Kevesebb gázt adnak az oroszok Európának, meglódultak az árak

Moszkvai idő szerint csütörtök hajnali fél kettőkor jelentősen csökkentette a Gazprom az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztül küldött gáz mennyiségét. A vezeték azóta csak 60 százalékos kihasználtsággal üzemel.

A Gazprom legnagyobb európai vevője, a német Uniper 25 százalékkal, a második legnagyobb vevő, az olasz Eni 15 százalékkal kap kevesebb gázt, mint ami a szerződésükben szerepel. Holott mindkét vállalat belement abba, hogy Putyin orosz elnök „rubelben kell fizetni a gázért”-rendeletének megfelelően fizessen. A cseh CEZ, az osztrák OMV és a francia Engie is kevesebb gázt tud átvenni a vártnál, holott ők is megfeleltek a putyini feltételeknek.

Felment az ára

Az Északi Áramlat 1 korlátozása miatt gyorsan megy fel a földgáz ára Európában. Egy hete például 80 euró/Mwh volt az irányadó holland gáztőzsdén a következő hónapra vásárolható gáz ára, csütörtökre viszont már 130 euró felett kereskedtek ugyanezzel a termékkel.

Ez az emelkedés néhány hónap múlva a magyar gázárban is jelentkezni fog, hiszen az MVM hosszú távú orosz szerződésében késleltetve ugyan, de érvényesül a holland tőzsdei ár. A magyar rezsicsökkentés fenntartása tehát még drágább lesz, pedig már így is csak különadókkal képes finanszírozni a kormány a lakossági gáz (és áram) árát.

Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.

Szimbolikus időzítés

Az Északi Áramlat 1-en érkező gáz 40 százalékának megvonása éppen arra a napra esett, amikor a német kancellár, a francia és a román elnök, illetve az olasz miniszterelnök közösen látogattak Kijevbe, kifejezve Európa szolidaritását Ukrajnával.

Szerelési gondok?

Ugyanakkor a Gazprom hivatalosan technikai nehézségekkel érvel, azt mondják, hogy azért kellett csökkenteni a vezetékbe pumpált gáz mennyiségét, mert a német Siemens nem adta vissza időben a javításra kiadott szerkezetét, ami kell a kompresszorba, hogy a Balti-tenger orosz oldalán bepumpálja a gázt a vezetékbe.

A Siemens egyébként azért nem adja vissza a gépet, mert azt egy kanadai gyárukban javították – illetve végezték el rajta a négyévenként szükséges karbantartást -, és a kanadai hatóságok nem engedik az ottawai kikötőből kifutni a szállítóhajót. Kanada ugyanis erősebb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben mint az EU, és ezért nem engedi az olaj- illetve gázipar számára szükséges felszerelések kereskedelmét orosz cégekkel. Az oroszok szerint a Siemensnek már egy másik gépet is javítania kellene, ami ugyanezen a vezetéken dolgozik, de azt még ki se tudták hajózni Oroszországból, szintén a szankciók miatt.

A német gazdasági miniszter szerint azonban ez nem lehet az igazi oka a gázszállítás csökkentésének, és Robert Habeck meggyőződése, hogy politikai döntés áll mögötte. Habeck helyettese szerint ez az oroszok válasza a Gazprom Germania fokozatos államosítására – a gáztárolással és gázkereskedelemmel foglalkozó cég irányítását áprilisban vette át ellátásbiztonságra hivatkozva a német kormány, és a napokban állami hitellel segítette ki, tovább növelve a kormányzati befolyást a vállalatban.

 Az Északi Áramlat 1 németországi vége.  Fotó: JOHN MACDOUGALL/AFP

Túl sok, túl olcsó volt az oroszok szerinthttps://444.hu/2022/06/16/kevesebb-gazt-adnak-az-oroszok-europanak-meglodultak-az-arak