Mélyülhetnek a barázdák Orbán homlokán: Csehország nyugatra tart

Lipavský ismert megnyilvánulásai azt ígérik, hogy változik Prága szereplése a nemzetközi porondon, visszafogja majd a Pekinggel és Moszkvával szembeni lelkesedést, és hűvösebben kezeli az EU befolyásának csökkentésére irányuló lengyel és magyar törekvéseket – írta a Politico. Lipavský jelölése majdhogynem az alkotmányos válság szélére juttatta az országot. Milos Zeman államfő, a Kreml nagy barátja, és a Kínával kötött üzletek támogatója közölte, hogy nem támogatja Lipavský kinevezését, de Fiala szilárd maradt, kilátásba helyezte, hogy az Alkotmánybíróság elé citálja az elnököt, és Zeman végül engedett. Lipavský, a középbal Kalózpárt tagja, és a választás után sem tántorodott el véleményétől. Októberben azt ígérte, hogy „az emberi jogok megújított hagyományát követi majd”, és „szorosan együttműködik az EU-val és a NATO-val”. Oroszország és Kína szerinte „veszélyt jelent a Cseh Köztársaságra, és a cseh külpolitikának ezt megfelelően tükröznie kell”. Lipavský volt az egyik kulcsszereplője annak is, hogy Oroszországot és Kínát kizárták a csehországi atomerőmű építésére vonatkozó közbeszerzésből. Hűvösen szólt a V4 államaihoz fűződő kapcsolatok mélyítéséről is, és elutasította az uniós jog elsőbbségének vitatására irányuló lengyel és magyar törekvéseket.

Lipavský nézetei számos kérdésben erősen eltérnek Zeman véleményétől, Végül az államfő a Fialával tartott hétfői megbeszélés után váratlanul jóváhagyta minden miniszter, így Lipavský kinevezését is. Ez jelentős siker az új miniszterelnök számára. Fiala egy rádióinterjúban kifejtette: Zeman nem változtatta meg véleményét az új külügyminiszterről, csak felismerte, hogy nem válna a Cseh Köztársaság javára, ha az Alkotmánybíróság elé kerülne az elnök jogköreiről szóló vita, és az, hogy viszály van az elnök és a kormányfő között. Jiří Pehe, a prágai New York Egyetem igazgatója szerint Fiala győzelme Babis felett Csehországban a posztkommunizmus végét jelzi, vízválasztó a posztkommunista államból nyugati demokráciává alakulásban. Kifejtette: az ország a bársonyos forradalom óta megosztott volt a többnyire idősebb, alkotó éveik nagy részét tekintélyelvű rezsimben leélő posztkommunisták, és a Nyugatra tartó, többnyire fiatalabb, képzettebb demokraták között. Lipavský például alig négy éves volt, amikor megbukott az előző rendszer. A posztkommunista kormányok a különféle válságok és kihívások közepette, a kommunista rezsimtől örökölt megközelítésekhez folyamodtak, biztonságot, erőskezű vezetést és kevesebb demokráciát ígértek. Az új vezetés nagyon nehéz helyzetben veszi át a kormányrudat: hat százalék az infláció, emelkednek az energiaárak, az ország erősen eladósodott, és dúl a pandémia. Szerencsére a kormánynak kényelmes többsége van, és a januárra tervezett biztonsági szavazáson könnyedén átmegy majd. Ám a koalíció igen széles, és Fiala tudja, hogy a hitelességhez és a hatékonysághoz el kell kerülni a belső viszályokat.