Új mérföldkőhöz érkezik csütörtökön a magyar és a lengyel kormány, valamint az EU között folyó vita, amely sokkal többről szól, mint hogy megkapja-e a két ország a helyreállítási alapból és a 2021–2027-es költségvetésből a rá eső forrásokat – pedig már ez a tét is példátlan az EU történetében. Az Európai Unió Bíróságának várható állásfoglalása ezt is érinti, de fontosabb, hogy a főtanácsnok csütörtöki indítványa már előrevetíti, miként dönt majd a testület januárban a jogállamisági mechanizmusról, amelynek érvényesítése vagy elsúlytalanítása az EU-t összetartó jogi konszenzus erőpróbája lesz.
Rövid távon több milliárd euró, hosszabb távon az Európai Unió jogi alapja a tétje annak a jogi szakvéleménynek, amelyet csütörtökön ismertet az Európai Unió Bíróságának (EUB) főtanácsnoka. Az állásfoglalás a Magyarország és Lengyelország által indított pert érinti, amelyben a két ország azt akarja elérni, hogy a tavaly elfogadott jogállamisági mechanizmust ne lehessen bevetni a tagállamokkal szemben a nekik járó EU-s források kifizetésének felfüggesztésére.
Ez első körben a koronavírus okozta gazdasági károk helyreállítására vonatkozó alapot érinti – Magyarországnál ez 7,2, Lengyelországnál 36 milliárd eurót jelent –, második körben azonban már a 2021–2027-es EU-s költségvetésből járó, az előbbieknél jóval magasabb összeget. (A helyreállítási alapok kifizetését már késleltette az Európai Bizottság azzal, hogy nem fogadta el a nemzeti helyreállítási tervet.)
Az Európai Unió Bírósága csak jövőre hozhat ítéletet, de a főtanácsnoki szakvéleményből már sok minden kiolvasható lesz.
A Bíróságnak a végső döntésnél nem kell egyetértenie a főtanácsnoki indítvánnyal, de általában azzal megegyező ítéletet hoznak.https://telex.hu/kulfold/2021/12/01/jogallamisagi-mechanizmus-mi-a-tet-europai-unio-birosag-allasfoglalas-magyarorszag-lengyelorszag-eu