Orbán letolt gatyával állva elfogadott minden brüsszeli követelést, durván gyengítik az ügyészséget

Az eddig ismert magyar engedmények

A kommunikációs puhításon túl csütörtökön kiderült, hogy konkrétan mik a kormány legfontosabb vállalásai. Ezeket Gulyás Gergely a kormányinfón, Orbán Viktor az agrárkamara küldöttgyűlésén ismertette.

• A közbeszerzéseket úgy írják ki, hogy ne csak a kormánynak kedves egyetlen induló legyen képes pályázatot beadni.

Magyarországon az EU-s pénzek mintegy ötödét 12 ember 42 vállalkozása vitte el a Fidesz kormányzása óta. Ez önmagában mutatja, hogy mennyire részrehajló volt a pénzosztás, és a legkönnyebben akkor lehet részrehajlónak lenni, ha verseny sincs a jelentkezők között. Ezért követelte a Bizottság, hogy alakítsa át a kormány a pályázati rendszert úgy, hogy több legyen a jelentkező. Önmagában a több induló még nem garantálja, hogy nem politikai alapon osztják ki az EU-s pénzt, de fontos lépés lenne a tisztább feltételek garantálása felé. Ezért ez volt a Bizottság legfőbb követelése.

Úgy tudjuk, ezen a területen a Bizottság konkrét eredményeket vár, és ha a magyar pénzköltési tervet el is fogadják, akkor is csak úgy, hogy a pénz lehívását időarányosan a feltétel teljesítéséhez kötik, azaz a következő negyedévekben folyamatosan csökkenniük kell az egypályázós kiírásoknak, hogy a források újabb részletei hozzáférhetőek maradjanak.

• A bírák akkor is elrendelhetnek nyomozást, ha az ügyészség vádemelés nélkül lezárná az ügyet.

Bár ennek lényegét még nem részletezték, de a bizottsági kifogások alapján ez elsősorban a korrupciós ügyeket érintheti. Az egyik fő problémája a Bizottságnak az utóbbi években az volt, hogy a magyar ügyészség sok esetben el sem indít vagy hamar leállít korrupciós ügyekben tett feljelentés után nyomozásokat, főleg, ha politikusok vagy Fidesz-közeli vállalkozók az érintettek. Az ügyészség hatalmának érdemi gyengítését jelenti ez a lépés. Kérdés, hogy az EU a magyar bírákban jobban bízik-e, mint Polt Péter embereiben.

• Lesz idő társadalmi konzultációkra.

A Bizottság élesen kifogásolta, hogy a magyar parlament nagy horderejű ügyekben egyik napról a másikra hoz döntéseket. Ezt formailag úgy csinálják, hogy nem a kormány nyújtja be ezeket a törvényeket, hanem egyéni képviselői indítványokként jelennek meg, és ilyenkor nem kötelező az érintettekkel konzultálni. A konzultációs előírást várhatóan kiterjesztik az egyéni indítványokra is. Ez fontos változás lenne az eddigi törvényalkotási gyakorlathoz képest.

• A pénzből egy csomót az orosz energiafüggés oldására költenek.

Ez leginkább az alap hitelrészét érintheti, mert a Bizottság javaslata alapján (ez a REPowerEU néven futó terv) ebből lehetne a célra nagyobb összegeket fordítani. Ez szintén újdonság lenne itthon, hiszen a kormány eddig azzal volt elfoglalva, hogy az EU-s szankciókkal szemben is biztosítsa Magyarország számára a szabad hozzáférést az orosz olajhoz és földgázhoz. Ehelyett most hatalmas összegeket kellene arra költenie, hogy csökkentse a beruházásokkal az orosz függőséget. Gulyás ezt óvatosan „energiafüggetlenségnek”, Orbán pedig „az energiarendszer átalakításának” nevezte, kihagyva az oroszok említését, de ettől még a magyar vállalás alapvetően erről szól.

Így sem lesz egyszerű menet

Lehetséges, hogy vannak más komoly engedmények is, hiszen a Bizottság semmit sem hozott nyilvánosságra arról, hogy pontosan mit akar, és nem tudjuk, hogy a magyar kormánynak vannak-e más vállalásai.

Annyit lehet tudni, hogy az országspecifikus ajánlásokban évek óta szereplő előírások teljesítését kérik minél nagyobb számban. Ezek az ajánlások nyilvánosak ugyan, de eléggé sokrétűek és általánosak ahhoz, hogy pontosan le lehessen szűrni, mit kellene tenni. (Az ajánlásokat ugyan a Bizottság fogalmazza meg, de a Tanács fogadja el, azaz formálisan nem „Brüsszel”, hanem a 27 tagállam egymásnak adott ajánlásai.)

Az ajánlásokban a közbeszerzési rendszer hiányosságai és az ügyészségi nyomozások esetlegessége visszatérő problémák voltak mint súlyos korrupciós kockázatok.

A magyar engedményeket ugyan a kormány most hajlamos technikai jellegűeknek, vagy ahogy Orbán Viktor fogalmazott, „szakmai akadályok elhárításának” nevezni, de valójában olyan uniós igények teljesítéseiről van szó, amelyekre Magyarország hosszú évek óta elutasítóan reagált.

Hogy mindez elegendő lesz-e ahhoz, hogy a magyar tervet elfogadja a Bizottság és a Tanács, az ősszel kiderü. Navracsics Tibor mindenesetre optimista.

A Bizottság dolgát nehezíti, hogy az Európai Parlamentben nagyon stabil többségben vannak azok a képviselők, akik azt követelik, hogy a Bizottság csak nagyon kemény, világosan számon kérhető feltételek teljesítése után hagyja jóvá a magyar kormány tervét. És ugyan a Parlament nem szavazhat közvetlenül a terv jóváhagyásáról, de a képviselők megfenyegették Ursula von der Leyenéket, hogyha túl engedékenyek lennének a lengyel és a magyar kormánnyal szemben, akkor leváltják őket. A Parlament ugyanis megvonhatja a bizalmat a Bizottságtól. Ilyen az EU történetében még csak egyszer fordult elő, de a mostani fenyegetés komolynak tűnik.

Tovább bonyolítja a magyar terv elfogadásának lehetőségét a feltételességi mechanizmus is. A Bizottság abban az eljárásban is a korrupciós kockázatokat és hasonló problémákat vett elő, amilyeneket az RRF-terv jóváhagyása esetében fogalmazott meg. Nagyon fura lenne, ha az Európai Bizottság ősszel egyszerre javasolná a Tanácsnak, hogy engedje át a magyar tervet, de közben vonja el a Magyarországnak járó pénz egy részét a jogállamisági problémák miatt. https://444.hu/2022/07/08/vege-a-kemenykedesnek-a-magyar-kormany-egyre-tobb-brusszeli-igenyt-kesz-teljesiteni

444.hu