Pedig az orosz jól fizető vendég, az orosz piac általában és szegmensekre bontva is értékes, fejlődő piacunk. A koronavírus-járvány miatt az utolsó zavartalan üzleti évnek 2019 tekinthető: míg
két évvel korábban Oroszország a kilencedik legfontosabb küldő ország volt a Magyarországon töltött vendégéjszakák számát tekintve, 2019-ben a hetedik.
2020-ban a Covid miatt az oroszok több mint 70 százalékkal kevesebb utat tettek meg külföldi országokba, mint egy évvel korábban, és ennek is több mint a fele (53,6 százaléka) még az első negyedévre esett, amikor jórészt még nem voltak utazási korlátozások. A Nyugat-Európában el nem ismert Szputnyik-oltás miatt az oroszok ezt követően főként a volt Szovjetunió országaiba utaztak, vagy maradtak belföldön.
A 2021. júliusi újranyitást követő időszak már egy átrendeződött piacot mutatott: Ausztriában a szigorú korlátozások, Szlovákiában pedig a követhetetlen szabályozás miatt elmaradtak a téli, síturizmust kedvelő orosz vendégek, ugyanakkor megerősödtek új piacok (Tanzánia, Zanzibár, Mexikó, Maldív-szigetek), ahol nagyobb számban jelentek meg orosz turisták. A nyári időszakban az oroszok számára továbbra is a legkedveltebb úti cél maradt Törökország és Ciprus.
Egy évvel ezelőtt, a Covid utáni újrainduláskor a Magyar Turisztikai Ügynökség, a VisitHungary és az utazási irodák közösen tartottak egy küldő piaci egyeztetést. Ott hangzott el, hogy a Magyar Turizmus Zrt. átalakulása után bezárt külképviseletek közül néhányat újra kellene nyitni: az USA és Kína mellett Oroszországban is, mivel az oroszok is a legnagyobb partnereink közé tartoznak. Ezzel összhangban 2021 decemberében három orosz nagyvárosba szerveztek utazási irodákkal közösen road show-t, ami nagy siker volt. Bizakodva tekintettünk 2022 elé. Januárban Kazanyban és Szamarában is volt egy kiállítás.
Az oroszok és a gyógyturizmus
Az orosz vendégek az átlagosnál több időt töltenek Magyarországon (3,7 nap), ami alapvetően a gyógyturizmusban résztvevőknek köszönhető, akik 7-10, de akár 14 napos kúracsomagot– ahogy ők mondják, procedúrát – is igénybe vesznek. De gyakoriak a 4-5 napos városlátogatások is.
A turisták átlagéletkora 35 év feletti, ennek megfelelően biztos egzisztenciával rendelkeznek, átlagos költésük is magasabbnak számít (2019-ben napi 16,4 ezer forint volt egy emberre vetítve). A leglátogatottabb helyek Budapest (2019-ben az orosz vendégéjszakák 68,5 százaléka a fővároshoz kötődött), majd Hévíz és Hajdúszoboszló. De a helyek száma szinte évről évre bővült, mindig volt újdonság, például Sárvár vagy Miskolctapolca.
A jelenlegi helyzet érzékeltetésére Hévíz jó példa: 2019-ben az összes vendégéjszaka 17 százaléka orosz vendéghez kötődött, a koronavírus miatt ez 2021-re 7 százalékra esett vissza.
Az oroszok korábban évente átlagosan 10 milliárd forintot hagytak magyar kereskedelmi szálláshelyeken,
ebből csak Hévízen másfél milliárdot, miközben nyolc vendégéjszakát tartózkodtak a városban átlagosan egy évben. 2022-ben a légtérzár miatt az oroszok repülővel, kerülővel érkeztek, Törökországon vagy Szerbián át, de a repülőjegyek drágulása miatt mára már elmaradtak. A helyi felmérések szerint az éttermek, kávézók, fagyizók forgalmának 25 százaléka is orosz költéshez kapcsolódott.
A kieső orosz turistákat esetlegesen pótolni lehet német vendégekkel, a Wizzair nagy német városokból tervez járatot Sármellékre, heti két nap érkezik gép Dortmundból, az első járat június 16-án szállt le. De ha a két ország utazóit összehasonlítjuk a költésük alapján ugyanazon időszakra (utazás, szállás és egyéb szolgáltatások), akkor az oroszok esetében a Covid előtt ez körülbelül 2700 euró volt egy főre vetítve, míg a németeknél 2200 euró.
Az összes nációt tekintve a helyszínen az oroszok fogyasztanak a legtöbbet, a gyógyfürdők látogatása során is ők rendelkeznek a legmagasabb költéssel. Hajdúszoboszlón inkább az ukrán vendégek száma jelentős, bár folyamatosan növekedett az orosz foglalási kedv is a Covid előtt, és a vendégéjszakák 3 százalékát már oroszok fizették.
A járvány a küldő piacokat is átrendezte: a távoliak elmaradnak, a közeli országok szerepe felértékelődik, de azok nem ellensúlyozzák az elmaradó orosz vendégeket, különösen Hévízen nem. A cseh, lengyel, szerb, román vendégek más jellegű és tartalmú fürdőszolgáltatásokat keresnek, nem biztos, hogy átcsábíthatók Hévízre.
Orosz nosztalgia
Sokan, főleg az idősebbek egyfajta nosztalgiával látogatnak Magyarországra. Ők már nemcsak Budapestet és környékét keresik fel, hanem azon nagyvárosokat is, ahol jártak vagy esetleg éltek. Ilyen például Székesfehérvár, Szeged vagy Debrecen. Ők itt a helyszínen szívesen elcsábulnak fakultatív programokra is, például borkóstolásra.
Hálás vendégek, viszont több törődést igényelnek, mint mondjuk a németek. A posztszovjet térségből érkezőknek nagyon fontos az orosz nyelvű idegenvezető, szállodai személyzet. Sok szolgáltató ezt felismerte, szállodákban vagy a gyógyászati részlegekben egyre többen vették fel az orosz nyelvet, de sok, turisztikai szakon tanuló egyetemista és fiatal is szívesen választotta az oroszt az elmúlt években.
Az utazási szokásokat tekintve
ez a piac remekül töltötte ki azon időszakokat, amikor mások nem nagyon érkeztek,
mint például az ortodox karácsony január 6-10. közötti időszaka vagy a március 8-i nőnap, ami Oroszországban munkaszüneti nap. Nem beszélve a május 1., a munka ünnepe és május 9., a győzelem napja közötti időszakról, amikor a két ünnepnap közötti hetet is kivették utazáshoz.
Céges vagy incentive (vállalati jutalom) utak esetében még inkább jellemző a magas részvételi díj. Igénylik és meg is fizetik a nem szokványos helyszíneket: nem probléma gálavacsorát szervezni számukra a Magyar Tudományos Akadémián vagy kibérelni a Gellért fürdő csarnokát, esetleg helikopteres városnézést bevenni a programba.
A hazai piacon van egy-két szereplő, amely kifejezetten az orosz/posztszovjet térség piacára állt rá, és tulajdonosaik, munkatársaik között sok az orosz, ukrán kötődésű (ilyen például az 1000 Út Utazási Iroda). Egy időben mások is szerettek volna bekapcsolódni az orosz beutaztatásba, ez leginkább az orosz nyelvismeret hiánya miatt hiúsult meg. Az újraindulásnál biztosan az egyik legfontosabb kritérium lesz a munkatársak nyelvi kompetenciája.
Régen rossz és alapvető tévedés, ha egy külföldi nációra épül a hazai turizmus. Jelentős mértékben bizonytalan helyről és módon szerzett pénzek tisztára mosását kiszolgálva.