Sajó Tamás az elsüllyedt civilizációkat keresi, kutatja. De (többnyire) nem úgy, mint Indiana Jones, az őserdők mélyén. Hiszen ezek a civilizációk a mai napig itt vannak körülöttünk. Olykor jól láthatók, olykor csak az értők számára mutatják meg magukat.
Ha vannak, akik értenek nyelvükön, akkor Sajó Tamás közéjük tartozik: a művészettörténész, világutazó tizenöt nyelven olvas, beszél és még egy tucatnyival elboldogul. Jó katolikusként megtanulta a négy evangéliumot is kívülről – görögül.
Igaz, az államkereszténységben, államkatolicizmusban nem érzi jól magát: 2013-ban Berlinbe költözött, mert meg van győződve arról, hogy Magyarország – ismét – a katasztrófa felé rohan, és ennek végkifejletét már nem szerette volna itthon megvárni.
Csömöri birtokát egy metropolisz garzonjára cserélte, ahol persze keveset tartózkodik. Mert hogy úton van. Majdnem mindig.
Ebben az epizódban tehát Sajó Tamással beszélgetek a Wang folyó verseiről, szabadulásának történetéről, élete első tisztességes napjáról, Kínáról, Perzsiáról, Burgundiáról, Örményországról és Itáliáról, valamint arról, miért sodródik Európa ismét a sötétség felé.
Sajó Tamás 1965-ben született Budapesten, a gimnáziumot a pesti piaristáknál végezte, az egyetemet az ELTE magyar, olasz, művészettörténet szakain. Ezután egy ideig az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetében dolgozott, majd részben ezzel párhuzamosan a CEU középkori történeti tanszékén tanított művészettörténetet és alkalmazott informatikát.
2000-től, miután Studiolum néven megalapította saját elektronikus kiadóját, mint láncait vetette le akadémiai kötöttségeit, és ma már utazásaiból, utaztatásokból és online előadásaiból él – miközben rendszeresen fordít könyveket is különféle kiadóknak.
Mi lenne ezzel a világgal, ha mindenki liberális lenne?
Ázsia megerősödéséig.
Ja. Előbb a muszlinokkal el kell végeztetni a piszkos munkát.
Támogatom Diósgyőr leválását
„Diósgyőr és Miskolc
között alapítják meg 1868-as kormányrendelettel a helyben fellelhető szénre és vasércre alapozott új vasművet, melynek feladata az országos vasútépítési konjunktúra vaséhségének csillapítása. A vasmű Diósgyőrhöz tartozik, a vasgyári kolónia — Újdiósgyőr — háború utáni megszervezéséig a munkások nagy része is innen jár ki, a bányászok pedig még azután is a régi településen laknak. Ezzel párhuzamosan virágzik fel, majd válik országos bankjegy-nyomdává a lillafüredi papírgyár is. A község hirtelen felduzzad, a parasztgazdaságok mellé munkástelepek épülnek, polgári és egyházi körök alakulnak nagy számban. A gyárak anyagilag is éreztetik hatásukat: állami adójuk egy része a községet illeti. A megnövekedett öntudatú község új bevételeinek nagy részét fordítja reprezentációra, azaz elsősorban a főutca városiasítására. Ennek első és legjelentősebb mozzanata 1899. november hó 22-én az új községháza felavatása az utca felső végén, a katolikus templommal szemben.
Ezzel egy időben rendeli el „a képviselőtestület, hogy a város belterületén a Szinva patakon lévő rozzant fahidak helyett vasfelszerkezetű hidak építendők”, ezenfelül „a város főutczájára 10 lámpa felállítását”.
A főutca jelentőségét egészen a világháborúig leginkább emelő esemény a villamosvasút bevezetése lett. A miskolci iparkamara, a vasgyár és a pénzügyminisztérium által tervezett Miskolc-Újdiósgyőr vonal Diósgyőrig történő meghosszabbítását határozza el a községi képviseleti közgyűlés a helyi elöljáróság indítványára: „Jóllehet a Miskolczon tartandó e tárgyú értekezletekre Diósgyőr község meghívást nem kapott, ez azonban nem jelentheti azt, hogy mi e kérdésnél érdekelve nem vagyunk, de arra meg egyáltalán nem szolgálhat okúl, hogy Diósgyőr község a néző szerepét öltvén magára, legsajátabb érdekeinek ápolását elmulassza, existentiájának, jövőjének biztosítását alárendelt kérdésnek minősíteni engedje…”
Bár minden fajtája béli követné!
„mint láncait vetette le akadémiai kötöttségeit” Szegény mit össze dolgozott egészen odáig.
Ön szerint lesz e böjtje a NAGY FEBRUÁRI PÉNZSZÓRÁSNAK?
Mi van, te nem kaptál? Helyes! A zajongó márkijelölted megaszondta, hogy spóroljál! Kevesebb gáz, kevesebb víz, kevesebb kaja és kevesebb ész. Ez a neokomcsik jelmondata!
Bőven
Tóni, Barbara és Ádám 🙂
35 éves biznisz 🙂
hangfelvétel becsatolva
Fityfenét! Ez csak a hős Dr. Dániel Péter FB mocskolódása külföldről
“AZ ÖRDÖG ÜGYVÉDJE
Nyilvános csoport
26,2 E tag”