Könyv, zene, kiállítás, film, színház – a Narancs heti kulturális kínálata:
KÖNYV
Aj Csing: Elvesztett évek
Ai Weiwei apját a kommunista rendszer jobboldali elhajlás vádjával családostól száműzte, és eltiltotta az írástól, a vékony könyvben 1932-től 1942-ig, aztán 1954-től 56-ig, majd 1978-tól szerepelnek a költeményei. Aki az elejétől olvassa az Elvesztett éveket, rájöhet, hogy a költészet révén is meg lehet ismerni egy idegen világot. Bakos András írása a kötetről itt olvasható!
FILM
Semmi
Janne Teller Semmi című regényét először betiltották, majd kötelező olvasmánnyá tették, a viszonyulás a könyvhöz pedig azóta is csak e két szélsőségen mozog. A könyv a változás misztériuma köré épül, a belőle készült film azonban ezt szimpla generációs problémaként tálalja, mely hibájáért az univerzalitás csodájával fizet. Olvassák el kritikánkat a filmről itt!
FILM
A magunk módjára üvölteni
Dér Asia dokumentumfilmjének fő kérdése az, hogy „ki volt Kassák Lajos”, akinek mindenki hallotta a nevét, de műveit csak kevesen olvassák. Dér azonban nem irodalmi vagy művészettörténeti alapon közelít, sokkal inkább az utókorra gyakorolt hatásokat illetően. Ajánlónk a Verzión láthatható filmről itt!
|
„Ezeket az arányokat és számokat kell figyelmesen nézegetnie mindenkinek, aki eddig nem értette, hogyan volt lehetséges, hogy Magyarország lakossága Európában példátlan rekordidő alatt, mindössze 5-6 hónap alatt felrámolta 600.000 honfitársát marhavagonokba, és a halálba küldte őket. Ezek a számok mutatják meg azt is, hogyan lehetséges az, hogy Magyarország egy jelentéktelen mellékszereplő törpeállamként lakosságarányosan annyi embert veszített a háborúban, mint a háborút megvívó nagyhatalmak. Ezek a számok mutatják meg, miért nem lesz Magyarország soha egy boldog, egységes, virágzó, vagy működő ország.
Itt a másképpen gondolkodók egy másik valóságban élnek. Itt a mai napig vagonírozna a kormánypárti szavazó, ha tehetné. Ezeket nem érdekli sem az, hogy hol tart a világ, sem az, hogy létezik erkölcsi minimum (mert nekik nem létezik), sem az, hogy egy másik emberéletnek van értéke.
Ezek a számok feketén-fehéren mutatják, hogy Magyarországon ma is több MILLIÓ ember él, aki büszkén vállalja azt a véleményét, hogy az orosz hadsereg nagyon is helyesen kínozza, irtja, gyötri az ukrán polgári lakosságot. Támogatja a tömeges nemi erőszakot, a piszkos bombákat, az ellenséges katonák fizikai, pszichikai gyötrését erre épített táborokban, és támogatja a tömegpusztító fegyverek alkalmazását a 21. században.
Ilyen gusztustalan, elvtelen, értéktelen, sokkolóan kegyetlen és sokkolóan ostoba népnek nincsen sem helye, sem jövője ezen a bolygón. És nekünk ezeket a lélektelen férgeket kéne együttérzően sajnálni, amiért 100e Ft alatt van a nyugdíjuk, amiért egy futballöltözőben tanul a gyerekük, amiért éhezve rohadnak bele a kurva hidegbe kábé jövő héten. Ezekkel, akik bennünket is holnap koncentrációs táborokba zárnának, és legszívesebben Facebook Live-on néznék a kivégzésünket.”