik helyszín” elől.
Egyelőre se a magyar kormány, se a kínai fél nem hozta nyilvánosságra, mennyi munkahelyteremtési támogatást kap a CATL. Szijjártó szerint a támogatásról értesítették az Európai Bizottságot (a bármiféle beruházásokra adható állami támogatások mértékét uniós szabályok korlátozzák), a számot pedig majd csak a Bizottság döntése után hozzák nyilvánosságra. A külgazdasági minisztérium egyébként rendszeresen (bár jelentős spéttel) nyilvánosságra hozza, egyedi kománydöntésekkel mely vállalkozások mely beruházásai mekkora munkahelyteremtési támogatásokat kapnak. Tény, a kormány enyhén szólva bőkezűen osztja ezeket a támogatásokat, újabban a legnagyobb kedvezményezettek az ázsiai akkugyártók
ti miért nem csaltatok így 2010-ig?
ja, hogy 12 év alatt eljutottatok Gyurcsánytól Gyurcsányig 😃😂😁😀
100 CATL-et, ezeret , hadd üsse meg a régi és új bolsikat a guta!
De majd ne gyertek ide vízért kuncsorogni te kis kínai komcsi kukifaló :):):)
Nocsak, Okostelefonkaka, megint nagyot akartál fingani, de beszartál. 🙂
Mielőtt hőbörögsz, nézz utána a tényeknek. 😛
„Ezek a technológiák egymásra vannak utalva, és ha a szisztéma bármelyik elemét kivesszük, az egész borul. Nem tudok áttérni másfajta erőműre, ha nem tudok betonozni.
És ha nem tudok betonozni, akkor nem tudok gyárat építeni, sem acélt gyártani, tehát a civilizáció működésben tartásához szükséges technológiák összeomlanak, és nincs helyettük másik. Ha nem tudok betonozni, nem tudok felállítani egy szélkereket sem. Ráadásul az egész modern civilizáció villamos energiával működik, és ez annyira kiszolgáltatottá és sérülékennyé teszi, hogy globális és tartós áramszünet esetén gyakorlatilag rövid időn belül összeomlana. Ha csak a Facebook lefagy egy pár órára, már az több milliárd dolláros kárt okoz.
– Mi a helyzet a megújuló energiával?
– El kell, hogy oszlassak egy mítoszt: megújuló energiaforrás nincs. Persze, a primer energiaforrás maga megújuló, mert a szél fúj, a nap süt. De a napból nem a számunkra hasznos formájú energia jön, azt át kell alakítanunk. A busmanoknak megfelel a nap úgy, ahogy van, de nekik nem kell áramot termelni; valóban fenntartható módon élnek, vadásznak, meg gyűjtögetnek, és elvannak azzal az energiával, ami a napból érkezik: a növények hasznosítják, ők meg begyűjtik. De nem tud és nem is akar visszatérni ehhez az életformához közel nyolcmilliárd ember.
– De ha az energetikai átmenet azt jelentené, hogy a fosszilis erőművek helyett fotovoltaikusak lesznek…
– Az elektromos áram előállítása akkor sem megújuló formában történik. A napelem nem energiaforrás, abban nulla energia van. Ráadásul 20-30 évig működik jobb esetben, utána már olyan kémiai átalakulást szenved, hogy nagyon nagy ráfordítással lehet csak újrahasznosítani az alkotórészeit. Ha 25 évig működik egy napelem, akkor az első hat évben csak azt az energiát termeli vissza, amit a gyártása során elhasználtak. És annak az energiának a nagy része, amit a napelem gyártásába be kell fektetnünk, szintén fosszilis. Szóval bezárult a kör. A kelenföldi kapcsolt hőerőmű, ami hőenergiát és villamosenergiát állít elő, 500 megawattot termel. Ha ezt napelemmel akarnánk Magyarországon megvalósítani, ahhoz ezer hektáros napelemparkot kéne létrehozni. És ezt általában olyan helyre kell tenni, ahol süt a nap, tehát ahol a növények is szívesen éldegélnének. Ráadásul a napelemekhez szükséges anyagokat tiszta formában előállítani, ez iszonyatos energiamennyiséget emészt fel. A szilícium gyakori elem a Földön, a kőzetekben van, de nagyon ragaszkodik az oxigénhez. Elképesztő energia kell ezeket a kötéseket elszakítani, és speciális technológia szükséges hozzá. Az alumíniummal hasonló a helyzet.”