Miskolc. Gáti doktor szívó ágra rakta a dubaizó Szopkót. Hogy ne hányjuk el magunkat…

Miskolc szerte ismert levelezőnk naponta ír Európa tér ügyében. Itt a mai.

Tisztelt Szopkó úr!

 

Miközben maga mélyen hallgat, és messze elkerüli az Európa teret, mert Dubaiban jobban érzi magát, fogalma sincs, mi folyik a választói körzetében.

Mi már rég megelégeltük a maguk bénázását, például egy éve, amikor a ládákat teleszórták azzal az undormány forgáccsal, levittünk egyet a saját növényeinkből, egy télálló, igénytelen, mégis mutatós növényt, hogy ne hányjuk el magunkat, valahányszor kilépünk a házból (bal felső kép).

Mivel ritkán jár felénk, a választói körzetében, küldöm a jelenlegi állapotot (jobb felső kép), amint láthatja, a növény hatalmasat fejlődött. Nem szívesen árulom el olyanoknak a titkot, akik dubajozni járnak közpénzen, de gyaníthatóan nem fog tanulni belőle, ezért kivételt teszek. Képzelje, olykor leviszek a saját vízórám terhére 1-1 kanna vizet.  

Az alsó képek a városgazda munkájának, avagy inkább munkakerülésének „eredményét” mutatják, azaz referenciaként, kontrasztként szolgálnak.

Nekem nem kenyerem a felvágás, ezért nem hívtam ki a Minapot, csak magamnak örökítettem meg az ültetéskori állapotot. Persze nekem nem is jöttek volna ki, mert nincs olyan hatalmam, amivel visszaélve kirendelhetném őket fotózni, Bezzeg 3 év és nem kevés tiszteletdíj besöprése után amint kitépett 8-10 fűszálat (kesztyűben nehogy bepiszkolja a kezét), ki kellett vonulniuk (erre volt pénz) és közzé kellett tenniük. Próbáltak volna nem engedelmeskedni.

Egyszer majd, ha nem sértődötten olvassa leveleimet, hanem hajlandó el is gondolkodni, nem 300 euro napidíjért, nem közpénzen, hanem a sajátján (én is így szoktam) kiruccanhatna nem Dubaiba, nem nyugatra, csak ide a szomszédos Kassára, ahol szintén háborús helyzet van, mint nálunk , és szánjon rá 1-2 órát arra, hogy végigsétál a főutcán. Utána idehaza arról regéljen a Minapnak, hogy mit látott, és ahhoz képest mire képes a saját körzetében. Ja, és ne felejtsen el belepirulni. Lesz rá oka. Akiknek meg még arra sem futja, hogy retúrjegyet vegyenek Kassára, tudják meg, milyen az a város, amelyet nem dilettánsok vezetnek.

Elárulom, én kétszer szavaztam magára (először és utoljára), mert azt hittem, elődje felállította az abszolút nulla szintet, és lehetetlen alulmúlni. Beismerem, tévedtem. Csak annyival volt jobb, hogy nem jött ide szamárpados szerecsenmosdatókkal.

Pizzát pedig továbbra is Encsen veszek az Anyukám mondtában Kassáról hazafelé jövet, ahová időről időre kiruccanok felüdülni, feltöltődni, látni, hogy másképp is lehet. Az encsi fiúkban pedig ezerszer jobban megbízok. Jó hírüket nem a Minapnak meg harsonázó padtársaknak köszönhetik, hanem a minőségi munkájuknak Ezt a két évet meg igyekszem valahogy túlélni. Bár ahogy öregszem, fogynak az eltékozolható éveim.

Azt a kiszáradt növényzetet (alsó képek) nem szívesen látom naponta, de nem szeretnék bírságot fizetni a bekamerázott területen, ha lenne oly kedves céges ph papíron pecséttel, aláírással engedélyezni, én kivágnám. Ja, a Minap fotóst el ne mulassza kiküldeni! Csak hogy kvittek legyünk. És írják meg, hogy ezt én napidíj és tiszteletdíj nélkül teszem.

Üdvözlettel: Dr. Gáti Attila,

aki nem padtárs, és nincs magukkal, és nem szégyelli az iskolai végzettségét, és aki nem bízna 40 milliárdot (sőt negyvenezret sem) olyanokra, akik egy zsebkendőnyi tér növényzetét sem képesek életben tartani