Alig negyven év után tűnik el az organikus építészet fontos miskolci bástyája

A Bükki Nemzeti Park keleti kapuja az ezredforduló óta pusztult, rövidesen pedig a maradéka is eltűnik, hogy átadja a helyét az utódjának.

A Bükk és Miskolc találkozásánál álló területen, 1982-1983-ban társadalmi munkában megszületett fogadóépület mostanra már a múlté – derült ki a tervező, Taba Benő (1954-) a Műemlékek Fóruma nevű Facebook-csoportban közzétett publikus posztjából.

A negyven évvel ezelőtt az ÉSZAKTERV irodájában alkotó Taba munkája volt az első épület, amivel a városból a Bükk irányába áramló kirándulók találkozhattak, és információkhoz juthattak, vagy épp különböző programokon vehettek részt.

MŰVÉSZET, 1986/9. / ARCANUM DIGITÁLIS TUDOMÁNYTÁRA kilátótorony és kiállítótér röviddel az átadása után.

Az épületegyüttes organikus jellegét a természetes anyagok — terméskő és fa — ,míg a természetre jellemző mozgalmasságot, változatosságot az anyagok tudatos formálásával kívántuk kifejezni. A keretállások változó geometriával történő egymás mögé sorolásával egyfajta sodrást, vonzást kívántunk gyakorolni a Bükk irányába tekintő látogatóra, aki e képkivágásban a hegység természetes kapuját láthatja.

– írta saját művéről az építész a Magyar Építőipar című szaklapban (1986/1-2.).

Az 1985-ben, a Szófiában megrendezett Építészeti Biennálén bronzéremmel elismert, Csete György által végvári vitézként emlegetett mű kör alaprajzú, majd tizenkétszögűvé váló toronyépületének faszerkezete 2002-ben, máig tisztázatlan körülmények közt kapott lángra, kettős fogadóépületének állapota pedig ezzel párhuzamosan indult el a lejtőn.

ARCANUM DIGITÁLIS TUDOMÁNYTÁRAz 1991-es Velencei Építészeti Biennáléra készült, a magyar organikus építészetet bemutató katalógus részlete

Taba 2009-ben a megyeszékhely önkormányzatának megbízásából elkészítette a rekonstrukciós terveket, 2011-ben pedig egy fejlesztési tanulmányt adott le, amihez a város megrendelésére engedélyezési és pályázati terveket is készített, noha a projekt a kiviteli tervekig nem jutott el – olvasható az Északhírnökön, ahonnan az is kiderül, hogy az eleinte a fontossági lista élén álló projektet lassan a tartalékok közé sorolták, 2018-ban pedig eltűnt a városfejlesztési cég honlapjáról.

MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET, 1988/6. / ARCANUM DIGITÁLIS TUDOMÁNYTÁR

A Miskolc város Nívódíjával is elismert, a Mesteriskola VIII/a jelű ciklusában is részt vett építész művének toronyrésze

a közelmúltban végleg eltűnt, a fogadóépületek megrogyott faszerkezettel azonban egy ideig még állnak,

helyükön azonban rövidesen elkészül a Bükki Nemzeti Park felkérésére a NARMER által 2016-2018 között tervezett, 2,2 milliárdos uniós és állami forrásból megvalósuló Szeleta Park Látogatóközpont, amiről bővebb információk itt olvashatók.

GALÉRIA

NARMER ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ / ÉPÍTÉSZFÓRUM

25 Responses

  1. Sokat jártam Lengyelországban, ez egy évszázadokkal korábbi gazdasági épültre hasonlít, de nem méltó fogadóépületnek.

    4
    8
    1. Ami viszont épül helyette az meg szennyvíztisztító silóhoz hasonlít. Talán jobb volt ez a juh hodály, mint a az épülő fostalicska. De , ha neked ez lesz a jobb ,szagoljad !

      6
      2
      1. Mind a két épület csapnivaló…. Talán egy hozzáértő építész tervezte volna meg a fogadóépületet.

        2
        2
        1. Kire gondolsz? A mai fiatalokra, akik szürke – fehér kockákat tudnak csupán tervezni, azt is csak számítógép segítségével?
          Láttuk egy hete, mit tudnak. Árok utca, metró lejáró.

  2. A cikk forrása a 24.hu. Szerző: Vincze Miklós. talán érdemes ezeket az infókat is közreadni !?
    https://24.hu/kultura/2022/04/21/ismeretlen-magyarorszag-taba-beno-szeleta-park-miskolc-bukki-nemzeti-narmer/

  3. Elég szégyen, hogy Miskolc így ” őrzi ” meg az épített örökségeit. Nemzetközileg elismert felépítmény volt, organikusan illeszkedett a természetbe, építése úgy szerkezetileg, mint megjelenésében egyedi, Jelentése szimbolikusan utalt a Bükkre és lehetett kapunak, a Bükk kapujának tekinteni.

    8
    1
  4. Elég szégyen, hogy Miskolc így ” őrzi ” meg az épített örökségeit. Nemzetközileg elismert felépítmény volt, organikusan illeszkedett a természetbe, építése úgy szerkezetileg, mint megjelenésében egyedi, Jelentése szimbolikusan utalt a Bükkre és lehetett kapunak, a Bükk kapujának tekinteni. Olyan, mintha tornyával helyettük őrizné a természetet, a Bükköt.

    7
    2
        1. A tettes mindig valami szerencsétlen nyomorult, aki egy üveg sörért bármit megtesz. A felbujtó és az indíték már izgalmasabb lehet. Mindkét esetben.

    1. Szeretnél te legalább egyszer az életben ilyen fallosz lenni, vagy ilyet tervezni !

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Zsófia-kilátó webkamera

Zsófia-kilátó webkamera

Legfrissebb

Friss kommentek

Népszerű

Népszerű