A múlt héten egy szentendrei általános iskolában egy lódarázscsípés után rosszul lett egy kisfiú, akinek Epipen-injekciót adtak be, megmentve ezzel az életét – tudta meg a 24.hu.

A súlyos anafilaxiás sokkot visszafordító, adrenalin tartalmú injekciót az iskola védőnője adta be, aki lapunknak azt mondta: az intézmény udvarán csípte meg a kisfiút a lódarázs, de a csípés után még nem látszott semmi rajta. Miután bementek a tanterembe, elkezdett viszketni és felhólyagosodni a gyerek bőre, ráadásul a kisfiú később arra is panaszkodott, hogy dagad a szája. A tanító egyből felismerte az allergiás reakció súlyosságát, és elvitte a gyereket az iskola orvosi rendelőjébe. A védőnő is azonnal konstatálta, hogy ez egy súlyos allergiás reakció.

Szaladtam az Epipenért, hívtam a mentőket

– mondta a védőnő, aki nem hezitált beadni az allergiás sokkot megállító injektort.

Az injekció beadása után 1-2 perccel mondta azt a fiú, hogy a szája már nem duzzad annyira, vagyis az Epipentől megállt az allergiás reakció. Tíz percen belül megérkeztek a mentők, akik átvették a kisfiú ellátását, és kórházba szállították.

Szentendrén a tankerület által működtetett iskolák szeptemberben, még a tanévkezdés előtt kaptak két-két Epipent, vagyis a szentendrei állami iskolák és óvodák mindegyikében van ilyen injekció, ami már májusban is életet mentett egy újpesti óvodában. Ott az óvónő észlelte, hogy allergiás reakcióról van szó, beadta a gyereknek az Epipent, majd hívta a mentőket, akik azt mondták, szuri nélkül a kisfiú meghalt volna.

Oktatták a pedagógusokat az allergiáról

Egyre több önkormányzat és tankerület dönt úgy, hogy köznevelési intézményeikbe biztosítják a két adrenalin-autoinjektort. Az eszközök fontosságának felismeréséhez egy tragédia kellett: januárban egy hétéves, mogyoróallergiás kisfiú egy újpesti iskolában a szülinapozás közben elfogyasztott, mogyorót tartalmazó torta miatt rosszul lett. Életéért hiába küzdöttek a mentők.

Az önkormányzatok önköltségen szerzik be az autoinjektort, mivel egyelőre nincs minisztériumi rendelet arról, hogy minden intézményben kötelezően legyen Epipen-eszköz, amit a súlyos allergiás reakciót produkáló combjába kell döfni, és ott tartani 10 másodpercig.

Janklovics Natasa – aki érintett szülőként hozzá hasonló édesanyákkal és egy szakorvossal együtt megalakította az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesületet – a szentendrei eset után lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, bár örvendetes, hogy egyre több óvodában és iskolában van Epipen, továbbra is nagyon hiányzik az ezt kötelezővé tevő rendelet, illetve az is, hogy legyen egy minden intézményre érvényes protokoll arról, hogy mi a teendő, ha anafilaxiás rizikójú gyerek érkezik az adott intézménybe, és mit kell tenni, ha megtörténik a baj.

A szentendrei általános iskola védőnője azt mondta, az allergiás rohamról korábban már beszéltek az iskolaorvossal, és oktatófilmeket is néztek, így nem volt ismeretlen az Epipen használata. Gyakorló eszközt is kaptak, amivel kipróbálhatták a beadását. A védőnő azt is elmondta, hogy ők maguk tartottak a pedagógusoknak oktatást és bemutatót az eszköz használatáról, ki is lehetett próbálni az injektort a tanévnyitó értekezleten. Nemcsak az eszközről, hanem az életveszélyes anafilaxiás sokkot kiváltó allergiáról is tartottak felvilágosítást a tanári karnak. Kiemelte, hogy ezt a tudást „életben kell tartani”, évről évre fel kell frissíteni.

Janklovics Natasa is hangsúlyozza, hogy mennyire fontos az Epipen használatának elsajátítása: nincs idő felhívni az orvost, esetleg felkeresni a szülőt, olyan gyorsan súlyossá fajulhat az allergiás reakció, hogy öt perc alatt összeomolhat a keringés, visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el, és 15-20 perc múlva beállhat a halál.

Az injektor használatának ismerete mellett legalább ennyire fontos, hogy a tanárok, a szülők és a közétkeztetést biztosítók is ismerjék az anafilaxiás rizikójú allergia jelenségét, hogy megelőzzék azt, illetve ha baj van, felismerjék a tüneteket. A szentendrei általános iskolában az injektort használó védőnő tudása mellett fontos volt az is, hogy a csípés utáni első allergiás reakciót felismerte a gyerekkel tartózkodó tanárnő, és tudta, hogy azonnal segítséget kell kérnie.

Azt az elsősegélynyújtást rendszeresen oktató védőnő is elismeri, hogy nem minden pedagógus meri és tudja beadni az injektort, de ilyenkor segítséget kell kérni, akár úgy is, hogy mentőt hív, és a diszpécser átvállalhatja az injektor beadásának felelősségét.

Fontos tudni, hogy az Epipen ugyan megállíthatja az anafilaxiás allergiás reakciót, de könnyen előfordulhat, hogy az visszatér, a „második allergiás körre” azonban már mindenképp orvosi ellátás szükséges. Éppen ezért nem elég csak az autoinjektor beadása, a mentők hívása is elengedhetetlen.

Még mindig nagy a tudatlanság

Bár egyelőre nincs minisztérium által elfogadott eljárásrend a köznevelési intézmények számára, Papp Gábor szigetvári gyerekorvos még a januári újpesti tragédia előtt összeállított egy 20-30 perc alatt elsajátítható és ingyen letölthető oktatóprogramot. Az AKI, vagyis az Allergia Képzett Iskola programja az ételallergiás gyermekek biztonságosabb iskolai környezetének megteremtését célozza, és már több száz pedagógus, illetve szülő elvégezte. A gyerekorvos volt az is, aki megpróbálta felmérni, mennyi súlyosan allergiás gyerek lehet az országban. Az óvodáknak és iskoláknak kiküldött kérdőívek összesítése utáni becslése szerint

22–25 ezer anafilaxiás rizikójú gyerekről lehet.

Hivatalos adatok továbbra sincsenek. Janklovics Natasa elmondta, hogy a legnagyobb közétkeztetőnek számító Hungast Csoport az idei tanévkezdésre megpróbálta felmérni, hogy a diétás étkeztetést kérő gyerekek közül mennyi a súlyosan ételallergiás. Az érintett szülőknek külön lapon kellett nyilatkozniuk az anafilaxiás ételallergiáról, ám sokan ételintoleranciát írtak be, ami nem ugyanaz, mert az anafilaxiás sokkot előidéző ételallergiával ellentétben az intolerancia nem életveszélyes. Janklovics szerint ebből is látszik, hogy még mindig nagy a tájékozatlanság a témában, bár a januári tragédia után nagy figyelmet kapott a téma. Terjed az információ, de nagyon lassan – mondja a maga is ételallergiás gyereket nevelő édesanya, aki szerint azok a legveszélyeztetettebbek, akik nem ismerik, mit jelent a súlyos allergia, legyen szó ételről vagy rovarcsípésről.

Noha a tájékozatlanság még mindig nagy, és a döntéshozók malmai is lassan őrölnek, az újpesti kisfiú januári halála óta fontos változások történtek. Tb-támogatott lett a darázscsípett szentendrei kisfiút is megmentő Epipen-injektor, amit egyre több óvoda és iskola rendelkezésére bocsátanak, valamint a Hungast Csoport is vállalta, hogy szeptembertől kivezeti a céggel kapcsolatban álló oktatási intézmények menzájáról a leggyakoribb allergének közé tartozó földimogyorót, a dióféléket és a szezámmagot.