2016-ban egy miskolci tantestület levele indította el a tanárlázadást, most újra megfogalmaztak egy segélykiáltást a borsodi megyeszékhely pedagógusai. Úgy vélik, új alapokra helyezett oktatási rendszerre van szükség.

2016 januárjában a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai – az azóta kormányközelivé vált helyi lap, a boon.hu oldalán (ahonnan mára eltűnt ez a tartalom is) – nyílt levélben fogalmazták meg az oktatási rendszer problémáit, sürgős változtatásokat követelve. Azt írták többek között, hogy már az egész oktatási rendszer veszélyben van, miközben az oktatás a kísérleti nyulak terepévé vált, ahol egy diák a tanulmányai során 6–8 reformot is megélhet. Kifogásolták a diákok és a tanárok leterheltségét, valamint, hogy a kormányzat senkivel nem hajlandó egyeztetni. A levél akkor széles, diákokat és szülőket is felölelő tiltakozási mozgalmat indított el, amelyhez sorban csatlakoztak az iskolák, százezres nagyságrendben támogatták a Herman-levelet, megalakult a Tanítanék mozgalom. Több utcai demonstrációt is tartottak országszerte.

Pilz Olivér
© Fülöp Máté

Most, hat év elteltével újabb levelet írt „közel 200, miskolci, állami fenntartású gimnáziumban dolgozó tanár”, amiben hosszasan írják le a közoktatás – azóta is – elkeserítő helyzetét. Sőt megjegyzik, bár azóta sok változtatás történt a területen, ám többségük nem javított, hanem tovább rontott a fennálló helyzeten. „A biciklit sikerült még tovább tolni: gyermekeink eredményei nem mutatnak érdemi javulást a nemzetközi méréseken, tanárnak – főleg természettudományosnak – alig jelentkezik valaki az egyetemekre”, a kormány pedig továbbra sem a konstruktív együttműködésben látja „ebben a nemzeti (és politikai) összefogást igénylő témában a megoldást, hanem az ígérgetésekben, a leszalámizásban, a kérdés átpolitizálásában”.

Mint írják, 2016-ban ígéretet kaptak az akkori államtitkártól, hogy még abban az évben olyan új, modern NAT-ot fognak összeállítani, mely csökkenti a tanulók és ezzel összefüggésben a pedagógusok terheit. Ebből nem lett semmi, a tanulói terhek nem csökkentek. „Az átlagosan heti eggyel kevesebb óraszám (35 óra esetén ez nincs 3 %), az egyes tantárgyak esetében a felduzzadt, többnyire lexikális tananyagmennyiség megfelel ennek a célnak?” A tanterv nem lett modern sem, nemzeti sem („hogyan lehet NEMZETI egy olyan alaptanterv, mely nem is vonatkozik minden gyerekre?”)

A miskolci pedagógusok bírálják továbbá a NAT-hoz készült új tankönyveket, amelyek sokszor csak a régiek átszabásai.https://hvg.hu/elet/20220204_Mar_nem_az_a_kerdes_hogy_mikor_fog_osszeomlani_a_magyar_kozoktatas_mert_mar_javaban_omlik__ujabb_nyilt_levelet_irtak_a_miskolci_tanarok