Az árak mennek lefelé a kontinensen, kivéve Magyarországon.
Az orosz-ukrán háború előtti szintre esett vissza a gáz ára szerdán az Európában irányadó holland tőzsdén. Egy megawattórányi fűtőanyagért 65 eurót kértek – hasonlóan alacsony szinten tavaly január végén mozgott az ár, 2022. január 20-án 64,8 euróba került ugyanez a mennyiség, egy nappal korábban pedig 62,2-be.
Mindez a szokatlanul enyhe európai tél, a visszafogott ipari fogyasztás és a háborús ellátáskockázatok miatt rohamtempóban feltöltött tárolók miatt történt. A betárolás, mint hogy a meleg időjárás miatt a lakosság sem fűtött annyit, elképesztően sikeres volt. Az EU és Nagy-Britannia együttes elspájzolt gázmennyisége 9 terawattórányival nőtt tavaly december 23. és idén január 2. között, miközben az előző évtizedben ilyenkor átlagosan 26 terawattórányi csökkenés volt megfigyelhető. A betárolt összmennyiség a Reuters szerint így most 30 százalékkal – 218 terawattórányival – több, mint a megelőző tíz év ugyanerre az időszakra számolt átlaga.
A predikciók szerint ráadásul a betárolási időszak kezdetéig – ez április elseje – 562 terawattóra környékére apadnak csak le a gázkészletek (435 és 743 terawattóra közti szórással), ami a második legmagasabb tél végi készletszintet jelentené 2013 óta. Az évtizedes átlag 345, az elmúlt tíz év legmagasabbja pedig a 2019/20 telének végén megmaradt 609 terawattóra volt. Az EU és Nagy-Britannia teljes tárolókapacitása 1129 terawattórányi, százalékban számolva a valószínűsített tél végi telítettség tehát 50 százalékos lesz, 39–66 százalék közötti szórással.
A gáz alacsonyabb árazásával (ami még így is jóval a 2021 őszét megelőző időszak szintje fölött van) a kereskedők a fogyasztás felpörgetésére játszottak. Az áresés olyan mértékű volt, hogy az EnergyScan elemzése szerint megközelítette azt a szintet, amikor már jobban megéri gáz felhasználásával termelni az áramot a szénégetéssel szemben. Ilyesmiről az elmúlt évben álmodni sem lehetett.
Egyelőre úgy tűnik azonban, hogy sem a viszonylagos alacsony szinten stagnálással, sem további árcsökkenéssel nem számolhatunk. Csütörtökön már megállt az árcsúszdázás, napközben megint drágulni kezdett az áru (a cikk írásakor 68 eurón áll), a Bloomberg szerint azért, mert a kereskedők meggondolták magukat, és a szokatlanul meleg téli időjárás helyett a kockázatokra és a kínálat várható beszűkülésére fókuszálva kezdték el árazni a terméket. További részletek a Hvg cikkében olvashatók.
Nekik nincs vészhelyzet, csak nekünk.
Gázbőség mellett kajabőség is van. „Viktorék”-nál.
A „Döglött Kutyák” sem éheznek:
https://mindenszo.hu/wp-content/uploads/2021/02/jakab-parizer1.jpg
🙂 🙂 🙂
Lengyelország és Szlovákia pedig a Norvég gázt kapja kiépült ugyanis a Norvégiából érkező gázvezeték hálózat amely mindkét országba szállít gázt a Norvég gázvezeték. A Szlovákiai Nagykapos kompresszorállomásig húzódó gázvezeték a Baltic Pip gázvezeték része. Stratégiai beruházás amely az északot összeköti a déllel. Stratégiai fontosságú ugyanis Oroszországtól független alternatívát nyújt a Norvég gázvezetéken való gázszállítás Lengyelországba és Szlovákiába. Fekete tengeri Romániai Neptun gázmezőkön is ha megindul a termelés akkor a Norvégokhoz hasonlóan Románia is gáz nagyhatalommá válhat és szállítmányozási nagyhatalommá. Sőt az északi sarkkörnél az északi tenger jege alatt is gázmező rejlik ha azt is feltárják és megindul kitermelés akkor így a 3 gázlelőhely rendelkezésre állásával. 1. Norvég gáz, 2. Neptun fekete tengeri Romániai gázmezők, 3. északi tenger jege alatti gázmezők így a hárommal együtt nem, hogy földgáz hiány nem lesz Európában de földgáz bőség lesz. Sőt akár még további szállításokat is vihet Európa oda ahol igény van rá mint jelenesetben a Norvég gázt szállítja Norvégia Lengyelországnak és Szlovákiának a Balti gázvezetéken. A gáz ára és infláció csökken Európa szerte. Magyarország miért „kakukktojás”?