Baltic Pipe. Jön a a norvég gázt Dánián át Lengyelországba.

Felavatták a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, évi 10 milliárd m3 kapacitású Baltic Pipe vezetéket a Szczecin mellett fekvő északnyugat-lengyelországi Goleniówban.

A beruházást jelképesen Andrzej Duda lengyel elnök, Mateusz Morawiecki lengyel, valamint Mette Frederiksen dán kormányfő avatta fel a goleniówi gázkompresszor-állomáson rendezett ünnepségen.

Duda azt mondta, a csővezeték lehetővé teszi a lengyelországi gázszállítások diverzifikációját, megerősíti Lengyelország szuverenitását és függetleníti az országot az orosz szállításoktól. Szerinte a vezeték nagyban hozzájárul az EU-s országok gázellátási problémájának megoldásához is, mivel a gázt Lengyelországból „oda továbbíthatják, ahol szükség lesz rá”.

A VG augusztusban azt írta, elkészült a Lengyelországot és Szlovákiát összekötő gázvezeték, és „eddig 860 km készült el a Baltic Pipe rendszerből, azonban ez még folytatódik Magyarország, Ausztria és Románia irányába is”.

Morawiecki azt mondta, Európában a gázszállítások terén „véget ér az orosz dominancia korszaka, amit zsarolás, fenyegetések, nyomásgyakorlás jellemzett”. A Baltic Pipe ellensúlya annak, ami Putyin háborús terveit szolgálta, vagyis ellentéte az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetékeknek – utalt Morawiecki a szintén a Balti-tenger alatt létesült orosz-német beruházásokra.

Az Északi Áramlat két csővezetékén minap észlelt, egyelőre ismeretlen eredetű gázszivárgásokra utalva Morawiecki azt mondta: „Világosan látjuk, hogy szabotázscselekményről van szó”, ez valószínűleg az ukrajnai helyzet eszkalálódásának újabb szakaszát jelenti.

Mette Frederiksen az orosz gáztól való függetlenedés irányában tett fontos lépésnek nevezte a Baltic Pipe vezetéket. Azt mondta, Moszkvának nem szabad megengedni, hogy fegyverként használja fel az energiát.

Az ünnepségen részt vett Terje Aasland norvég olaj- és energiaügyi miniszter is.

 Csőrendszerek és elzáró berendezések az Északi Áramlat 2 balti-tengeri vezeték gázfogadó állomásán és az Eugal távolsági gázvezeték átrakó állomásán.  Illusztráció: Stefan Sauer/dpa via AFP

Az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt Lengyelországba eljuttató Baltic Pipe október 1-jétől fog üzemelni. Az idei év végéig a PGNiG lengyel állami gázszolgáltató 900 millió m3 gáz szállítását tervezi rajta keresztül. Teljes, évi 10 milliárd m3 kapacitással a vezeték jövő év elejétől fog működni.

A PGNiG a csővezetéken a norvégiai koncessziókon alapuló saját kitermelésű gázt és a norvég talapzatokon aktív más szállítókkal már aláírt szerződésekből származó gázt szállít majd. A legnagyobb volumenű szerződést a PGNiG pénteken írta alá a norvég Equinor céggel: ennek értelmében 2023 elejétől 10 éven keresztül évi 2,4 milliárd m3 gáz érkezik Lengyelországba.

Lengyelországban a Baltic Pipe hozzájárul az április végén megszűnt orosz gázszállítások helyettesítéséhez. A lengyelországi gázfogyasztás tavaly 20 milliárd m3 volt. Az országban évi kb. 4 milliárd m3 földgázt termelnek ki. A gázszükségletet Varsó katari és amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) behozatalával is fedezi. A balti-tengeri Swinoujsciében működő LNG-kikötő kapacitását jövőre a tervek szerint 8 milliárd m3-re bővítik.

Az Energinet dán és a Gaz-system lengyel gázvezetékrendszer-üzemeltető közös beruházásaként létesített Baltic Pipe csővezetékrendszer összesen 900 km hosszú, a Balti-tenger felszíne alatti, 275 km hosszú részét 2020-ben kezdték el építeni. Az 1,6 milliárd euró értékű beruházás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 266 millió eurós támogatásával valósult meg. (MTI, VG)