Bár a nemzeti park és az erdőgazdaság munkatársai az erdőtüzet követően szinte azonnal megkezdték a károk felszámolását, a károsodott terület helyreállítása évekbe fog telni.
Éppen két héttel ezelőtt csaptak fel lángok a Bükkben, Jávorkút környékén. Az erdőtűz nagyrészt a Lillafüredi, kisebb mértékben pedig a Répáshutai Erdészeti Igazgatóság területén jelentkezett, összesen hatvanöt hektáron pusztult el az erdő. A Bükk-fennsík leégett része – és azon keresztül az épen maradt területek, például Nagymező, vagy Bánkút – már az erdőtűz másnapján újból megközelíthetők voltak gyalogosan és kerékpárral is, az viszont sokakban merült fel kérdésként: pontosan milyen növények, élőlények pusztultak el itt, és vajon mennyi időre lesz szükség ahhoz, hogy a területre visszatérjen az élet?
A kérdés első felére a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI), a másodikra pedig az Északerdő Zrt. szakemberei adtak részletes választ.
A tűz által érintett területen elsősorban hegyi rétek, fiatal erdőtelepítések és kisebb részben még álló fenyőfoltok voltak, lombos erdő csak kismértékben sérült – kezdte a BNPI Természetmegőrzési Osztályának vezetője. Holló Sándor elmondta, az első kárfelmérési eredmények alapján leginkább a lokálisan előforduló fajok szenvedtek nagy kárt.
Védett növények is elpusztultak
– Sajnos a tűz elérte a fokozottan védett, hazánkban csak a Bükkben előforduló északi sárkányfű élőhelyéül szolgáló töbör nyugati oldalát, ahol a teljes állomány, mintegy tíz tő odaveszett. A szintén fokozottan védett és rendkívül impozáns megjelenésű védett tűzliliomok közül is harminc-ötven tő pusztulhatott el. Védett fásszárúak közül a berkenyék vesztesége számottevő – mondta el Holló Sándor, aki hozzátette, nagyobb testű állatok, madarak pusztulásáról nincs tudomásuk, ők valószínűleg el tudtak menekülni, az ízeltlábúak, köztük a rovarvilág azonban minden valószínűség szerint nagyobb kárt szenvedett.
Pontosabb kármegállapítás viszont csak a jövő évi felmérés alapján várható, akkor derülhet ki, mi is élte túl a tűz pusztítását, vagy milyen számban tudnak visszatelepülni más területekről a védett állatok, esetleg növények.
„A teljes rehabilitációhoz évekre lesz szükség. Ebben fontos szerepe van a terület kezelésének is, hiszen a tűz által felégetett terület jó táptalajt biztosít az idegenhonos fajok, mint például a kanadai aranyvessző megtelepedésének, elterjedésének” – mondta el az osztályvezető.
Folyamatos a kárfelszámolás
Bár a kárfelmérés még tart, a károk felszámolása már szinte a tűzoltással egyidőben megkezdődött – erről már az Északerdő Zrt. tájékoztatta lapunkat.
„Még több facsonk és tuskó füstölt, amikor már a károsodott területen maradt égett faanyag eltávolításának, valamint az erdősítés és a talajelőkészítés technológiájának kialakítását szerveztük” – mondta Mihók István, az erdészeti vezérigazgató-helyettes. – A Bükk-fennsík klímája egyedi, ezért a kialakítandó célállományok, illetve azok fafajösszetételének meghatározása is összetett feladat. Olyan, a természetes folyamatokhoz legközelebb álló, megoldást kell találnunk, amivel a lehető leggyorsabban segítjük hozzá a tájat a megújuláshoz, az erdőt az újraéledéshez, s a munkánkat 50-100 év múlva megítélő utódaink is elégedettek lesznek. Ennek érdekében őshonos fafajokból álló, elegyes, állékony, a termőhelynek és a változó klímának megfelelni tudó, a jövőben is megújulni képes, változatos erdő kialakítása a cél. Kapkodni nem szabad, a természet válaszát is meg kell várnunk, meg kell figyelnünk, és fel kell használnunk a munkánk során.
A szakember leszögezte, a kárhelyreállítással kapcsolatos terveiket egyeztették a BNPI szakembereivel és az erdészeti hatósággal is.
– A célunk közös: a lehető leggyorsabban, szakszerűen megszüntetni a balesetveszélyt, és úgy számolni fel a katasztrófa nyomait, hogy a természeti környezet, az élővilág regenerálódhasson, a ritka, értékes élőhelyek, valamint az azokhoz kötődő fajok megtalálják életfeltételeiket – szögezte le Mihók István.
Időbe telik
A leégett területen most az az erdészet legfontosabb feladata – folytatta –, hogy visszaállítsák a károsodott élőhelyek természeti állapotát, kitermeljék az elpusztult, balesetveszélyes fákat és a tönkrement fiatal növényeket tőrevágják. A vágásterületi hulladék rendezett kezelését követően kezdődhet meg a részleges talajelőkészítés, és az erdősítés pedig időjárástól függően ősszel, esetleg tavasszal kezdődhet meg ott, ahol szükséges.
– A terület egy jelentős részén az erdő természetes megújulására is esélyt látunk, ezért ne lepődjenek meg az erdőlátogatók, ha a fakitermelés és a vágástakarítás után látszólag semmi sem történik: a tőrevágandó fiatalosok nagy része várhatóan tőről kihajt, azaz kisarjad, bár a hiányzó csemeték pótlására szükség lesz, illetve a károsodott erdeifenyves átalakítását egyébként is a természetes úton megjelent hazai fafajokra alapozva, természetszerű módon terveztük – részletezte.
Mihók István végül hozzátette, bíznak abban, hogy az érintett terület élővilága gyorsan helyreáll, ehhez viszont rendszeres esőzésre is szükség lenne. Óriási az aszály, az általánosságban jellemző csapadékmennyiség fele sem hullott le az idén, ráadásul a tél is kimondottan száraz volt. A tűz utáni záporoknak köszönhetően vélhetően lassan kizöldül a táj, s segít feledtetni a katasztrófát.
– Türelmet kérünk mind az erdőlátogatóktól, mind az erdőkért aggódóktól – zárta.
Most oda 60 Hektár erdő. Mivel az éves célt tartani kell és most mindenki fával akar fűteni ezért kivágnak még 60 hektárt így év végére 120 hektárral lesz kevesebb a Bükk.
Eső nélkül hamarost! Fejed farost!